Egészségügyi tételek

Egyedül élő, kissé túlsúlyos, ülő munkát végző nő, munkaidejének nagy részét számítógép előtt tölti, ügyfelek problémáival foglalkozik. Estére teljesen elfárad testileg és szellemileg is, nincs kedve egyedül sportolni, ha hazaér, TV-nézéssel tölti el a szabadidejét. Már többször elkezdett a közelében lévő edzőterembe járni, esténként futni, de mivel egyedül volt, hamar feladta. Tanácsot kér Öntől. Ajánljon testedzési programot, amivel a fizikai erőnlétét fokozni, fáradtságát csökkenteni tudná!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a rendszeres testedzés fontossága, a jó testi és pszichés kondíció fenntartása érdekében

- egészségi állapot megítélése, felmérése

- egészséges életvezetés

- mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

- egészséges lelki egyensúly fenntartása

- stressztűrő képesség, akaraterő fokozása

- stressz oldó gyakorlatok jelentősége

A szellemi munka egészségtana

A szellemi munka lényege az információ feldolgozás. Kétféle szellemi munkaterhelés típust különböztetünk meg, az ún. információfeldolgozási munkaterhelést (működési terhelés), és az ún. viselkedési munkaterhelést (konfliktusterhelés), - összeütközés önmagával, másokkal, a térbeli vagy időbeli környezettel.

Élettani kísérőjelenségei:

• Szívritmus változások (lassabb)
• Haemodinamikai változások az agyban
• Változások az EEG-ben (kiváltott potenciálok amplitúdója lassabb)
• Katekolaminok kiválasztásának változása a vizeletben (stressz helyzetre fokozottabb).

A szellemi munka mentális, pszichofiziológiai összetevőin túl, rendelkezik még egyéb munkaegészségügyi, ergonómiai vonatkozásokkal is, pl. mozgásszegény életmód, tartási rendellenességek, érzékszervek károsodása (halló-és látószerveink).

Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.

Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a

tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:

-          Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.

-          Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz,     hogy szerveink vérellátása jó legyen.  A szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés, agytrombosis.

-          Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani, kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

-          Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

-          Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges automatizmusai.  Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.

-          Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan, fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és ez az inger segít beépíteni a kalciumot.

A helyes testtartás

A helyes testtartás egyik fontos feltétele, hogy a gerinc élettani görbületei legyenek megtartottak (nyaki homorú, háti domború, kereszt-és farkcsonti domború), megfelelő ívűek, a gerincoszlop a test középvonalában haladjon, oldalirányú görbülete ne legyen, a fejtető középpontja és az utolsó farkcsigolya csúcsa között húzott egyenes függőleges legyen, és zárjon be derékszöget a vízszintes alátámasztási felülettel.

A hátizomzat legyen kellően fejlett, pihenő helyzetben is képes legyen megtartani a görbületek ívét. Járás közben a test harmonikusan, kóros kilengések nélkül mozogjon. Üléskor az ágyéki lordosis (homorú görbület) ne simuljon el, a gerinc ne vegyen fel C alakot. Fekvéskor a lordosis ne alakuljon át kyphosissá (domború görbület), pl. a magas párna miatt, ill. a medencelesüllyedése se változtassa az ágyéki homorú ívet domborúvá (pl.túl puha fekhely).

Helytelen testtartás kialakulásának okai:

-          Veleszületett vagy szerzett betegség – pl. csípőficam, dongaláb, gerincferdülés, lúdtalp)

-          Hanyag tartás – egyoldalú terhelés, serdülőlányok szeméremérzete fejlődő emlőik miatt, társaktól átvett lezser tartás, hátizomzat gyengesége, edzettlenség, általános testi gyengeség miatt.

-          Célszerűtlen bútorok – kényszertartást eredményeznek, az izomzat kifárad, elernyed vagy túlzottan megfeszül, fájdalmakat végül mozgásszervi panaszokat okoz, főként a gerincen.

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A rendszeres sportolás előnyei:

• Izomtömeg és izomerő fenntartása
• Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,
• A csonttömeg csökkenésének lassítása.
• A sportolás javítja az immunrendszer működését,
• Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.
• Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.
• Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,
• Javítja a tüdő kapacitását.
• ·         A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,
• Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
• Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében,
• Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.

Az állóképesség hatásosságát a következő értékek határozzák meg:

• testtömeg
• alacsony pulzusszám (percenkénti szívverések száma)
• magas verőtérfogat (az egy összehúzódásra átpumpált vér mennyisége)
• magas perctérfogat (percenként átpumpált vér mennyisége)
• hatékony ejekciós frakció (a bal kamrából kipumpált vér %-os aránya)
• hatásos oxigénmegkötési képesség (mennyi oxigént használ fel az izom a sportmozgás alatt)
• az anyagcsere során képződött melléktermékek kiürülésének hatékonysága, gázcsere.
  (örökletes jellemző)

Legelterjedtebb testedzési módok:

-          Szauna – kiválóan javítja a vérkeringést, fokozza az ellenálló képességet.

-          Testépítés – fő célja, az erős, arányos izomzat kifejlesztése. Csak ésszerű mértékben, és anabolitikus szerek nélkül!

-          Jóga – indiai eredetű, az egész világon elterjedt mozgáskultúra, amely egyszerre fejleszti a testet és a lelket, a személyiséget.

-          Tánc, balett, néptánc – testépítő hatása mellett a mozgásunk harmóniáját is javítják, kulturális értékű.

-          Fittness – a kondíció megtartására szolgáló egyéni gyakorlatok összessége.

Testmozgás és az egészséges munkahely

Egyre ismertebb a munkáltatók számára, hogy a dolgozó jó egészségi állapota nekik is érdekük, hiszen eredményesebben dolgoznak. Vannak olyan munkáltatók(sajnos kevés Magyarországon), amelyek uszodajegy, fittnessz belépő árát támogatják, mások munkahelyi gyógytornát vagy jógát szerveznek. Pl. a japán munkáltatók naponta többször tartanak rövid tornaszünetet.

Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

A mobilitás megőrzése kulcskérdés az emberek számára, ezért a korosztályi és egyéni sajátosságokhoz igazodó mozgásprogramok nélkülözhetetlenek minden életkorban. A nemek szerinti speciális igényeknek megfelelő programtervezés külön figyelmet igényel.

Egy túlsúlyos, egyedül élő ember ajánlott  szabadidős testedzése:

• séta, naponta legalább fél óra, szabadlevegőn
• kirándulás, túrázás
• úszás

• jóga – testi és szellemi megújulás
• háziállat tartása – kutyasétáltatás
• szaunázás
• kerékpározás

Egészségi állapot megítélése, felmérése

• Szubjektív megítélés
• Betegség táppénz gyakorisága
• Szűrővizsgálatokon való részvétel
• Testsúly, testtömeg index (Az ideális testsúly, ami a jó közérzetet biztosítja, nem terheli meg a szervezetet. Ezt az értéket legkönnyebb a Broca-képlettel kiszámítani. Férfiaknál: testhossz cm-ben, mínusz 100=normál testsúlykilogramm.Nőknél: testhossz cm-ben, mínusz 100, mínusz 10%=normál testsúlykilogramm.Akik normál testsúlyukat 20%-al túllépik, azokat elhízottnak tekintjük. Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.)
• Mozgás
• Szabadidős tevékenységek
• Káros szenvedélyek
• Gyógyszerfogyasztás
• Stressztűrés, stresszkezelés
• Táplálkozás
• Foglalkozás, munkahelyi környezet
• Anyagi helyzet szubjektív megítélése
• Személyi higiéne

Egészséges életvezetés

Az életmód fogalma

Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.

Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége (stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.

Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.

Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott társadalomban.

A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza, egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.

Egészséges életmód főbb követelményei :

-          Személyi higiéné

-          Egészséges táplálkozás

-          Több mozgás

-          Stressz tűrés, stressz kezelés

-          Megfelelő időbeosztás

-          Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kultúrálódjunk.

-          Baleset megelőzés

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

-          Nemdohányzás

-          Kevesebb alkoholfogyasztás

-          Időben orvoshoz fordulás

-          Egészségüggyel való együttműködés

-          Környezet tisztelete és védelme.

Egészséges lelki egyensúly fenntartása

Az embernek lelki egyensúlya fenntartásához szüksége van örömet, sikert és megélhetést biztosító munkára, valamint olyan párkapcsolatra, illetve családra, amelyben szeret és szeretik. Ha munkájában nem talál örömöt, szakítson idõt valamilyen örömöt adó tevékenységre. Ez lehet bármilyen hobbi, kertészkedés, sport, szabadidõs tevékenység. Ha párkapcsolata boldogtalan, akár párterapeuta segítségével is megpróbálhatja rendbe hozni. Ha nem megy, ne féljen a változtatástól.
Tanuljon meg örülni az apró sikereknek. Írjon esténként listát azokról a dolgokról, amelyek aznap pozitívak voltak.
A pozitív gondolkodás az agyban ugyanolyan biokémiai folyamatokat indít el, mint egy szorongásoldó vagy nyugtató pirula.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé, nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás. A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga, a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

Az állandó stressz, a szorongás, a sikertelenség, örömre való képtelenség megbetegít.
A stressz, a szorongás leküzdésére sajátítson el valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé, nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás.

Hosszú távú stresszlevezetés

 A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga, a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

Barátja lakást szeretne vásárolni, ajánlottak számára egy lakást, ami nagyon tetszik neki. Mindenben megfelel az elképzeléseinek, az úthoz közel zöldséges, ABC, és közel van a bölcsőde, ahová babakocsival gyalog el tudná vinni a gyermekét. Ön mégis le szeretné beszélni a vásárlásról, mert a lakás egy nagyon forgalmas, zajos téren található. Érveljen a vásárlás ellen!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- káros környezeti hatások felismerése

- betegségek kialakulásának rizikótényezői

- az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges életvitel kialakításában

- zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében

Az ember és a környezet viszonya

Természeti környezet

Az élő szervezet csak az őt körülvevő környezettel vizsgálható. Kölcsönhatásban van vele. A szervezet alkalmazkodására a külvilág állandóan változó feltételeihez az életben maradás érdekében elengedhetetlen.

Légkör – napfény – víz - talaj

A környezetvédelem fontossága!

Társadalmi környezet

-          Gazdasági körülmény megszabja a társadalom különböző gazdasági szintjén élő emberek életkörülményeit és életmódját.

-          Szociális körülmények a társadalom különböző rétegei esetében nagymértékben függenek a gazdasági és kulturális környezettől, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással. Pl. az anyagi helyzet javulása a kultúráltság hiányában magával hozhatja a káros szenvedélyeket és az önpusztító életmódot. 

-          Fontos tényező az emberi kapcsolatok és hatásuk. Az interperszonális kapcsolatok visszahatnak a társadalmi környezetre. Hatás a kapcsolatok minőségétől függ.

A környezetszennyezés hatásai

Az emberi sejtek alapanyagcseréjének következtében, valamint a baktériumok elleni védekezés melléktermékeként szabadgyökök jönnek létre. A környezetszennyezés (dohányfüst, kipufogógázok, vegyileg szennyezett élelmiszerek és ivóvíz, stressz, tv- és számítógép-képernyő sugárzása) utat nyit a szervezetben termelődő szabadgyökök egészségkárosító működésének. A szervezet antioxidáns rendszere, mely az immunrendszer erősítéséhez is kell, alakítja vissza ezeket a sejtmérgeket.
A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet.
Ilyenek:

• ózonhatás,
• ionizáló sugárzás,
• föld-, levegő- és vízszennyezés,
• az organikus oldószerek, gyógyszerek lebontási termékei,
• dohányzás és alkoholfogyasztás,
• többszörösen telítetlen és telített zsírsavak,
• élelmiszer-adalékanyagok.

Levegő
A légszennyeződést 45 %-ban az üzemek, 35 %-ban a közlekedés, és 20 %-ban a háztartások és a fűtés okozza. A magyarországi szén-monoxid-kibocsátás 69%-a, a nitrogén-oxid-termelés 60 %-a származik a közlekedésből.

• A szén-monoxid, amely a motorban a tökéletlen égés során keletkezik, és elsősorban az ér- és idegrendszert károsítja.
• Katalizátorok használata során,szerkezetek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina kerül a környezetbe.
• Növekszik a gépjárművek által kibocsátott (a kén-dioxidhoz hasonló hatásokkal járó) nitrogén-oxidok mennyisége, következménye - savas eső.
• Növekszik az abroncskopásból eredő porok, a dízelolajból származó lebegő részecskék, nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek amellett, hogy általában rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is okozhatnak. Az ilyen részecskék fele a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsikból származik. Az apró részecskék legfőbb veszélye, hogy a rájuk tapadt gázmolekulákat a tüdő legparányibb hólyagjaiba is elszállítják. Elsősorban a dízelmotorok égésterméke a felelős az épületek elfeketedéséért is.
• A kipufogó gázok égéstermékei a hörgők csillószőreinek bénításával gátolják a hörgők tisztító funkcióját, csökkentik az antioxidáns vitaminok hatását, valamint a nyálkahártya fokozott áteresztőképessége miatt elősegítik a testidegen anyagok és allergének szervezetbe jutását is.
• A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti fogékonyságot.
• Az autók által kibocsátott ólom és egyéb nehézfémek nemcsak az emberi szervezetbe jutnak a belégzés során, hanem a levegőszennyezettség miatt a zöldségek és gyümölcsök is többszörösét tartalmazzák, mint évtizedekkel korábban. Az ólom és a kadmium a cink felszívódását akadályozza meg a szervezetben relatív cinkhiányt okozva, ezzel a fertőzésekre való hajlamot is nagymértékben elősegítve. A nehézfémek mindemellett elősegítik az emberi szervezetben a szabadgyökök kialakulását, melyek az immunrendszer túlterhelését okozva szintén fokozzák az allergiára és a fertőzésekre való hajlamot.
• A városi forgalomban és a gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek kioldódását gyorsítja, és így allergizáló hatásukat nagymértékben fokozza.
• A nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús". Az ózon ingerli a légutakat, mellkasi fájdalmat és köhögést vált ki. Fokozza a légúti megfázások iránti fogékonyságot, és csökkenti a fizikai terhelhetőséget. Rontja az asztmás állapotot, ezenkívül hatása az idült légúti betegségben szenvedőknél is erőteljes. Hatása hosszú távon a tüdőszövet hegesedését és visszavonhatatlan tüdőszöveti funkcióromlást okoz. Az ózondús levegő miatt szabad téren, erős napsütésben és magas légszennyezettségű forgalmi csomópontokban való erős fizikai igénybevétel vagy sportolás (kocogás, kerékpározás, gördeszkázás) nem javasolt. Ózon keletkezhet a fénymásolók és lézernyomtatók használatakor is.
   

Víz
Az ipari üzemek és feldolgozógyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot, higanyt és fémsókat engednek ki a környezetbe az ipari szennyvízzel együtt. Ezek az öntözéssel eljutnak a termőterületekre, és itt felhalmozódnak a zöldségekben és gyümölcsökben. A táplálkozás során az emberi szervezetbe is bekerülnek, és az oxidációs folyamatok révén az immunrendszert gyengítik. A higany főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak közvetítésével, metil-higany vegyület formájában. A növényi táplálékaink közül a gabonafélék ólom- és kadmiumtartalma nagyobb, mint a zöldségeké. A húsok kadmium- és ólomkoncentrációja nagyobb, mint a zöldségeké, de kisebb, mint a halaké, kagylóké és egyéb tengeri eredetű élelmiszereké.
A vegyipar a kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz- és papíripar (amely a fehérítéshez klórt használ) komoly környezetszennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt.
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység során a talajba jutó nitrátvegyületek és növényvédőszerek nagy területek felszín alatti vízkészleteinek elszennyeződését okozzák.
Szennyező forrásként tartjuk számon azokat a településeket is, ahol nincsen kiépített csatornarendszer. Az emésztőgödrökből számtalan méreganyag (ammónia, nitrát, mangán stb.) kerül át a talajba, majd a vizekbe, folyamatosan mérgezve azokat.
Az emberek által a tavakba és folyóinkba beledobált nem lebomló szemét szintén nagymértékben hozzájárul a vizek szennyeződéséhez.
A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalanféle szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak, szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb.
Nitrát a sérült vezetékeken keresztül is kerülhet a vízbe. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet.
Magyarország helyzete a vízgazdálkodás szempontjából különleges, hiszen folyóvizeink 95 %-a külföldről érkezik. Így állandóan ki vagyunk kiszolgáltatva annak, hogy mi történik a szomszédos országokban: ott mennyi csapadék hullik, vannak-e árvizek, hogyan szabályozzák a folyókat, szennyezik-e a vizeket, stb. A Duna 11 országon folyik keresztül, tehát 11 ország használja és szennyezi a folyót.

Élelmiszerek
A mindennapi táplálék minősége és változatossága határozza meg, hogy testünk miként képes a legjobb hatásfokkal, egészségesen működni. Ezért a védelmet nyújtó, antioxidánsokban gazdag élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők lehetőleg természetes alapanyagokból származzanak, mesterséges adalékanyagokat és színezőket ne tartalmazzanak, a gyártási technológia során természetes hatóanyagukat ne veszítsék el (pl. 30 Celsius-fok alatti hidegsajtolással készüljenek).
Az immunrendszerünk számára fontos vitaminok:
- C-vitamin: csökkenti az allergiás reakciókat, szabadgyök-fogó hatással rendelkezik,
- A-vitamin: nedvesen tartja a nyálkahártyákat, ezáltal erősíti védekezőképességüket,
- Béta-karotin: szabadgyök-fogó.
- E-vitamin: aktivizálja a immunsejteket, szabadgyök-fogó.
- B-vitamin: segíti az antitestképződést.

A nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrátszint emelkedését okozza. A gyümölcsök általában nem, de a zöldségek (különösen a saláta, a cékla, a retek, a spenót és a káposztafélék) nagyobb mértékben tartalmaznak nitrátokat. A nitrátok lényegében nem mérgezők, de könnyen nitritté redukálódhatnak, amely akár rákkeltő nitrozamin kiindulási anyaga is lehet.
A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek nagyon szélsőséges hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Töményen alkalmazva irritatív, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet. Az állattartásban alkalmazott gyógyító, szaporodást fokozó, testsúlygyarapító hormonhatású, illetve antibiotikumszerű anyagok indirekt módon (húsfogyasztással) az emberi szervezetbe jutva szintén az immunrendszert terhelik.

Növényvédőszerek (peszticidek)
A peszticid név gyűjtőfogalom: földművelők, kertészek, borászok és féregirtók által növényi és állati kártevők ellen használt kemikáliákat jelent.

A vásárolt zöldségekről és gyümölcsökről már nem tudhatjuk, hogy milyen növényvédőszerrel permetezték őket. Az erősen toxikus hatású mérgek a takarmányon keresztül a vágóállatok húsában is felhalmozódnak. Valamennyi méreg végállomása maga az ember, mivel a táplálékláncon keresztül a veszélyes anyagok a szervezetünkbe kerülnek.
A szétszórt növényvédőszereknek egy részét elfújja a szél, egy része pedig a talajvízbe szivárog.
A különböző mérgek tünetek és betegségek sokaságát okozzák: befolyásolják az anyagcserét, megtámadják az idegeket, allergiát és fejlődési rendellenességet okoznak, károsítják az örökletes anyagot. Még nem tisztázott, hogy mennyire részesei a rák kialakulásának, az azonban biztosra vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák és az allergiák kialakulásában is szerepük van.

Fogyasztás előtt a zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossuk meg folyóvízzel. Lehetőleg szabadföldi terményeket vásároljunk, a melegháziaknál ugyanis különösen sok mérget használnak.
Mivel az állati eredetű termékekben (főleg a belsőségekben) a peszticidek különösen nagy mennyiségben halmozódnak fel, ezért ne fogyasszunk túl sok húskészítményt.

Épületek

Az épületek nagy változáson mentek keresztül az utóbbi évszázadokban. A falak vastagsága csökkent, ugyanakkor a vasbeton elterjedésével a falak nem lélegeznek, hő- és hangszigetelésük nem megfelelő. Egyes épületanyagok káros radonkibocsátása is meghaladja a normális szintet. Főként a beton panellakásokban a hőhidak mentén kialakult párakondenzáció következtében fellépő nedvesedés kiterjedt penészgombatelepek kialakulásához vezethet, mely nagyon gyakori légúti allergénkén. Belső környezetünket szennyezi a festékek, ragasztók, szigetelő- és tömítőanyagok, lakkok oldószerének gőze, szervetlen anyagok, bútorlap, tapéta, szőnyegpadló rostjai, műanyagok pora, melyből kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid és formaldehid gőzök és gázok kerülnek a légtérbe. A formaldehidet a préselt farostlemezek és műanyag áruk gyártásához használt ragasztóanyagok tartalmazhatják, de üreg- és falszigetelőkben is előfordulhatnak. Gőzei ingerlik a szemet, a torkot és bőrt, fejfájást, fáradtságot és alvászavart okozva.

Dohányzás

Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával Magyarország a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete. Minden harmadik felnőtt dohányzik, a dohányosok 70 %-a pedig húszéves kora előtt szokik rá a dohányzásra. A magyar férfiak közel fele, a nők több mint harmada cigarettával él. Európában Magyarországon legnagyobb a tüdőrák-elhalálozások száma, amelyek 90 %-át a dohányzás okozza.
Magyarországon a dohányzás népbetegség, következtében évente több ezren halnak meg, kényszerülnek betegállományba. A kóros sejtburjánzások legfőbb beindítója a dohányzás. E szenvedéllyel függ össze a férfiak körében a tüdőrákos megbetegedések 70-80, a nőknél a 60-70 %-a. A tüdőrák Magyarországon már mindkét nemnél vezető daganatos halálok. A dohányzás a vesében vagy a húgyhólyagban is okozhat tumort.
Kiemelkedően magas a 35-55 év közötti férfiak halálozási arányszáma, s ez is összefüggésben van a dohányzással. Magas a csecsemőhalandóság és a 2500 gramm alatti súllyal, illetve fejlődési rendellenességgel született gyermekek aránya is, s e problémák az igen dinamikusan növekvő női dohányzásra is visszavezethetők.

A betegségek kialakulásának rizikótényezői

A betegség kialakulása

Az emberi szervezetet külső és belső károsító ingerek érhetik. Az egészséges szervezet ezeket a hatásokat helyes alkalmazkodással képes kivédeni. Ha a védekező folyamat valamilyen oknál fogva a szervezet felépítésében vagy működésében megromlik, mindkettőben időleges vagy végleges eltérés alakulhat ki. Ennek következményeként kóros folyamat, megbetegedés jön létre.

Az egészséget veszélyeztető tényezők

Károsító hatásoktól mentes életforma nem képzelhető el, de a veszélyek egy részének elhárítására van mód.

A szervezetet érő kedvezőtlen hatások:

-          Rossz általános és személyi higiéné

-          Mozgásszegény életmód vagy egyenlőtlen fizikai megterhelés

-          Mennyiségében vagy minőségében helytelen táplálkozás

-          Tartós idegrendszeri túlterhelés

-          Káros szenvedélyek

-          Környezetszennyezés

Az emberi szervezetet olyan biológiai, társadalmi, természeti, pszichikai hatások is érik, amelyek bizonyos betegség kialakulásának lehetőségét növelik, ezek a rizikófaktorok.

Kockázati tényezők:

-          Helytelen táplálkozás

-          Mozgásszegény életmód

-          Mértéktelen kávéfogyasztás

-          Alkohol

-          Kábítószer-élvezet

A rizikófaktoroknak nagyon jelentős a szerepe az ún. pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásában is. A fokozott lelki megterhelés hatására különböző szervi vagy működésbeli elváltozások jönnek létre, és betegségek alakulhatnak ki. Pl. érrendszeri elváltozások, magas vérnyomás, gyomorfekély, szívizomelhalás.

A betegséghez vezető leggyakoribb okok és felosztásuk

Belső okok hatása örökletes és alkati adottságokon alapszik. Általában nem a betegség, hanem annak lehetősége öröklődik. Külön csoportot képeznek a veleszületett megbetegedések, melyek egyik része öröklődik, másik része a méhen belüli fejlődés idején alakul ki.

Az alkat kialakulásában egyaránt nagy jelentőségű az öröklés és az egyéni fejlődés folyamata. Az élet folyamán változik, külső környezet hatására módosul.

A kórfolyamatok megjelenését a nem is befolyásolja. Pl. nőknél gyakoribb az epekő, férfiaknál a gyomorfekély.

A külső okok:

1. Élettelen kórokok – mechanikai ártalmak (rándulás, törés, zúzódás, rázkódás), elektromos ártalmak, sugárzási ártalmak, a légnyomás változása, kémiai ártalmak (mérgezések).
2. Élő kórokok – vírusok, baktériumok, egysejtű állatok (fertőző betegségek okai), gombák, ízeltlábú rovarok.

Az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges életvitel kialakításában

Hazánkban az életmóddal kapcsolatban alapvető feladat megtanítani az embereket helyesen élni, tehát hogy meglévő anyagi lehetőségüket úgy osszák be, használják fel, hogy az egészséges életmódot eredményezzen.

Az egészségtelen életmód, a túlhajszoltság, a rendszertelenség az étkezésben, pihenésben a szervezet alkalmazkodóképességét előbb-utóbb kimeríti. Ezért fontos az életmód egészséges irányba terelése.

Az egészségmagatartáson az emberek bizonyos ismeretei alapján kialakult tevékenységet, hozzáállást értünk, aminek alapján egészsége megőrzéséhez, egészségi állapota javításához viszonyul.

Az egészségmagatartás kialakulása természetesen nem az óvodás korban és nem az óvodában kezdődik. Alapvető hatása van rá a családi környezetnek, a szülők követendő példaként szereplő egészségmagatartásának és az e téren való  elvárásainak is. Az óvodába lépő gyermek már hoz magával bizonyos egészségmagatartást, amit az óvodában tudatossá, értelmes tevékenységgé kell fejleszteni, illetve ha az otthonról hozott szokások nem felelnek meg a korszerű egészségmagatartás követelményeinek, akkor azokat a szülőkkel, családtagokkal közreműködve közösen  helyes irányba tereljük.

A társadalmi együttműködésből a pedagógiára háruló feladat – a megelőzés egyik ága – az egészségnevelés.

Az egészségnevelés olyan tevékenység, melynek során az egészséges életmód céljainak megvalósítását tűzzük ki magunk elé. 

A célok megvalósítását nem elég magunk elé tűzni, ismernünk és alkalmaznunk is kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével ezek a célok megvalósulhatnak.

Az egészségnevelésünk célja a higiénés kulturáltság szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység biztosítása, ami a tapasztalatot majd az ismeretet aktív magatartássá formálja, és annak minden elemével a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálja.

Egészségnevelésünk gyakorlatának egyedüli eszköze a szemléletformálás, a helyes modell, a példamutatás, egyet lehet tehát érteni azzal, hogy az egészségnevelés lényegében személyiségformálás.

Az egészségnevelésünk fő feladatai követik az „egészség” fogalmában meghatározott területeket.

Kiterjednek tehát:

• A testi (szomatikus) egészség védelmére
•  A lelki (pszichés) egészség, a pszichohigiéne védelmére
• A szociális egészség védelmére.

Egészségnevelésünk fő feladatai nemcsak egymással vannak szoros kölcsönhatásban, de kihatnak a nevelés egyéb feladataira is. Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll :

• az értelmi képességek fejlődésével,
• az erkölcsi neveléssel,
• az akarat, a kitartás és
• az önuralom fejlesztésével.  

Az egészséges életmódra nevelés területei :

 gondozás :

• -egészséges környezet megteremtése
• -helyes életritmus kialakítása
• -testi szükségletek kielégítése:              
  • -étkezési kultúra megalapozása
  • -testápolás, öltözködés, önkiszolgálás

 testi nevelés :

• mozgás
• egészségvédelem

egészségnevelés :

• táplálkozás
• életmód

Zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében

Zaj okozta ártalmak

Fizikai értelemben hangnak nevezzük valamely rezgő testnek rugalmas közegben terjedő rezgéseit és hullámait, ha azok a hallószervben hangérzetet keltenek.

A zaj az emberben diszkomfort érzést vált ki, gátolja a verbális kommunikációt, fölösleges koncentrációt igényel, ami fárasztó, idegesítő, figyelemelterelő és hatásai a szervezetben akut vagy krónikus, irreverzibilis következményeket alakítanak ki.

A zaj zavaró hatása elsősorban a hangosságtól, a hangnyomástól függ. Minél nagyobb az intenzitása, annál inkább zavaróbb. Az állandó folyamatos zaj, általában kevésbé fárasztó, mint az azonos erősségű vagy intenzitásában is változó, de gyakran megszakított zaj. Az azonos intenzitás esetén, a magas hangok károsítóbb hatásúak. Hosszabb időt eltöltve zajos munkahelyen, a halláskárosodás mértéke nagyobb lesz. Kezdetben csak átmeneti halláscsökkenés jön létre, ami csendes körülmények között, fokozatosan visszatér. Hosszabb expozíció után, maradandó károsodás alakulhat ki. A zaj befolyást gyakorol továbbá a vegetatív idegrendszerre, a gyomor-bél-traktus működésére, emeli a vérnyomást, fokozott ingerlékenység, idegkimerülés, alvászavarok, teljesítménycsökkenés, balesetveszély léphet fel.

Megelőzés: Zajos gépek kicserélése, zajok izolálása, védőeszközök, időszakos orvosi vizsgálat.

Porártalmak

A foglalkozás során kialakult betegségek felét, a porártalom okozza.  A munkahelyi por, elsősorban a légutak  és a tüdő megbetegedésit okozza.

Pneumoconiosisoknak nevezzük azokat a megbetegedéseket, amelyeket különböző porok hoznak létre. A folyamat elsődleges tényezője, a bejutott por mennyisége, valamint a por szemcseméret szerinti eloszlása.

Pneumoconiosisok három nagy csoportja:

1. Progrediáló fibrosisok – progressziója a por behatásának megszűnése után sem áll le, csak lelassul. Ide soroljuk a szilikózist (Tbc kialakulása), a szénmunkások tüdőfibrosisát (Tbc kialakulása), és az azbesztózist (bronchuscarcinoma).
2. Idegentest típusú tüdőfibrosisok – tüneteket csak extrém mennyiségű porok, belélegzése okoz (vas, ón, bárium, cement, fapor)
3. Növényi porok okozta tüdőbetegségek – kenderláz, pamutláz, malátaláz, gyapotláz, gombák és növényi allergének okozta farmertüdő.

Megelőzésük: védőfelszerelések, munkaszünet, megfelelő műszaki berendezések.

Szomszédjában idős nő lakik, akinek látása gyenge, vérnyomása ingadozik. Orvoshoz menet elcsúszott a jeges úton és eltörte a bokáját, fekvő gipszet kapott. Egyedül él, eddig ellátta magát, és eljárt a nyugdíjas klubba is. Lánya hetente látogatja, és segítséget kér Öntől, hogy átmenetileg hogyan tudná megoldani édesanyja ellátását?

Adjon tanácsot az ellátás megszervezéséhez!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- szükségletek hierarchiája

- idős emberek szükséglete

- együttműködés közösségekkel

- együttműködés a kezelőorvossal

- gyors felépülés elősegítése

- mozgásformák kiválasztása

Szükségletek hierarchiája

Motiváció: ami cselekvésre késztet, ösztönöz, „mozgat”. Tulajdonképpen a nem tudatos szükségleti állapot tudatos megélése (pl. a táplálékhiányos állapot = éhség). A cselekvés, amelyre a motívum késztet (ösztönöz) bennünket, rendszerint valamilyen szükséglet (vagy ezzel valamilyen, sokszor igen távoli, áttételes kapcsolatban levő igény) kielégítése (pl. jutalom, elismerés, előléptetés, kitüntetés, stb.). A motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket. Tudatosan megválaszthatjuk, hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már tudatalatti szinten is kifejtik  hatásukat (reklámok „rejtett meggyőző ” hatása). A motiváció forrásai: belső késztetések és külső ösztönzők. A külső ösztönző tényezők a motivált viselkedés célpontjai és ezért jutalom-értékek (pl. étel, víz, szex-partner, stb.)

A szükségletek és igények hierarchikus rendben határozzák meg cselekedeteinket (lsd. Maslow-féle piramis modell).

Szükséglet : a szervezet valamilyen hiányállapota, ki nem elégítése feszültséget, fájdalmat okoz.

• Biológiai eredet elsődleges szükségletek (pl. táplálék, a víz, a levegő, a szex, biztonság, a fájdalom elkerülése)
• Társadalmi eredet másodlagos szükségletek (a társadalmi fejlődés során alakulnak ki, pl. erkölcsi, esztétikai, társas, érvényesülési, stb igények)

Minél erősebb a szükséglet, annál intenzívebb a viselkedés. A szükségleteknek irányító szerepük van. Azt határozzák meg, hogy sok lehetséges cselekvés közül adott pillanatban melyik fog megjelenni. Pl. ha szomjasak vagyunk, akkor a vízkeresés a beindult cselekvés.

Maslow, Abraham: Szükséglet-hierarchia elmélet („Piramis-modell”)

Az elmélet szerint a különféle szükségletek hierarchikusan (rangsorban) egymásra épülnek, vagyis csak akkor válnak hatékonnyá, ha az alattuk levő már (legalább jórészt) kielégült. Ha bármelyik szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció, a személy megreked azon a szinten, ahol még kielégületlenek szükségletei. Így a fejlődés elmarad, nem jut fel az önmegvalósítás csúcsára.

A Maslow piramis szintjei:

1. Élettani szükségletek
2. Biztonsági
3. Szociális (szeretet)
4. Megbecsülés
5. Önmegvalósítás

Kielégítetlen szükséglet: belső feszültség, hajtóerő, kereső magatartás

Kielégített szükséglet: belső feszültség csökkenése

Az egyes szükségleti szintekhez kapcsolható munkahelyi ösztönzők:

1. Élettani: fizetés, munkafeltételek (fűtés, világítás, stb.)
2. Biztonsági: biztos és biztonságos munkahely, nyugdíjpénztár, orvosi ellátás, stb.
3. Szociális (szeretet) : jó munkahelyi légkör, barátok, jó vezető -beosztott kapcsolat, stb.
4. Megbecsültség (elismertség): előmenetel lehetősége, teljesítmény-prémium, szolgálati lakás, autó, stb.
5. Önmegvalósítás: személyes továbbképzés lehetősége, önállóság, döntési felelősség, vezetői munkakör, stb.

Idős emberek szükséglete

Táplálkozás

• A testi aktivitás csökkenése miatt, a kalória igény kisebb.
• Megnő a magas tápértékű élelmiszerek iránti igény: fehérje, vitaminok, ásványi anyagok, le nem bomló rostok, friss gyümölcsök, tej, tojás, főzelékfélék, friss hús és bő folyadékfogyasztás.

Biztonság

Testi biztonság:

• Élet vagy lakáskörülmények megváltoztatása (pl. rokonokhoz, vagy öregek otthonába való költözés).
• A biológiai változások balesetre hajlamosabbá teszik az idős embert (csont-és izomrendszer változása, rossz egyensúlyozási készség, hallás-és látásromlás).

Pszichoszociális igények

• A társas kapcsolatok , saját szeretetre és önmegbecsülésre irányuló igényeinket is kielégíthetővé teszik.
• Szeretet és a valakihez való tartozás érzése.

Önértékelés

• Új célok megvalósítása.
• Megfelelő szabadidős tevékenység biztosítása.

A legnagyobb probléma az idősek körében az, hogy amikor valaki nyugdíjba megy, nem találja a helyét, hiszen gyermekei felnőttek, élik a saját életüket, munkája, kereső foglalkozása nincs, talán még párja is előbb eltávozik az élők sorából, tehát magányos marad. Az egészségvédelem feladata a kiegyensúlyozott öregség biztosítása, részben a felkészítéssel, részben az idős emberek számára különböző lehetőségek megszervezésével. A szociális ellátásnak is olyannak kell lennie,, hogy az a nyugodt, kiegyensúlyozott életet biztosítsa azoknak, akik megérik az öregkort. A család gondoskodására is fokozottan szükségük van, de ha ez nem megoldható, legalább egymás társaságát igénylik – öregek klubja.

Együttműködés a közösségekkel

Szociális szolgálatok

• Öregek bevásárló központba való szállítása.
• Naponta egyszer, meleg étel biztosítása a lakásához kötött idős ember számára.
• Gondozó intézetek
• Öregek otthona    
• Otthonápolási szolgálat – ápolás, gyógytorna, fizikoterápia stb.
• Civil szervezetek segítségnyújtása.                                                               

Nyugdíjasok klubja

Társas kapcsolatok

Szabadidős tevékenységek – kirándulás, zene, tánc, stb.

Együttműködés a kezelőorvossal

Az idős ember és családtagjai együttesen.

Az öregedéssel kapcsolatban kialakuló élettani elváltozások fokozzák a betegségekre és balesetekre való hajlamot. Rendszeres orvosi ellenőrzés kiemelkedően fontos ebben a korban. Fontos, hogy az idős ember és családtagjainak rendszeres konzultációja a háziorvossal, a betegségek megelőzés,  már kialakult betegségek megfelelő szinten tartása illetve javítása, életmódbeli tanácsadás érdekében.

Segítséget nyújthat az orvos, az otthoni életkörülmények javításában – pl. segédeszközök felírása.

Az öregedés élettani hatásai:

• Bőrelváltozások (csökken a bőr rugalmassága, nedvességtartalma – fekélyek, felfekvések kialakulásának veszélye!).
• Emésztőrendszeri elváltozások (Bél perisztaltika csökken – székrekedés, bélgázok felszaporodása; étvágycsökkenés; műfogsor megnehezíti a rágást stb.).
• Szív-és érrendszeri elváltozások (arteriosclerosis, magas vérnyomás, agyi oxigén ellátás csökkenés stb.)
• Változások a csontrendszerben (Csökken a csontok mésztartalma – osteoporosis, törések; a hát hajlottá válik, járás fájdalmassá válik stb.).
• Vizeletürítési zavarok (Hólyag és a húgycső izomtónusa következtében – vizeletcsurgás, vizeletcsepegés, húgyúti fertőzések.)
• Idegrendszer változásai (Az agysejtek oxigén ellátottságának a  következménye –  rossz memória, zavart tudatállapot.)
• A nemi szervekben és a belső elválasztású mirigyekben bekövetkező változások (Csökken a hormonok elválasztása, emlők-ovariumok-az uterus sorvad, a hüvely szárazzá válik – vaginitis, férfiaknál kialakulhat a prosztata hypertonia, csökken az ondó mennyisége.)
• Légzőrendszeri változások (A mellkas alakjában és a tüdőszövetben bekövetkező változások csökkentik a légcsere hatékonyságát, gyakoribb a légúti fertőzés – a váladék felszaporodása miatt.).
• Érzékszervi változások (Csökken a látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, a hideg-, meleg-, nyomás és fájdalomérzés.)

Gyors felépülés elősegítése és a mozgásformák kiválasztása

• Lelki támogatás – társaság, szeretet, megértés, éreztetni kell hogy hasznos ember.
• Helyes táplálkozás, táplálás biztosítása.
• Bő folyadékbevitel.
• Mozgást, járást, mindennapi tevékenységet megkönnyítő segédeszközök biztosítása és annak helyes használatának megtanítása.  (mankó, járókeret, bot, kapaszkodók felszerelése, csúszásgátlók, akadálymentesítés).
• Helyes tornagyakorlatok megtanítása, elvégeztetése, ellenőrzése.
• Légzőtorna fontossága.
• Függőségi viszony elkerülése – önellátás!

Segítséget kér öntől a fiatal anyuka első osztályba induló gyermeke részére az egészséges életmódnak megfelelő napirend összeállításában. A gyermek félénk, nagy az alvásigénye, étvágytalan, sok édességet eszik, keveset mozog. Adjon tanácsot a megfelelő napirend kialakításához!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a napirend fogalma

- az egészséges életmód meghatározása és az ezt befolyásoló tényezők ismertetése

- a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

- a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

- a testi erő fenntartása

- a rendszeres sportolás előnyei

- mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

Napirend fogalma, tágabb értelmezésben:

• Rendre való szoktatás, nevelés.

A gyerekek napirendjének kialakítása elsősorban a szülő felelőssége, feladata. Míg az óvodásoknál az aktív játék, a pihenés a meghatározó, a kisiskolás korú gyerek életébe már belép a tanulás. Az iskolai tevékenységek alapvetően meghatározzák a gyerekek napirendjét: mennyi idő jut a barátokra, hogyan alakul az érdeklődési köre.
Testileg-lelkileg fejlett, "iskolaérett" gyereket is megvisel, kimerít az új feladatkör, a megváltozott élethelyzet, valószínű, hogy jóval több pihenésre van szüksége.
Reggeli
Elvben a legtöbb szülő tudja, hogy a gyerekeket nem szabad reggeli nélkül iskolába engedni, a gyakorlatban azonban mégis az étkezés marad ki leggyakrabban a reggeli kapkodásban. Pedig egészen más a gyermek teljesítménye, hangulata, ha nyugodtan, reggeli után megy iskolába.
Délutáni feladatok
A tanítási órák dél körül véget érnek, és nem mindegy, hogy telik el a nap másik fele.

Amennyiben a szülők dolgoznak, marad a napközi, vagy a nagymama, esetleg más ráérő hozzátartozó. A választásnál a legfontosabb szempont maga a gyermek. Vannak gyerekek, akik szívesebben tanulnak a nagymamánál, mások semmi pénzért ki nem maradnának a délutáni kalandokból, közös játékokból. A napközi mellett szól az is, hogy a házi feladat elkészítésében felkészült pedagógusok segítenek a nebulóknak. Az írás-, olvasási- és számolási nehézségek azonban csak sok gyakorlással küzdhetők le, erre egy napközis csoportban nem mindig van lehetőség. Ha a szülőnek erre nincs ideje, nem szégyen külső segítséget igénybe venni, hisz ezzel elkerülhetjük, hogy a kisiskolás számára az iskola folyamatos kudarcok forrása legyen.
Akár otthon, akár a napköziben készül el a házi feladat, mindig nézzük át gyermekünk munkáját. Kicsit időigényes, de ha nem kap a munkájáról visszajelzést, elkedvetlenedik.
A délelőtti tanítás után a gyerekek nagy része különórákra jár. Nagyon fontos, hogy tekintettel legyünk a gyermek terhelhetőségére. A délutánok napirendjének kialakításánál figyelembe kell vennünk, hogy a gyereknek legyen lehetősége a nyugodt, elmélyült tanulásra éppúgy, mint a mozgásra és a játékra. Ne feledjük, mi felnőttek is elfáradunk délutánra a munkahelyünkön!
Szabadidő
Az iskola és a különórák mellett hétköznap nem sok szabadon eltölthető idejük marad a gyerekeknek, mindössze napi 2-3 óra. Régebben a gyerekek zömmel a szabadban játszottak pajtásaikkal, meséket hallgattak, beszélgettek. Mára ezt a szerepet átvette a televízió és a számítógép. Igyekezzünk ezt korlátok közé szorítani, próbáljuk a gyereket inkább az udvar felé terelgetni, ha a friss levegőn oldottan játszhat, azzal nemcsak kikapcsolódik, de többek közt mozgása, koncentrációs készsége és kézügyessége is fejlődik.

Lefekvés
Iskolaidőben a kisiskolásnak este nyolckor, legkésőbb fél kilenckor ágyban a helye! A mai családok életében központi szerepet játszik a tévé - de este nyolc óra után már semmiképpen nem egy kisgyereknek való a műsor, nem szolgálja a pihenését, épp ellenkezőleg: fárasztó érzékszerveinek és idegrendszerének egyaránt.
Esténként mindig beszélgessünk, kérdezzük meg, milyen napja volt, kikkel és mit játszott, mi történt vele a szünetekben stb. Fontos, hogy érezze, nem csak az iskolai teljesítménye érdekel bennünket!

Egészséges életmód

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.

Egészséges életmód főbb követelményei és befolyásoló tényezői::

-          Személyi higiéné

-          Egészséges táplálkozás

-          Több mozgás

-          Stressz tűrés, stressz kezelés

-          Baleset megelőzés

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

-          Nemdohányzás

-          Kevesebb alkoholfogyasztás

-          Időben orvoshoz fordulás

-          Egészségüggyel való együttműködés

-          Környezet tisztelete és védelme.

Egészséges életmód kialakítására ható tudományág, a közegészségtan és a közegészségügy, melyeket a higiéné foglal magába.

A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

A nevelés fogalom szűkebb értelemben véve:

Többé-kevésbé céltudatos, tervszerű, fejlesztő jellegű társadalmi tevékenység.

Cél: olyan személy kialakítása, akik megfelelnek az adott társadalom elvárásának, embereszmény megvalósítása.

A nevelés nem mindig céltudatos nagyon sokszor a spontán elemek érvényesülnek. Törekednünk kell a céltudatosságra, az iskola erre nevel, míg a család spontán nevel.

Tudatosság: mit, miért csinálunk, csináltatunk. A tanár mindig tudja, hogy mit, miért csináltat, a tanuló is mindig tudja, hogy mit, miért csináltatnak vele.

Tervszerű a nevelés v. kellenne lennie: folyamatosságot jelent, van kezdete, van vége, vannak szakaszai, állomásai, fokozatossága – lépésről lépésre haladunk.

Következetesség, rendszeresség, rendszerben kell tudni nevelni, a nevelést is kellene tudni tervezni.

Tágabb értelemben véve:

                -oktatás

Az oktatás nem más mint tanítás és tanulás.

                -képzés

Velünk született adottságok amit a szerzett ismeretek jártasságá, készséggé, képességek formázása. Elmélet és gyakorlat találkozása

Fegyelmezés:

Más a fegyelem és más a kényszer: kényszeríteni valóban személyiségromboló, fegyelemre nevelni személyiségépítő, hisz a fegyelem segíti a személyiségfejlődést. A fegyelem ugyanis nem szabadságkorlátozó, hanem szabadságszabályozó tényező. A fegyelem a dolgok olyan rendszere, mely elősegíti valamilyen cselekvés biztonságos, sikeres végrehajtását, legyen az ismeretszerzés, érzelmi vagy erkölcsi fejlettség megszerzése, valamilyen munkafolyamat elvégzésé, egy manőver végrehajtása vagy maga a gyermeknevelés. A fegyelem biztosítja a szabad és biztonságos cselekvést. A gyermeknek szüksége van a felnőtté válásban a felnőttek határozott segítő irányítására. A gyermeknek nem jó, ha a szülők, a felnőttek feladják tekintélyüket, a rendre, fegyelemre nevelést.

Szigor vagy engedékenység:

A nevelésben az inga szigor és engedékenység közt mozog szüntelen.

A fegyelemre nevelés tehát nem azt jelenti, hogy az engedékenységtől a szigor felé akarjuk lökni az ingát, hanem, a kilengések helyett egészséges mértéken akarjuk tartania nevelést. A gyermeknek biztosítjuk a kellő melegséget, amire kötődése miatt szüksége van, egyben biztosítjuk azt a szabad mozgásteret is, amire függetlenségigénye kielégítésére szüksége van.

Három alapvető szülői nevelési típus:

az autoritatív (határozott)

az autokrata (ellentmondást nem tűrő)

és a permisszív (engedékeny )

A szülőnek és nevelőnek követelményekkel és elvárásokkal kell a gyermek elé állnia, ha nevelni akar. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen határozottan körvonalazott értékrendszere, mely követelmények és normák formájában kijelöli a gyermek aktivitásának, fejlődésének, viselkedésének útját és egyben szabad terét.

A megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében

A fegyelmezett személyiség kialakításának nélkülözhetetlen eszköze a jutalom és a büntetés.

 A legmagasabb rendű szabályozás a morális szabályozás. Ez pedig megerősítések útján és azok segítségével alakul ki az emberben.

 Pozitív és negatív megerősítést ismer a pedagógia. A jutalom a pozitív megerősítés körébe, a büntetés pedig a negatív megerősítés körébe tartozik. Ezek nélkül nem képzelhető el az emberi karakter fejlesztése, vagyis a nevelés.

Semmiféle erőszak nem alkalmazható megtorló büntetésként a gyermeknevelésben, de a büntetés mint negatív megerősítés feltétlenül szükséges. Ez utóbbi büntetés a gyermek negatív erkölcsi magatartása feletti ítélet külső hangsúlyozása a szülő és nevelő részéről, hogy a gyermekben rögzüljön a jó és rossz, a helyes és helytelen belső erkölcsi ítélet. A büntetésnek tehát olyannak kell lennie, amely megerősíti a gyermeket abban, hogy most rosszat tett, helytelenül viselkedett, de megerősíti a gyermeket abban is, hogy őt „bűne” ellenére is szeretik. Megjegyzendő, hogy a jutalmazás nem „örömnyújtás”, a büntetés pedig nem „bántás”, hanem a jutalmazás és a büntetés is olyan önszabályozást kialakító tényező, amely megerősíti a gyermekben a jót, és alkalmassá teszi az önálló, erkölcsileg helyes magatartásra.

A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

A  család fő funkciói:

• gazdasági
• fogyasztói
• reprodukciós
• szocializáló-nevelő
• regeneráló-ápoló

Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak! Erősítheti vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).

Erősítő kapcsolatok:

• helyes életvezetési minták követése
• családi hagyományok őrzése, ápolása
• a családi kapcsolat a szeretetre épül
• pozitív szülői minta
• a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén
• pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget
• Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.
• Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,

alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az önállóság megszerzésére irányul.

A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk beszűkül, tétlenné válnak.

Mozgás lehetséges módjai gyermekkorban

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti. A mozgás cselekvésen játékon keresztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot. A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd. Ezért, ha a mozgásfejlődés késik, vagy zavart szenved, akkor ez a grafomotorium és a beszéd késői szerveződését vonja maga után.

A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.

A gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési foglalkozások tartalmát megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a gyermek számára élményt adóvá. A testnevelés legértékesebb anyagai a játékok.

Az iskolai testnevelés és a sport keretei között, az egészségnevelés, a csapatmunka, valamint a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.

 A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek, csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel során a gyermek megismeri saját képességeit. A közösség minden tagja egyénileg maximális teljesítményre törekszik.

A gyermek, megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni. A játék közben saját magát is megismeri. Megtanulja a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is elviselni.

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás ismérvei:

-          Kellő keringési és légzőszervi terhelés.

-          Helyes testtartás kialakítása.

-          Lúdtalp megelőzése célzott tornagyakorlatokkal.

-          Sok játékot tartalmaz.

A nem mozgásos programokban is helyes, ha a gyermeket engedik felkelni a székükről, engedik fészkelődve ülni vagy térdelni. Ezekkel a testhelyzet-változtatásokkal a gyermekek ösztönösen védik a gerincüket.

társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.

A rendszeres sportolás előnyei:

• Izomtömeg és izomerő fenntartása
• Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,
• A csonttömeg csökkenésének lassítása.
• A sportolás javítja az immunrendszer működését,
• Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.
• Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.
• Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,
• Javítja a tüdő kapacitását.
• ·         A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,
• Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
• Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében,

Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében

Fiatal anyuka és 4 éves kislányának külseje ápolatlanságra utal. A kislány bőre feltűnően száraz, haja elhanyagolt, körmei nagyok és koszosak. Az anya testszaga kellemetlen, ruházata piszokkal szennyeződött, arca erősen sminkelt. Beszélgessen el az anyukával a személyi higiénéről!

A beszélgetés során térjen ki a megadott szempontokra!

- higiéné fogalma és ágai

- a bőr védelmi szerepe

- a kéz, mint fertőzéseket közvetítő szerepe

- a bőr és a test minden területének gondozása, ápolása

- kozmetikumok és festékek hatása a szervezetre

- a jó közérzet és a higiéné kapcsolata

- a tisztaság szerepe az egészség megőrzésében

A higiéné fogalma  és ágai

Higiéné az orvostudománynak az a része, amely az egészség megvédését, a károsodások, megelőzését kívánja elérni.

Elméleti részét a közegészségtan, gyakorlati feladatait közegészségügynek nevezzük.

A különböző szakterületeinek a feladatai, az egészségügyi, közegészségügyi követelmények megállapítása, fejlesztése, érvényesítése és ellenőrzése.

Település-egészségtan feladatai:

-          Városok, községek, egyéb lakóhelyek, lakások, házak tervezése, fejlesztése, telepítése, üzemeltetése.

-          Ivóvíz vizsgálata és védelme.

-          Talaj-és felszíni vizek védelme.

-          Lakóhelyek, intézmények építésének, világításának, fűtésének, egészségre alkalmas kialakítása.

Környezetvédelem feladatai:

-          Hulladékok, szennyvizek elvezetése, levegőszennyeződés mérése, minőségének megóvása.

-          Természetes élővilág, talaj, természetes vizek óvása.

Élelmezés-és táplálkozás-egészségtan feladatai:

-          Útmutatást adni a teljes értékű élelmiszerek előállítására, forgalmazásának szabályaira,

-          Segíteni a kedvező táplálkozási szokások kialakítását.

Munkaegészségtan feladatai:

-          Megfelelő munkahelyi körülmények kialakítása.

-          Munkahelyi ártalmak megelőzése, pl. védőruházat.

Iskola-egészségtan feladatai:

-          Oktatási intézmények megfelelő kialakítása.

-          Egyes korcsoportok számára a legkedvezőbb körülmények kialakítása.

-          Egészségmegóvás oktatása.

-          Szűrővizsgálatok szervezése.

Társadalom-egészségtan feladatai:

-          Társadalmi tényezők feltárása, amely a lakosság egészségügyi állapotára kedvezően hatnak.

-          Intézkedések bevezetése az egészségesebb életért.

-          Káros szokások gyökereinek a kutatása.

Mentálhigiéné feladatai:

-          Az egyén személyes és szociális beilleszkedésének optimális kifejlesztése.

-          Mentális zavarok kifejlődésének megakadályozása.

-          Egészséges psziché megőrzése.

Sportegészségtan feladatai:

-          Sportolók egészségvédelme

-          Tömegsportok fejlesztése

-          Versenysportok eü. feltételeinek ellenőrzése

-          Küzdelem a doppingszerek ellen

-          Emberi teljesítőképesség fiziológiai határainak kutatása.

Személyi higiéné feladatai:

-          Tisztálkodással, öltözködéssel, étkezéssel, életmóddal kapcsolatos egészségügyi követelmények.

Személyi higiéné

A személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő, helyes egészségügyi szokások összessége.

Saját és mások külsejének értékelése a higiéné szempontjából

Mindazoknak a viszonylag tartós vagy állandó véleményeknek, szokásoknak, ismereteknek, értékeknek, hajlamoknak és az ezekhez tartozó viselkedési módoknak az összességét, amelyek egy embert jellemeznek – énképnek nevezzük.

Fontos, hogy mit gondolunk magunkról, mit gondolnak rólunk mások, és minek alapján alkotunk véleményt.

Az énkép lényeges összetevője a külső megjelenés.

Szívesebben tudjuk magunkat tisztának, ápoltnak és jól öltözöttnek, mint lomposnak, ápolatlannak, elhízottnak. Ez a gondolkodás az önnevelés, önismeret egyik kulcsa.

Ha külsőnk nem megfelelő, kommunikációs zavarok lépnek fel, ami elmagányosodáshoz, elzárkózáshoz vezethet.

Az emberek általában hasonló szempontok alapján ítélik meg egymást. Sajnos mások megítélésben nem vagyunk tárgyilagosak, de az első benyomást a másik külseje és viselkedése határozza meg, így alakul ki a rokonszenv vagy ellenszenv.

Másokat csak akkor ítélhetünk meg, ha saját higiénés szokásainkat, a társadalmi értékítéletnek megfelelően alakítjuk ki.

Bőrápolás

A bőr

Testünket borító és védő szövet 3 fő rétegből áll:

-          Felhám – többrétegű lapszövet, melynek a felső rétege keratinpikkelyekből tevődik össze, ezek folyamatosan leválnak, így biztosítva a bőr öntisztulását. Alsó rétegeiben folyik a hámsejtek újratermelődése, itt vannak a festéktermelő sejtek, és innen származik a köröm is.

-          Irharéteg – itt futnak az erek, idegek, itt helyezkednek el  az érző végkészülékek, a bőr mirigyei(faggyú, verejték, illat) és a szőrtüszők. A bőr a tenyéren és a talpon vastagabb, szőrtüszőket nem tartalmaz, az arcon és hajlatokban vékonyabb, rugalmasabb.

-          Bőr alatti kötőszövet – zsírszövetből áll, amely a hőszigetelést szolgálja.

Bőr funkciói:

-          Mechanikus védalam

-          Savas vegyhatása révén, kémiai védelmet nyújt a gombák és egyes baktériumok ellen

-          Szerepe van a hőháztartásban (izzadás, párologtatás, hőszigetelés)

-          Pórusokon át, segíti a gázcserét – bőrlégzés

-          Érzékszerv – végkészülékeken át, érzékeljük a nyomást, hőt, fájdalmat.

A bőr a külső behatásoknak, szennyeződéseknek leginkább kitett szerv.

Tisztálkodás módjai:

A bőrt rendszeresen, naponta tisztítani kell. Alapvetően fontos a kézmosás – étkezések előtt, WC használat után, hazatéréskor, munkafolyamatok után.

Részfürdő (arc, alsó-és felsőtest, láb), ha nincs fürdőszoba.

Kádfürdő gazdaságtalan, utána zuhanyozással öblítsük le testünket.

Zuhanyozást naponta többször is kivitelezhetjük.

Uszodák, természetes vizek, gyógyfürdők előtt és után ajánlatos a zuhanyozás.

Tisztálkodás anyagai:

A lágy, kevés ásványi anyagot tartalmazó vizek alkalmasabbak a tisztálkodásra.

A 38fokos víz jobban tisztít, és relaxáló hatású. Az ún.indifferens víz tornára alkalmas, frissítő hatású. Megfelelő edzettséggel jeges vízben is úszhatunk, de az izommunkának és a vízhőmérsékletnek arányba kell lennie, különben a test lehűl, és keringési zavarok léphetnek fel.

Szappanok a zsírsavak sói. Keratolitikus hatásuk is van, tehát leoldják az elhalt felületi hámsejteket. .Adalékanyagokat juttatva hozzájuk, különböző hatások érhetők el. Lúgosabbak inkább mosásra, a hidratáló, magasabb zsírtartalmú, illóolajokat is tartalmazók mosakodásra szolgálnak. Egyéb tisztítószerek – hab-és tusfürdők, olajsav tartalmuk magas, kevésbé szárítják a bőrt, de nem kielégítő a keratolitikus hatásuk.

Tisztálkodás eszközei:

-          Kezünk

-          Körömkefe (ne legyen túl kemény, mert mikrosérüléseket okozhat)

-          Nyeles kefe – amit nem érünk el

-          Szivacsok (baktériumok – nem ajánljuk)

-          Mosdókesztyű

Bőrápoló szerek:

-          Krémek – megakadályozzák a bőr kiszáradását. Célszerű magas lanolin(gyapjúzsír) tartalmú krémeket használni, mert a divatos, de komplikált összetételű szerek, gyakran allergiás reakciókat okozhatnak.

-          Folyékony kozmetikumok – arc és testápolók, amelyek pótolják a bőr víz-és zsírtartalmát, rugalmassá teszik azt. Arclemosók, szemránckrémek, regeneráló krémek.

-          Dezodorok – megszüntetik a kellemetlen testszagot, csökkentik az izzadást. Kis felületen alkalmazzuk, mivel a bőr természetes funkcióit gátolják. Allergizáló hatás!

Napozás, kvarcolás, szolárium:

Napsugárzás biológiai hatása:

-          Hőhatás (infravörös sugarak)

-          Fényhatás (D-vitamin képzés)

-          Anyagcsere élénkítő hatás

-          Vérképzés fokozása

-          Ellenanyagok képzésének élénkítése.

Túlzott napozás, égést okozhat – napozószerek! Hosszútávú napozás, mesterséges fényfürdők, bőrrákhoz vezethetnek.

Tetoválás

Régen a bűnözők, rabok megjelölésére használták, majd az alacsony műveltségű emberek önkifejezése volt.

Manapság szépészeti eszköz.

Hátrányai:

-          A bőrfelület károsodik, nincs bőrlégzés, verejték kiválasztás

-          Gyakran egy életre szól, eltávolítása heget hagy maga után és költséges.

-          Negatív értékítélet

-          Fertőzésveszély – AIDS, hepatitis.

-          Fájdalmas és drága.

Haj-és szőrzetápolás

Hajat és a szőrzetet a szőrtüszők termelik, amelyek az irharétegben helyezkednek el. A szőrtüszőkbe nyílnak a faggyúmirigyek, a faggyú pedig a szőrszál rugalmasságát biztosítja. A szőrszál csőszerűen épül fel, külső kéregből és belső velőállományból áll, amely a festékanyagot tartalmazza.

A felnőtt emberi bőrben kb.2millió szőrszál van. Hajas fejbőrön kb. 100ezer, hajszál van, a hajváltás pedig fél-egy év alatt zajlik le. A belső elválasztású mirigyek működésének és tápláltságának a függvénye a hajhullás, kopaszság, őszülés.

A haj ápolása:

Hetente minimum 1x ajánlott. Klasszikus hajmosás – szappannal, de ma már inkább sampont használunk. Hajmosáshoz használjunk hajápoló szereket – olaj, kondicionálók.

Ügyeljünk a mennyiségre és a minőségre.

Naponta többször fésüljük át a hajunkat – fejbőr szellőztetése, keringés javítása, rendezett külső. A hajfestés, melírozás, dauer, hajsütővas, divatos, de éljünk vele mértékkel. A hajszálak végei egy idő után töredeznek, a repedésekben por, mikroorganizmusok kerülnek, szaporodnak, bomlanak, így érdemes havonta vágatni. Vannak népcsoportok,pl. az indiai szikhek, aki vallási okokból nem vágnak hajat.

Szőrzet ápolása:

Arcszőrzet ápolása, férfiaknál: végeket le kell vágni, kontúrokat ki kell borotválni, az arc mosására gyakrabban van szükség. Kellemetlen szagú arcszőrzet undorító lehet.

Arcszőrzetet borotválkozással távolíthatjuk el, használhatunk borotvakést, pengét, villanyborotvát, utána ápoljuk a bőrt arcszesszel, balzsammal.

Szőrteleníteni lehet továbbá a végtagokon, lágyékhajlatban, hónaljárokban.

Beszélhetünk ideiglenes szőrtelenítésről: borotva, epilátor, csipesz, gyanta – mechanikus. Egy idő után, azonban dúsabbá teszi a szőrzetet.

Végleges szőrtelenítés: szőrtüszők végleges kiirtása – elektromos, fényterápia.

Szájápolás

Száj a táplálékfelvétel helye, a fogazat a rágás szerve, a nyelv az ízlés szerve. A száj és képletei az emberi hangot modulálva beszéddé formálják. A megfelelő működésének az alapfeltétele, az ép fogazat, a nyálelválasztás, a nyelv és a rágóizmok izomerejének épsége.

Fogak és ápolásuk

Fogat az íny felett zománc borítja, mely testünk legkeményebb szövete. A foggyökereket a fogcement veszi körül. A fog belső, fő tömegét a dentin alkotja, amely élő, anyagcserét végző, puhább, rugalmasabb szövet, idegeket tartalmaz. A fogak csontmederben helyezkednek el, amelyet íny borít. Egy felnőtt embernek 32 foga van.

Az ember vegyes táplálkozású, így fogazata alkalmas tépésre, szakításra és őrlésre. A fogazat épségének megőrzésére, szükséges a megfelelő rágómunka, amely megakadályozza a kilazulását és erősíti a fogmedret.

Táplálkozás után a fogak között maradt ételmaradványok bomlásnak indulnak, bennük baktériumok szaporodnak, ez savanyú vegyhatású, ami károsítja a fogzománcot. A fogmosás célja elsősorban az ételmaradékok eltávolítása és a jó lehelet biztosítása, így minden étkezés után, de főképp reggel és este, elengedhetetlen.

A fogkrémek oldják a fogak szennyeződését, nem károsítják a fogzománcot, védőbevonatot

képeznek a fogon, megakadályozzák a fogkőképződést és sárgulást. A fogkefét érdemes 2-3 havonta cserélni, és használjunk ritka, erős sörtéjű kefét. Eredménye s fogmosás minimum 3 perc. Kiegészítésként használhatunk fogselymet is.

A sérül fog, nem regenerálódik, így forduljunk orvoshoz mihamarabb, és legalább félévente nézessük át a fogainkat.

Ajkak ápolása

Ha kiszáradt és cserepes, használjunk ajakírt. Ha a szájzugaink berepedeznek, ez A vagy B vitamin hiányra utalnak.

Szájüreg ápolása

Az egészséges szájnak és a kilélegzett levegőnek, normális esetben nincs szaga. A kellemetlen szájszagot, fogszuvasodás, anyagcserezavarok, a száj, a nyelv, az emésztő-és légzőszervek betegségei okozzák.

Fontos a higiénés szabályok betartása, a rendszeres orvosi ellenőrzés. A szájszag csökkentésére vannak szájöblítők, szájsprayk, rágógumi, illatos cukorkák, de ezek nem helyettesítik a szájápolást.

A kéz ápolása

A fertőző betegségek 80 százaléka közvetlen érintkezés útján terjed. Ennek megakadályozására a legjobb a kézmosás, ez az egyszerű dolog, amiről mégis sok mindent nem tudunk, és nem is gyakoroljuk kellően.

Kezünk nap mint nap számos szennyezett felülettel érintkezik. És ha véletlenül megérintjük az arcunkat, a kórokozók a szemünkön, orrunkon vagy szájunkon keresztül bejuthatnak a szervezetünkbe. A kórokozókat kézfogás útján is terjeszthetjük, de úgy is, ha valaki megfog utánunk valamit.
Ahhoz, hogy a kórokozók az egyik embertől a másikhoz eljussanak, a következőkre van szükség:
1. A kórokozók jelenléte - kórokozók lehetnek valakinek a testén, a levegőben, egyes felületeken vagy testnedvekben, például az orr- vagy szemváladékban és nyálban.

2. A kórokozók ellen nem védett személy kapcsolatba kerül velük - ez történik, ha megérintjük például a számítógép billentyűzetét miután egy náthával vagy más betegséggel fertőzött egyén hozzányúlt, vagy ha valaki ránktüsszög vagy köhög.
3. Ez az érintkezés, fertőzéshez vezet - ha a kórokozók a kezünkről az orrunkba, szájunkba vagy a szemünkbe kerülnek.

Kórokozók mindenütt megtalálhatók, az olyan mindennapos használati tárgyakon, mint a telefon, a kilincs, a fogkefe vagy a vízcsap, de a legnagyobb számban éppen a kezünkön. Logikus tehát, hogy gyakori kézmosással számos fertőzésnek elejét vehetjük.

Hogyan mossunk kezet?

• Először is nedvesítsük be a kezünket, majd használjunk szappant. Szakemberek a közönséges, nem antibakteriális szappant ajánlják.
• Dörzsöljük össze a kezünket 15-30 másodpercig. Ügyeljünk arra, hogy megmossuk a csuklónkat, az ujjaink közét és a körmünk alatt is. Ha időnk engedi, használjuk körömkefét.
• Öblítsük le kezünket bő vízzel, és utána használjunk tiszta és száraz törülközőt.
• Nyilvános illemhelyen papírtörülközővel zárjuk el a vízcsapot, az ajtót pedig inkább a vállunkkal nyissuk ki, vagy papírtörülközővel fogjuk meg a kilincset.

Naponta több ízben is kezet kell mosni - de feltétlenül tegyük meg evés előtt és után, a WC használata után, valamint nyers hús, mosatlan zöldség vagy szemét érintése után. Fontos, hogy a köhögést, tüsszentést vagy a háziállatokkal való játékot is kézmosás kövesse.
Legyen nálunk fertőtlenítő törlőkendő arra az esetre, ha nincs lehetőségünk vízzel-szappannal kezet mosni.
Az elektromos kézszárítók használata után kezünkön átlagosan 254 százalékkal nő a baktériumok száma, és a felülfertőződés veszélye is számottevő.

A kéz ápolásának fontos része, a körömápolás. A köröm a bőr hámrétegének a terméke, kitinlemez, amely az ujjak végének a védelmére és támasztására szolgál. A körömágyban lévő mátrix sejtek termelik.

A körömápolás célja a folyamatosan növő köröm (heti 1-2mm) lenyírása és a köröm alatti rész tisztántartása. A körömlakk és a műköröm használata egészségtelen, mert megakadályozzák a szellőzést, a köröm sárgulásához, töredezéséhez vezethet, ami jó talaj a gombáknak.

Manikűrözéskor a sarkokat kerekítsük le. Férfiaknál, egészségügyi dolgozóknál, a köröm ne érje túl az ujjbegyet.

A láb ápolása

Lábunkat naponta meg kell mosni, és minél gondosabban szárazra törölni, az ujjak között is. A felázott bőr, kedvez a gombáknak.

Akinek izzad a lába, használjon izzadás elleni sprayt, hintőport, vagy forduljon bőrgyógyászhoz. A lábkörmök ápolásakor, a sarkokat nem vágjuk ki, mert könnyen benőhet a köröm. A körmök elszíneződése, körömgombásodásra utal.

A bőrkeményedéseket a szűk, kényelmetlen cipők, illetve a láb statikájának a romlása, láb deformitások, nagy testsúly esetén keletkeznek. Enyhébb esetben, habkővel, bőrreszelővel eltávolíthatók, súlyosabb esetben bőrgyógyászhoz kell fordulni.

Szem-, fül-és orrápolás

A szem higiénéje

Szem a látás szerve. Főbb részei: szemgolyó, szemideg, és a járulékos szervek (szemizmok, védőszervek: szemöldök, szempilla, könnykészülék).

A fénysugarak a szemlencsén át az ideghártyára, retinára vetítődnek, fordított képet adva, amelyhez idővel hozzászokunk. Az ideghártyában lévő idegvégződésekben a fény ingereket vált ki, amelyek a látóidegen át az agykéreg látóközpontjába jutnak, ahol a kép tudatosul.

A védőszervek az idegen anyagok bejutását akadályozzák meg, a szemizmok mozgatják a szemgolyót (rövidülésük, rossz rugalmasságuk – kancsalság), a könnyszervek a szemgolyót nedvesítik be.

A szem jó működéséhez, megfelelő látási viszonyok kellenek, a fény legyen egyenletes, kellően erős, de nem kápráztató. Természetes fény a Nap fénye, mesterséges a lámpa. A megvilágítás akkor jó, ha szemből vagy a munkát végző kézzel ellentétes oldalról érkezik a fény. Tartósan elégtelenvilágítás, megerőltető a szemnek, kötőhártya szárazságát okozza, növekszik a pislogások száma, fejfájást okoz, látásromláshoz vezet.

Huzamosabb ideig tartó infravörös sugárzás (Nap) a lencse korai elszürküléséhez – szürke hályoghoz vezet, ezért használjunk napszemüveget. De óvakodjunk z olcsó utánzatoktól, mert a pupilla a sötét üveg mögött kitágul, és fokozatosan nyeli el a káros sugarakat. Károsítja a szemet, a mikrohullám, kvarcfény, szolárium, ultraibolya sugárzás, ezért védőszemüveg viselése ajánlott, ellenkező esetben a retina maradandó károsodása lép fel.

Látás probléma esetén forduljunk orvoshoz – szemüveg, kontaktlencse. Tartsuk tisztán a szemet.

A fül higiéniája

A fül külső, közép-és belső részből áll.

Külső fül részei: fülkagyló, külső hallójárat, melynek végét a dobhártya zárja.

Középfülben helyezkednek el a hallócsontocskák, amelyek a finom mozgásokkal adják át a 15.

rezgéseket a belső fülnek. Középfül üregét az Eustach-féle kürtő köti össze a gégével, ezért ha vízbe merülünk, repülőn utazunk, érezzük, hogy a fülünk bedugul, és nyeléssel ki tudjuk nyitni a kürtőt.

A belső fülben található a csiga, amely a hangrezgéseket hangingerületekké alakítja át, valamint az egyensúlyozó szerv, a tér három síkjában fekvő félkörös ívjárataival.

A fül tisztításakor csak a fülkagyló és a külső hallójárat hozzáférhető. A fülkagylót alaposan mossuk meg, a hajlatot is, a külső hallójáratot csak addig, amíg az ujjbegyünk beér. Ellenkező esetben érüléseket okozhatunk, a fülzsírt pedig beljebb toljuk(pálcika).Ha víz jut a fülünkbe, a fej oldalra hajlításával próbáljuk meg eltávolítani, mert hatására a fülzsír megduzzad és elzárja a hallójáratot. Ha zajos helyen dolgozunk, a zajvédő, füldugó használata ajánlatos, mert halláskárosodást okozhat.

Az orr higiéniája

Részei az orrnyílások, orrjáratok, amelyeken át eljutunk a garat felső részéhez. Az orrjáratokba nyílnak keskeny csatornákkal az arc-és homloküregek, ezért az orr átjárhatósága nagyon fontos. Az orrot legegyszerűbben naponta kevés langyos víz felszippantásával és kifújásával tisztíthatjuk ki. Kisgyermekeknél orrszívót használhatunk. Segíthetjük az átjárhatóságot orrcseppel is.

Óvjuk a környezetünket a cseppfertőzésektől.

Anális toalett, a nemi szervek higiéniája

A végbél környékének tisztántartása: legalább naponta egyszer, de ha lehet, minden székletürítés után. Viszketés esetén a végbelet ne dörzsöljük, mert mikrosérüléseket okozhatunk, a melyeken át, a székletben lévő baktériumok behatolhatnak. Ajánlott ebben az esetben a kamillás ülőfürdő, nyugtatókrémek - orvoshoz forduljunk.

A nemi szervek higiéniája:  Nőknél a hüvely felől a végbél felé haladva, hogy a végbél baktériumai ne jussanak be a hüvelybe. Nagy gondot kell fordítani a menstruáció alatti higiénére. Tampon használat esetén, gyakran cseréljük (váladékpangás) és ha lehet, csere esetén mosakodjunk meg.

A hímvesszőnél a makk bőrét (fityma) visszahúzva, mert alatta könnyen meggyűlik a fityma belső lemeze által termelt faggyú, és bomlása gyulladást okozhat.

Közösüléskor a partnereinket ne váltogassuk, használjunk óvszert, mosakodjunk előtte és utána. Az altest legalkalmasabb tisztálkodási berendezése a bidé. Ha bármilyen problémát észlelünk, azonnal keressük fel az orvot, hiszen jobb a megelőzés, de ha baj van, a korai kezelés eredményesebb.

Közvetlen környezetünk tisztasága

Otthonunkban, munkahelyünkön, törekedjünk a rendre és a tisztaságra. Naponta törölgessünk, portalanítsunk, seperjük fel a szemetet, legalább hetente 1x porszívózzunk. Használt edényeket ne gyűjtögessük. Ügyeljünk a levegő páratartalmára – virágok, párologtatók, gyakran szellőztessünk.

Életünk egyharmadát ágyban töltjük, így fontos a jó ágynemű megválasztása. Ne legyen nehéz, kellő hőmérsékletet biztosítson, könnyen tisztítható legyen, legalább kéthetente cseréljük.

Ruhák mosásánál ügyeljünk az ismeretlen mosószerekre, tartsuk be a mosás 4 fázisát – áztatás, mosás, öblítés, szárítás. A vasalásnak az esztétikai hatáson felül, baktériumölő

18 éves túlsúlyos lány keveset mozog, nagy az édesség igénye. Családjában többen cukorbetegségben szenvednek, tudja, hogy a családi halmozódás miatt ő is hajlamos e betegségre. Felvilágosítást kér Öntől a cukorbetegségről. Tájékoztassa az érdeklődőt!

Tájékoztatója során az alábbi szempontokra térjen ki:

- cukorbetegség lényege, szövődményei

- egészséges életmódra nevelés

- egészséges életmódnak megfelelő napirend összeállítása

- helyes táplálkozás étrendjének összeállítása

- motiváció, az érdeklődés fenntartása, az egyén bevonása az ismeret elsajátításába

CUKORBETEGSÉG

A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.

A cukorbetegség egy olyan állapot, amelyben vagy a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a sejtek inzulin iránti érzékenysége csökkent, és így a sejtek nem képesek a cukor (glukóz) felvételére.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a reggeli (koplalás utáni) vércukor szint magasabb, mint 6,7 mmol/l több, mint egy alkalommal. Ha 75g glukóz elfogyasztása után két órával a vércukor szint 11mmol/l felett van, az is diagnosztikus értékű. Ezt a cukorterheléses vizsgálatot akkor szokták végezni, ha egyéb tünetek utalnak a betegségre, de az éholmi vércukorszint normális.

Cukor útja a szervezetben:

Étkezést követően az emésztett tápanyagok a májba kerülnek, ahol további feldolgozásuk történik, majd elszállítódnak a különböző sejtekhez. A folyamat során (már a felszívódást követően is) megemelkedik a vércukor szintje. Ennek hatására a hasnyálmirigy egy sejtcsoportja inzulint kezd termelni. Az inzulin feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot (glukózt), hogy ott energia keletkezhessen belőle. A sejt felszínén receptorok (érzékelők) vannak, ezekhez kapcsolódik az inzulin, és ők nyitják meg az utat a glukóz beáramlásához.Mind az inzulin termelésében, mind az inzulin sejtekhez történő kötődésében zavar támadhat, és ez vezethet később a betegséghez.

A cukorbetegségben szenvedő betegek száma világszerte rohamosan emelkedik, s ez alól hazánk sem kivétel. A 2004-es adatok alapján mintegy félmillió diabeteszes egyénnel számolhatunk Magyarországon. A kezelt betegek számának többszöröse lehet a fel nem ismert cukorbetegség.

Az ESKI 2000 évi adatai alapján a férfiak között Észak-Magyarországon, a nőknél Dél-Dunántúlon legmagasabb a cukorbetegségségben szenvedők száma. Legalacsonyabb százalékos megbetegedést a férfiaknál Nyugat-Dunántúlon, a nőknél Dél-Alföldön regisztráltak.

A diabétesz típusai okok szerint:

Az 1-es típusú cukorbetegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei tönkremennek. Ennek oka általában az, hogy a szervezet saját védekező (immun) rendszere idegenként ismeri fel ezeket a sejteket, és elpusztítja azokat. Ez a típus általában fiatal korban jelentkezik (leggyakrabban 10-14 éves kor között), ezért is nevezik fiatalkori cukorbetegségnek. Ha az inzulin termelés nem megfelelő, a vércukorszint magas lesz, mivel az inzulin nélkül nem tud bejutni a sejtekbe. A sejtek pedig a bőség közepette éheznek. A sejtek zsírsavakból és aminosavakból kezdenek energiát termelni, de a cukor hiányában káros melléktermékek (ketontestek, pl.:aceton) termelődnek, ezért lehet az ilyen betegnek acetonos a lehelete. Ez az egyik legveszélyesebb állapot, mely kezelés nélkül kómához, majd halálhoz vezethet. A szervezet megpróbálja a sok cukrot a vesén keresztül kiüríteni, de a cukor vizet visz magával, ami bőséges vizeletürítéssel jár. (Ezért is nevezik a betegséget latinul diabetes mellitusnak, mely szó szerint annyit tesz: mézízű húgyár. Régen ugyanis a vizelet ízéről diagnosztizálták a betegséget, természetesen a többi tünet fennállásakor.) A víz és izomtömeg vesztés hatására gyors fogyás következik be, szomjúság és jó étvágy mellett. A magas cukorszint az idegeket károsíthatja mely érzészavarokat okozhat. A szemlencse vizenyője miatt pedig látászavar jelentkezhet. E két utóbbi tünet a cukorszint gyors rendezésével

63.

helyreáll. Hosszú távon fennálló betegség esetén azonban ezeket a tüneteket már a fehérjék cukrok által történő módosítása okozza, melyek nem rendeződnek a vércukorszint normalizálásával.

A fent felsorolt klasszikus tünetek az 1-es típusra jellemzőek, ellentétben a 2-es típusú cukorbetegséggel, mely sokszor tünetmentesen kezdődik. Ez a típus inkább középkorú embereken jelentkezik, akiknek többsége túlsúlyos, de nem feltétlenül. Itt a sejtek inzulinérzékenysége csökkent, melynek sok oka lehet. Ezt enyhébb formának is tekintik, mert a tünetek csak lassan jelentkeznek, és sokáig kontrollálható diétával, vagy szájon át adott gyógyszerekkel. Ennek ellenére, ha a cukorszintet nem kontrolláljuk a szövődmények ugyanolyan súlyosak lehetnek. Korai jelei a fáradékonyság, szomjúság, és gyakoribb vizeletürítés lehetnek. E mellett a hirtelen fogyás, a gyakori hüvelyi gombás fertőzések, illetve húgyúti fertőzések és a lassú sebgyógyulás hívhatják fel rá a figyelmet. Érzészavar és homályos látás, már későbbi szövődmények, és sajnos nehezebben is kezelhetők, mint az I-es formánál, mivel ezeket nem a magas vércukor, hanem a cukor által módosított fehérjék hozzák létre. Legtöbbször azonban tünetmentes a betegség, és általános orvosi vizsgálat során fedezik fel mellékleletként. A vércukoreltérések mellett jellemző erre a betegségre a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint (koleszterin és triglicerid) is, melyek együttesen az érelmeszesedés kialakulását gyorsítják. A kezelés során az inzulinrezisztencia csökkentése az elsődleges cél. Alapvető az életmód szerepe, a gyógyszeres kezelés csak másodlagos.

Másodlagos cukorbetegség: számos betegséghez, genetikai eltéréshez társulhat. Magyarországon ezek közül a hasnyálmirigy-károsodáshoz társuló cukorbaj gyakori. Ez a kórkép kialakulhat alkoholizmus vagy epeúti kövesség következtében. Ilyenkor a kezelést nehezíti, hogy a hasnyálmirigy egésze károsodik, az inzulintermelés mellett a glukagontermelés is csökkent (ez a hormon a vércukrot emeli). Az emésztőenzimek termelésének csökkenése a szénhidrátok felszívódását elnyújthatja, nehezebben kiszámíthatóvá teszi. Mivel a betegség lényege az inzulinhiány, kezelése az inzulinpótlás. Másodlagos cukorbetegséget okozhat néhány gyógyszer is (pl. szteroidok, antipszihotikumok). Ezeket a gyógyszereket mindig a kockázat/haszon arány mérlegelése után adják, a kezelés során fontos a vércukorszint rendszeres ellenőrzése.

Terhességi cukorbajnak hívják a terhesség alatt felfedezett diabetest. Jellemzői, hogy:

• nincs csökkent glükóz-intoleranciához hasonló, "köztes" állapot, vagy cukorbeteg az illető vagy nem,
• a vércukorszint kontrollja a magzati károsodás megelőzése érdekében sokkal szigorúbb,
  • a kezelés vagy diéta, vagy inzulin, a tabletta nem jöhet szóba,
• a betegség a szülés után elmúlhat, a kismamákat a 24-28. hét között szűrni kell, a terhességi cukorbetegek követése a szülés után is fontos.

Tünetek

Fokozott folyadékvesztés: A vizeletbe kiválasztódó cukor nagy mennyiségű folyadékot köt meg, vizelethajtóként működik. A betegek napi 4-5 - esetleg még több - litert vizelnek, ennek megfelelően sok folyadékot fogyasztanak. A viszonylag hirtelen kialakuló cukorbetegségnek ez lehet az egyik első tünete.

Anyagcsere-zavarok: Inzulinhatás híján a sejtek a szőlőcukrot nem képesek felvenni, emiatt lesz magas a vér cukortartalma, miközben a sejtek valójában éheznek. A beteg sokat eszik, mégis lefogy. A zsírok lebontása csak cukor jelenlétében teljes, anélkül

64.

acetonná, acetecetsavvá alakulnak. Emiatt a beteg lehelete acetonszagú. Ezek az anyagcseretermékek savanyúak, felszaporodásuk esetén a szervezet vegyhatása is eltolódik, ami hányingert, hányást, szapora, erőltetett légzést, súlyos esetben kómát okozhat.
Fertőzéshajlam. A szövetek cukortartalma kezeletlen betegségben megnő, ez táptalajul szolgál baktériumoknak, gombáknak, miközben az immunrendszeri falósejtek funkciója károsodik, gyakoriak a gombás bőr- és nyálkahártya-fertőzések, illetve az ezek talaján kialakuló bakteriális fertőzések.

Gyakoribb szövődmények:

• Retinopátia: A szem ideghártyájának (retina) károsodása fokozatos látásromlást ereményezhet.
• Nefropátia: A vese kisereinek károsodása, mely fehérjevizelést, magas vérnyomást, végül veseelégtelenséget eredményezhet.
• Neuropátia: Érzéskiesésekben, fájdalomban, vegetatív működési zavarokban nyilvánul meg. A vegetatív zavarok közé tartozik az impotencia, hasmenés vagy székrekedés, fokozott izzadás, szapora szívverés.
• Nagyerek betegségei (makroangiopátiák): Fokozott érelmeszesedés alakulhat ki bármely verőérben. Fajtái: a végtagon érelzáródást okozó érelmeszesedés, koszorúér-betegség, agyér-betegségek.

Kezelés

• Diéta és testmozgás:
• Orális antidiabetikumok
• Inzulin

A cukorbetegség ma még nem gyógyítható betegség. A kezelés élethosszig tart, a vércukor megfelelő szinten tartásával a beteg életkilátásait meghatározó szövődmények megelőzését jelenti. Az egyre korszerűbb tabletták, inzulinok és adagolási módszerek térhódításával a betegek kezelése és így együttműködési készsége jelentősen javult, mely egyre javuló életkilátásokat is von maga után.

A kiserek keringési elégtelensége miatt feltétlenül gondoskodjunk kényelmes ruházatról, cipőről, melyek segítségével a bőr sérülései megelőzhetőek.
A cukorbeteg mindig tartson magánál kockacukrot az esetleges hipoglikémiás rosszullét kivédésére.

Életmódi tényezők

Már említettük, hogy a betegség okai több tényezősek, de a kialakuláshoz fontosak az életmódbeli rossz szokások. Fontos, hogy reggel bőséges, fehérjedús reggelit fogyasszunk, melynek része lehet a sok zöldség is a maguk megfelelő mennyiségű rostanyagával. Fontos, hogy valamilyen rostdús, vagy sokmagos barnakenyeret együnk és ne pl: zsömlét. Így az emésztés lassabb mértéke miatt a vércukor szint lassan emelkedik, ami nem okoz olyan magas inzulincsúcsot (hirtelen inzulinszint emelkedést), és így nem jön létre a „hullámvasút”. Ennek kiküszöbölésére a másik alapvető fontosságú dolog a rendszeres, gyakori de kis mennyiségű étkezés. De ez ne nasi és édesség legyen, ezeket kerüljük.

Érdekes, hogy a hagyományos orvostudomány a cukorbetegeknek zsömlét ajánl, mert azzal könnyen számolható a szénhidrátbevitel. Közben pedig pont a fent említett ingadozást erősíti vele.

65.

Gondoljuk végig mit eszünk nap, mint nap. Hús, fehérkenyér, édesség, kóla, sör stb., melyek mind erősen savasítanak, nem is beszélve a színezőanyagokról és a tartósítószerekről. Ez mind mind kedvez azoknak a mikroorganizmusoknak, amiket fentebb említettünk. Ezen szervezetek saját anyagcseréjének végtermékei számunkra testidegen anyagok, melyek károsíthatják az emberi szöveteket (így pl.: a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit), nem is beszélve az ellenük fellépő immunreakciókról, melyek autoimmun betegségeket is produkálhatnak. Épp ezért különösen fontos a napi 4-5-szöri zöldségfogyasztás a cukorbetegek számára, illetve a zsemle helyett inkább a sokmagvas barnakenyerek.

Fontos még megemlíteni a rendszeres testmozgást, mely hormonális hatásainál fogva jótékony hatással van az anyagcserére, nem is beszélve a testsúly könnyebb kontrollálásáról. Ez azért is lényeges, mert mint a bevezetőben említettük, a cukorbetegek nagy része túlsúlyos. A súlyfelesleg ledolgozása önmagában is sokat tud javítani a szénhidrát anyagcserénken.

Étrendkiegészítők szerepe

Cink – A második legnagyobb mennyiségű mikroelem a szervezetünkben. Fontos szerepe van a vércukorszint szabályozásában és a testsúly kontrollban. A Cink szükséges a hasnyálmirigy inzulintermeléséhez, az inzulin hatékony működéséhez is.

Króm- A króm növeli az inzulin hatékonyságát. Króm hiányában a normális mennyiségű inzulin többszöröse szükséges ugyanazon hatás eléréséhez. Épp ezért főleg az inzulinérzékenység csökkenésekor fontos a szerepe.

Vanádium – Egyre jobban kutatott ásványi anyag. A tanulmányok azt mutatják, hogy csökkenteni képes az inzulin és a vércukorcsökkentő gyógyszerek iránti igényt. Ezt az inzulinérzékenység növelésével éri el. Épp ezért pótlása alapvető jelentőségű cukorbetegség esetén.

28 éves, 70 kg testsúlyú várandós nőnek a vércukorvizsgálat emelkedett vércukor értéket mutat, emiatt életmód változtatásra van szüksége.

Segítsen a megfelelő életmód kialakításában az alábbi szempontok szerint!

- a diétás gyógykezelés fogalma, célja

- az energiaszükségletet befolyásoló tényezők

- az alkalmazott diéta jelentősége

- az étrend ajánlott összetétele, a helyes táplálkozási szokások

Cukorbetegség fogalma, kialakulása

A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.

A cukorbetegség egy olyan állapot, amelyben vagy a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a sejtek inzulin iránti érzékenysége csökkent, és így a sejtek nem képesek a cukor (glukóz) felvételére.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a reggeli (koplalás utáni) vércukor szint magasabb, mint 6,7 mmol/l több, mint egy alkalommal. Ha 75g glukóz elfogyasztása után két órával a vércukor szint 11mmol/l felett van, az is diagnosztikus értékű. Ezt a cukorterheléses vizsgálatot akkor szokták végezni, ha egyéb tünetek utalnak a betegségre, de az éholmi vércukorszint normális.

Cukor útja a szervezetben:

Étkezést követően az emésztett tápanyagok a májba kerülnek, ahol további feldolgozásuk történik, majd elszállítódnak a különböző sejtekhez. A folyamat során (már a felszívódást követően is) megemelkedik a vércukor szintje. Ennek hatására a hasnyálmirigy egy sejtcsoportja inzulint kezd termelni. Az inzulin feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot (glukózt), hogy ott energia keletkezhessen belőle. A sejt felszínén receptorok (érzékelők) vannak, ezekhez kapcsolódik az inzulin, és ők nyitják meg az utat a glukóz beáramlásához.Mind az inzulin termelésében, mind az inzulin sejtekhez történő kötődésében zavar támadhat, és ez vezethet később a betegséghez.

Terhességi cukorbajnak hívják a terhesség alatt felfedezett diabetest.

• a vércukorszint kontrollja a magzati károsodás megelőzése érdekében sokkal szigorúbb,
• a kezelés vagy diéta, vagy inzulin, a tabletta nem jöhet szóba,
• a betegség a szülés után elmúlhat, a kismamákat a 24-28. hét között szűrni kell, a terhességi cukorbetegek követése a szülés után is fontos.

A diétás gyógykezelés fogalma, célja

A szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen bizonyos tápanyagok megfelelő mennyiségű és minőségű bejuttatása.

Legfontosabb táplálékaink: a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok, az ásványi anyagok és a vitaminok.  

A diéta gyógyélelmezést jelent. A köztudatban valaminek a tiltását is jelenti, holott ez nem igaz.

Az egészség megőrzése érdekében nemcsak az a fontos, hogy miből együnk keveset, hanem az is, hogy miből többet.

Cukorbeteg szervezetének alapproblémája egyrészt az, hogy az étkezések során a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása késve indul meg, másrészt a hasnyálmirigyük béta-sejtjeiben termelődő inzulin - az inzulinrezisztencia miatt - nem képes hatását teljes értékűen kifejteni.

A diétás kezeléssel ehhez kell alkalmazkodni, amennyiben:

• lehetőleg kerülni kell a gyors vércukor-emelkedést okozó ételeket;
• naponta többször, egy-egy alkalommal pedig étkezésenként és személyenként meghatározott szénhidráttartalmú ételt kívánatos fogyasztani.

Diéta főbb szempontjai

Az étrend energiatartalma.

Ez azt jelenti, hogy a diétának testre szabottnak kell lennie. Azaz; a normális testsúlyú cukorbetegnek összességében naponta annyi energiához kell juttatnia a szervezetét, amennyit az - az életkor, testmagasság, az anyagcsere jellemzői, a végzett fizikai tevékenység függvényében - megkíván.

Egy súlyfelesleggel rendelkező diabéteszes diétájának kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint amennyit szervezete a testsúlyállandóság érdekében megkívánna, mivel számára a lefogyás lenne a legfontosabb elérendő cél.

Az étrend összetétele.

Ma világszerte a zsírban és fehérjében szegény, és szénhidrátokban dús diétát tartják optimálisnak a cukorbetegek számára. A napi energia-bevitel 50 %-ának kell szénhidrátokból származnia. A korszerű diabéteszes étrend összetétele tehát: 50 % szénhidrát, 20 % fehérje és 30 % zsír.

 Az étkezések gyakorisága.

 A gyakori - naponta 5-6-szori - étkezéssel egyrészt mérsékelhető az étkezések utáni vércukor-emelkedés mértéke, másrészt a táplálék több kisebb részre osztása csökkenhet a testsúlygyarapodás esélyét.

A vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, étel, ital fogyasztásának kerülése.

A betegség okai több tényezősek, de a kialakuláshoz fontosak az életmódbeli rossz szokások. Fontos, hogy reggel bőséges, fehérjedús reggelit fogyasszunk, melynek része lehet a sok zöldség is a maguk megfelelő mennyiségű rostanyagával. Fontos, hogy valamilyen rostdús, vagy sokmagos barnakenyeret együnk és ne pl: zsömlét. Így az emésztés lassabb mértéke miatt a vércukor szint lassan emelkedik, ami nem okoz olyan magas inzulincsúcsot (hirtelen inzulinszint emelkedést), és így nem jön létre a „hullámvasút”. Ennek kiküszöbölésére a másik alapvető fontosságú dolog a rendszeres, gyakori de kis mennyiségű étkezés. De ez ne nasi és édesség legyen, ezeket kerüljük.

Érdekes, hogy a hagyományos orvostudomány a cukorbetegeknek zsömlét ajánl, mert azzal könnyen számolható a szénhidrátbevitel. Közben pedig pont a fent említett ingadozást erősíti vele.

Gondoljuk végig mit eszünk nap, mint nap. Hús, fehérkenyér, édesség, kóla, sör stb., melyek mind erősen savasítanak, nem is beszélve a színezőanyagokról és a tartósítószerekről. Ez mind mind kedvez azoknak a mikroorganizmusoknak, amiket fentebb említettünk. Ezen szervezetek saját anyagcseréjének végtermékei számunkra testidegen anyagok, melyek károsíthatják az emberi szöveteket (így pl.: a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit), nem is beszélve az ellenük fellépő immunreakciókról, melyek autoimmun betegségeket is produkálhatnak. Épp ezért különösen fontos a napi 4-5-szöri zöldségfogyasztás a cukorbetegek számára, illetve a zsemle helyett inkább a sokmagvas barnakenyerek.

A szervezet energiaszükséglete

A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.

A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.

A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.

Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.

Tápanyagokról

Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban, míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.

Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak

( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az okai.

Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.

Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.

A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.

A testsúlycsökkenést elősegítő diéta

Az ideális testsúly, ami a jó közérzetet biztosítja, nem terheli meg a szervezetet.

Ezt az értéket legkönnyebb a Broca-képlettel kiszámítani.

Férfiaknál: testhossz cm-ben, mínusz 100=normál testsúlykilogramm.

Nőknél: testhossz cm-ben, mínusz 100, mínusz 10%=normál testsúlykilogramm

Akik normál testsúlyukat 20%-al túllépik, azokat elhízottnak tekintjük. Ennek leggyakoribb oka, a helytelen minőségi és mennyiségi táplálkozás.

Fogyókúra esetén energiaszegény ételeket kell fogyasztani, jó hatásúak a főzelékek, a nyers zöldségek, gyümölcsök. A szervezet működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat, fehérjében dús ételekkel kell biztosítani, pl. tej, túró, hal, csirkehús. Az egyoldalú táplálkozás, hiánybetegségekhez vezethet.

Mozgásszegény életmód, kockázati tényező az anyagcsere megbetegedések kialakulásában is.

A rendszeres testedzés minden életkorban igen fontos, természetesen az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Sportoljunk rendszeresen, legalább napi fél órát, lehetőleg szabad

levegőn, vagy nyitott ablaknál.

A helyi általános iskolából felkérést kap, hogy tartson előadást 8. osztályos tanulóknak a mentális egészség fenntartásáról. A felkérés során külön kérik hangsúlyozni a drog és az alkohol fogyasztásának káros hatásait. Tervezzen előadást a 8. osztályos tanulók részére a mentális egészség fenntartásáról!

Az előadásban az alábbi szempontokra térjen ki:

-          a mentálhigiéne fogalma

-          az egészségnevelés célja, feladata, szinterei, intézményei

-           a drog, az alkohol kapcsolata a mentális egészséggel

-          A stressztűrő képességünk fokozása

-          Stresszoldó gyakorlatok jelentősége

A mentálhigiéne fogalma:

…nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak és intézkedéseknek, tevékenységeknek összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé teszi.

A mentálhigiéné feladatai:

-          Az egyén személyes és szociális beilleszkedésének optimális kifejlesztése.

-          Mentális zavarok kifejlődésének megakadályozása.

-          Egészséges psziché megőrzése.

Az egészségnevelés célja, feladata, szinterei, intézményei

Az egészségnevelés olyan változatos, kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és köz egészségének előmozdítása érdekében. (WHO).

Célja:

• Az egészségnevelés a személyiségre irányul!
• Az egészségkultúráltság kialakítása.
• Az egyént alkalmassá tenni, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga elégítse ki.

Feladata:

• Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló sokoldalú nevelő tevékenység.
• Ismeretek átadása, egészségi jártasságok, készségek szokások kialakítása.
• Mindezeket prevenciós szemlélettel interorizálja az egyén.

Területei:

Szomatikus

• higiénés nevelés: személyi és környezeti
• testnevelés: kondicionálás, állóképesség növelése
• baleset megelőzés, elsősegélynyújtás
• önvizsgálat, önszűrés
• táplálkozás

Pszichés-elhárítás

• egészséges életvezetés
• stressz elhárítás
• deviencia profilaxis
• érzelmi nevelés (empátia, kommunikáció)
• relaxáció

Szociálhigiéne

• társas kapcsolatok pozitív kialakítása, szerepfeszültségek feloldása, szociális háló, társadalmi izoláció prevenciója.

Egészségnevelés intézményei:

• család
• iskola
• egyesületek
• civil szervezetek
• ÁNTSZ
• Közegészségügy
• Országos Egészségfejlesztési Intézet
• ÖSSZTÁRSADALMI FELADAT!

A drog, az alkohol kapcsolata a mentális egészséggel

A drogot eredendően betegségek gyógyítására, megelőzésére használták, ill. bizonyos hangulatok, viselkedés megváltoztatására, általában a jobb egészségi állapot elősegítésére. Drognak nemcsak a kábítószernek nevezett anyagok minősülnek, de a társadalom által elfogadott, áruforgalomba bekerülő szerek, mint pl. a dohány, a kávé, a receptre kiadott gyógyszerek, az erősítőszerek és a mérgek is.

Kábítószerek azok az anyagok amelyek, egyszeri használat mellett is, bódulatkeltésre, időlegesen megváltozott tudatállapot és ennek megfelelően megváltozott magatartás előidézésre alkalmasak, ismételt használatra ösztönöznek, a hozzászokás veszélyét rejtik magukba, tartós használatuk a testi és lelki egészségre ártalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak az ópiátok (ópium, morfium, heroin, kodein), cannabis származékok (indiai kender, hasis, marihuána), a kokain.

Pszichotróp anyagok, amelyek nem szerepelnek a kábítószer-egyezmény listáján, de az idegrendszer működését befolyásolják. A csoport tagjai a nyugtatók, élénkítők, hallucinogének (Lsd).

Az ún. pótszerek csoportját a szervesoldószer-tartalmú anyagok, ragasztók, folttisztítók, spray-ek alkotják.

A drogfogyasztó szembekerül a társadalommal. A fizikai, lelki önfeladás, az önkontroll, a munkahely, a lakás, a társas kapcsolatok elvesztése, a prostitúció, mind odavezet, hogy a drogfogyasztó a társadalom perifériájára kerül, szenvedélyét sokszor  csak bűncselekmény útján tudja kielégíteni.

Aszerint, hogy a társadalom, a törvények elfogadják-e az egyes szerek használatát, a drogokat két csoportba sorolhatjuk: legális és illegális drogok.

Magyarország az egy főre jutó alkoholfogyasztásban a nemzetközi lista élmezején van.

A belgyógyászati és pszichiátriai ágyak egyharmadán, alkohollal kapcsolatos egészségi ártalomban szenvedők fekszenek. Az alkoholisták többsége férfi, de a nők alkoholizálása is

növekvő tendenciát mutat. Népegészségtani jelentősége, hogy nagyszámú, akut és krónikus, fizikális, egészségi, pszichológiai és viselkedésbeli problémát hoz létre.

Az alkohol károsító adagját férfiak esetében napi 80g, nők esetében 60g fogyasztásában adják meg. A felszívódott alkohol eljut a szervezet minden részébe, így a központi idegrendszerbe is. A szervek szöveteinek az alkoholtartalma arányos az adott szerv víztartalmával. Az izomzatban lebontott kis mennyiségtől eltekintve, a felszívódott alkohol a májban metabolizálódik.

Az alkohol betegek gyakran lesz közúti, munkahelyi vagy háztartási baleset áldozata. Az alkoholisták depressziós állapota miatt, az öngyilkosság 15-25%-al gyakoribb.

Alkoholisták kezelése szakember feladata, a rehabilitáció hosszú és nehéz periódusa pedig csak széles összefogással lehetséges.

A mentális zavarok terhei társadalmi, társas és individuális szinten egyaránt jelentkeznek. Társadalmi szinten egyrészt a betegségek kezelésének közvetlen költségei, illetve a közvetett betegség terhek (pl. a munkaképesség elvesztéséből fakadó gazdasági veszteség) révén. A család és az egyén szintjén a családi és más társas kötelezettségek terén való akadályozottság, a kirekesztettség és stigmatizáció, a szubjektív szenvedés szerepe emelhető ki. A mentális zavarok, egyrészt tüneteik révén közvetlenül, másrészt a fenti hatások közvetítésével jelentősen rontják az életminőséget. A negatív következmények, mivel gyakran viszonylag fiatal korban kezdődő és alacsonyabb mortalitással jellemezhető krónikus zavarokról van szó, hosszútávon fennállnak.

A drogfogyasztás lehetséges okai, kockázati tényezői

• Rugalmatlanság, önértékelési zavarok
• Hirtelen düh, indulatosság, agresszivitás
• Kritikus helyzetbe való bekerülés hajlama
• Figyelemzavar, hiperaktivitás
• Családi életvitel, szülői minta
• Válás, csonka család
• Érzelmi szegénység a családban
• Gyermekkorban ért fizikai, szexuális bántalmak
• Hideg-korlátozó, meleg-engedékeny nevelési minták
• Anya terhesség alatti drogfogyasztása
• Kortárs csoport drogfogyasztása
• Felszínes, laza kapcsolatok, elmagányosodás
• Szerelmi csalódások
• Iskolai kudarc
• Reklám és tömegkommunikáció hatása
• Törvényi és jogi szabályozás.

A WHO szerint a mentális egészség szociális, környezeti és gazdasági meghatározói a következők:

Hozzászokás

A tartós alkoholfogyasztás függőséghez vezet. Egy átlagos ember nem növeli a rendszeres adagját, azonban a masszív italozók folyamatosan fokozzák a rendszeres adagot. Végső esetben akár injekciós tűvel is visznek be alkoholt közvetlenül a vérbe. Erre akkor van szükség, ha túl sokba kerülne a hagyományos berúgás. Erre szokták azt mondani, hogy „20 forintból is be lehet rúgni”. Az alkoholizmus végső stádiumában fokozott alkoholérzékenység alakul ki. Ekkor már a legkisebb mennyiségtől is „lefordul a székről” a beteg.

Hosszútávú hatások

Tartós alkoholizálás hatására a szervezetben visszafordíthatatlan változások következnek be. A masszív alkoholfogyasztás főképpen az ideg- és emésztőrendszert károsítja. Mivel az agysejtjeink nem képesek újratermelődni, ezért a rendszeres és nagymennyiségű alkoholfogyasztás tartós agykárosodást okoz, ami leginkább szellemi leépülésben mutatkozik meg.
Az alkohol nemcsak közvetlenül fejti ki a hatását az emésztőrendszerre, hanem az alkoholista életmódja is megváltozik. A táplálkozás és a tisztálkodás hiánya a test immunrendszerét legyengíti, így az alkoholista könnyebben betegszik meg.
Étvágytalanság, táplálkozási zavar, gyomorpanaszok jelentkeznek.
A tartós alkoholizmus erős fiziológiai és pszichikai függőséget okoz. Az elvonási tünetek: rosszullét, idegesség, nyugtalanság, zavartság remegés, görcsök, hallucinációk. Lelki függőséget is okoz az alkohol. Az alkoholisták többsége az italt hívja segítségül, ha komoly probléma elé kerül, vagy kilátástalannak tűnik a helyzete. Főként emiatt alakul ki az alkoholizmus, mivel a gyenge akarattal és kis önbecsüléssel rendelkező emberek hamar a könnyebb útnak látszó italozást választják. A lelki függőség eredménye az, hogy az alkoholizmus korai stádiumában sem képes lemondani a beteg az ivásról.
A reklámok és a filmek azt sugározzák, hogy az ivás a férfiasság és az erő szimbóluma, a főszereplő általában az asztal alá issza a többieket. Főként azokra a fiatalokra jellemző a mértéktelen ivászat, akik így próbálják szemléltetni felnőttségüket, hogy tekintélyt szerezzenek a haverok körében. Sajnos a mértéktelen mennyiségben elfogyasztott alkohol jelenti a fő problémát, mivel a tapasztalatlanság miatt az alkohol hatásai is kiszámíthatatlanok.

Stressztűrő képesség fokozás, stresszoldó gyakorlatok

Az állandó stressz, a szorongás, a sikertelenség, örömre való képtelenség megbetegít.
A stressz, a szorongás leküzdésére sajátítson el valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé, nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás.

Hosszú távú stresszlevezetés

 A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga, a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

A helyi általános iskola megkeresi azzal a kéréssel, hogy a 8. osztályos tanulóknak családtervezéssel kapcsolatos előadást tartson. Ön elvállalja.

Tervezze meg az előadást!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása, barátság, szerelem, család, családalapítás

- a férfi, női nemi szervek

- a nemi szervek higiénéjének jelentősége, a szexuális élet higiénéjének főbb szempontjai

- motiváció, érdeklődés fenntartása az ismeretek elsajátításában

- egyénekkel, csoportokkal történő munka

Társas kapcsolatok

Család:

 Az emberek általában családban nőnek fel, s legtöbben felnőttként is az általuk alapított családban élnek.

A  család fő funkciói:

• gazdasági
• fogyasztói
• reprodukciós
• szocializáló-nevelő
• regeneráló-ápoló

Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak! Erősítheti vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).

Erősítő kapcsolatok:

• helyes életvezetési minták követése
• családi hagyományok őrzése, ápolása
• a családi kapcsolat a szeretetre épül
• pozitív szülői minta
• a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén
• pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget
• Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.
• Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

Szülők és gyermekek között könnyen támad konfliktus, különösen a serdülő- és ifjúkorban.

Ilyenkor kezdődnek ugyanis a baráti és partnerkapcsolatok, s egyéb, családon kívüli elfoglaltságok.

A szülő-gyermek kapcsolat a felnőtté válás során megváltozik.

Barátságok

A barátságok egész életünkben fontosak.

Mindenkinek sok barátja lehet. Különböző típusú barátságok vannak. A barátok sok időt töltenek együtt, s jól megismerik egymást. A barátság becsületbeli dolog: néha ugyan összevesznek, de aztán kibékülnek és segítenek egymásnak. Fiúk és lányok is lehetnek egymás barátai.

Legtöbb embernek szüksége van barátságra ahhoz, hogy jól érezze magát. A barátság elkezdéséhez, fenntartásához és befejezéséhez különböző készségekre van szükség. Fontos, hogy jól válasszunk barátokat.

A fiatalokra jó hatással lehetnek a mindkét nembeliekkel folytatott barátságok (ám ennek ellenkezője is előfordul). A csoportos együttlétek lehetővé teszik a tizenéveseknek, hogy ismerkedjenek, barátkozzanak egymással.

Szeretet, szerelem

A sokféle szeretet-kapcsolat egész életünk fontos része.

A szeretet mély és meleg érzéseket jelent önmagunk és mások iránt. Magában foglalja a megbecsülést és felelősségérzetet. Sok fajtája van. Különbözőképpen fejeződik ki a szülők, családtagok, barátok vagy kedvenc háziállatok iránti szeretet.

Bárkit sokféleképpen szerethetünk. Önmagunk elfogadása erősíti a szeretet-kapcsolatokat. Az ember képes szeretetet adni és elfogadni.

A szeretet nem azonos a szexuális vonzalommal. A „szerelembe esés” érzései különböznek a régebbi kapcsolatokban érzett szeretettől. Az első szerelem, gyakran az élet, legerősebb érzései közé tartozik. A szerelem fogalmát nehéz meghatározni. Néha nehéz eldönteni, hogy szerelmesek vagyunk-e. Sokan összetévesztik a szerelmet a féltékenységgel.

Szeretni valakit, az élet legnagyobb örömei közé tartozik. Az érett szerelemben közösek az értékek, kölcsönös az elköteleződés és intimitás. A tartós kapcsolat során a szeretet gyakran növekszik.

Randevúzás (együttjárás)

Lehetővé teszi a barátság és intimitás élményének átélését.

Ha két tizenéves vagy nem házas felnőtt a szabadidejét rendszeresen együtt tölti, akkor együtt járásról beszélünk. A tizenévesek egyre több időt töltenek barátaikkal és elkezdhetnek randevúzni is. Néha az egyedülálló szülők is randevúznak.

A tizenéveseknek és a felnőtteknek gyakran vannak romantikus (szerelmi) kapcsolataik. Mielőtt elköteleznénk magunkat egy kapcsolatban, előbb egy ideig barátkoznunk kell, hogy jól megismerjük egymást.

Az együtt járás az együtt töltött szabadidőt, együttes élményeket és a szociális készségek gyakorlását jelenti. A szülők általában megszabják, hogy gyermekük mikor kezdhet randevúzni (fiúk és lányok számára nem mindig egyformán). Ha a párok sok időt töltenek együtt kettesben, akkor valószínűbb, hogy szexuális kapcsolatba kerülnek.

A randevúzás tapasztalatszerzési lehetőség a szerelmi kapcsolatok terén. A randevú-partnereknek nincs előírt nemi szerepük, s nem várható el, hogy egymás minden igényét kielégítik. Kapcsolatuk minőségéért mindketten felelősek.

A partnerkapcsolatok fejlődése

A szerelmi élmény a felnőttség, az érettség egyik fő kritériumának tűnik a tizenévesek szemében.

A nemek egymáshoz való tényleges közeledése azonban többnyire csoportos helyzetben kezdődik, mert az azonos neműek jelenléte növeli az önbizalmat és oldja a gátlásokat. Serdülőkorban gyakoriak a csoportos randevúk is.

Az első szerelem legnagyobbrészt 14-16 éves korban jelentkezik és ritkán tartós. Az ilyen korúak ugyanis még nem rendelkeznek a harmonikus szerelmi kapcsolathoz szükséges, lelki érettséggel. Személyiségük ebben az életkorban még elég labilis és változó.

A tartós partnerkapcsolat komoly lélektani teljesítmény. Előfeltétele a felnőttes nemi szerep elsajátítása. A partnerkapcsolat beválásának másik fő tényezője a kölcsönösségen alapuló, egyenrangú, vagyis szimmetrikus kapcsolatokra való képesség. Ez bonyolult lelki mechanizmus, amelyben az empátiának is nagy szerepe van, mint az alkalmazkodás eszközének. Másik eszköze a problémák megbeszélése, az őszinte önfeltárás és a másik türelmes meghallgatása.

Partnerkapcsolatról akkor beszélhetünk, ha a partnerek már nem véletlenül, hanem szándékosan és többé-kevésbé rendszeresen találkoznak, közös programok és együttes élmények céljából.

Az együtt járás egyik fő motívuma a szexualitás, de ezen kívül még sok más motívum is szerepet kaphat benne.

A randevúzásnak egyébként többféle funkciója lehet: Például sikerélményeket biztosít, így erősíti az önbizalmat. Mások a randevúzás tapasztalatszerző jelentőségét hangsúlyozzák: növeli az egyén összehasonlítási alapját és személyi presztízsét, alakítja a partnerideált.

A partnerideál mintája az ellenkező nemű szülő. Kialakulása a kisgyermekkorban kezdődik; fontos állomása az Ödipusz konfliktus, de minden barátság vagy szerelem alakít rajta. A folyamat a serdülőkorig jórészt tudattalan, s aztán is csak részben tudatosodik. Sokan még felnőttkorban sem tudják megmagyarázni, miért részesítenek előnyben bizonyos típusú partnereket, vagy milyen partnert tartanak magukhoz illőnek - és miért. Ebben közrejátszik, hogy a reális partnerideál, önismeretet feltételez. A tizenévesek többsége megreked a külsőségeknél (testalkat és csinosság stb.). Ez egyik fő oka a szerelmi csalódásoknak.

Házasság: életre szóló elköteleződés

Törvényes elkötelezettség, amelyben két ember összekapcsolja életét, és rendszerint családot alapít.

Két ember azért házasodik össze, mert szeretik egymást, és együtt kívánnak élni. Országunkban az emberek általában maguk választják házastársukat. Bizonyos kultúrákban a szülők választják ki gyermekük házastársát.

Az egymásnak elkötelezett partnereknek dönteniük kell a szerepek és kötelezettségek megosztásáról. A házasságkötés vallási szertartással is történhet, nemcsak az anyakönyvvezető előtt. A házasságkötés nélkül együttélő párok ugyanolyan elkötelezettek lehetnek egymás iránt, mint a házasok. Szabadon eldönthetik, akarnak-e gyermeket. A tizenévesen kötött házasság felbomlása valószínűbb, mint a később kötötteké. A válás során a családdal kapcsolatos döntéseket (gyermekelhelyezés, tartásdíj stb.) a pár, vagy a bíróság hozza. Egyes vallások tiltják a válást.

A házastársi kapcsolatok változnak, különösen a gyermek (k) születése után. A házasulóknak reálisan fel kell mérniük egymás igényeit és lehetőségeit, családi hátterét és kötöttségeit. Komolyabb konfliktusok esetén szaksegítséget vehetnek igénybe.

Szülővé válás

A szülővé válás egyike az élet leggyümölcsözőbb vállalkozásainak.

A felnőttek többsége szívesen vállal gyermeket. A szülővé válás nagyszerű élmény, de sok munkával jár. A gyermeket vállaló szülők felelősek azok gondozásáért, neveléséért.

Nincs minden házaspárnak gyermeke, de azért ok is elégedetten élhetnek. Sok ismeret és készség szükséges ahhoz, hogy valaki jó szülő lehessen. A saját problémáikat rosszul megoldó felnőttek ritkán lesznek jó szülők.

A szülői felelősség apákra és anyákra egyaránt érvényes.

Nem könnyű összeegyeztetni a munkavállalást és a szülői kötelességet. A különböző korú gyermekeknek különböző szülői gondoskodásra van szükségük.

Tizenéves korban szülőségre vállalkozni felelőtlen dolog, mert olyan problémákat hoz magával, amiket szülői segítséggel is nehezen lehet megoldani.

Férfi, női nemi szervek

Nemiszervek:

Azokat a szerveket jelöli, amelyek az ember testi nemét döntően meghatározzák. A nemek közötti legnagyobb, anatómiai különbségeket mutatják. Épp ezért nevezik őket az elsődleges nemi jegyeknek.

Női nemiszervek

Külső nemiszervek

• vénuszdomb
• nagy ajkak
• kis ajkak
• csikló
• hüvelynyílás.
• húgycső-nyílás
• szűzhártya

Belső női nemiszervek:

• a két petefészek (petesejtet és hormonokat termelnek)
• a két petevezeték,
• a méh
• hüvely

A női mellek

Bár a gömbölyded női mellek szűkebb értelemben nem nemiszervek, általában fontos szerepet játszanak a szexuális vonzalom és izgalom terén. Ezen kívül persze az újszülött táplálását szolgálják. A mellek tehát szerepet kapnak az erotikában éppúgy, mint a fajfenntartásban.

A női mellek két párnája zsírból és kötőszövetből áll, s bennük tejmirigyek találhatók. A szülés után ezek a mirigyek tejet termelnek, amit aztán az emlőbimbókon keresztül adnak le. A mellbimbók simaizmokat és sok idegvégződést tartalmaznak. Ezért érintésre érzékenyek, s szexuális izgalom hatására merevednek. A mellbimbók udvara rózsaszín, a terhesség révén - és alatt - azonban sötétebbé válik. Az emlők a pubertás során hormonális hatások révén fejlődnek ki. Alakjuk és méretük örökletesen meghatározott.

A menstruációs ciklus

Menstruációs ciklus 3 fázisa:

1. Az ovuláció előkészítése
2. Az implantáció előkészítése
3. Menstruáció

A nő a serdülőkorban válik fogamzóképessé, s ezt a képességét a változás korában veszti el, kb. 50 éves korában, vagy nem sokkal később. Mindenesetre, a fogamzóképes éveiben is csak havonta egyszer, viszonylag rövid ideig eshet teherbe, amikor az egyik petefészke érett petesejtet termel.

 E folyamat havonta történő ismétlődését és az ezzel kapcsolatos testi változásokat nevezik női (menstruációs) ciklusnak. Legfontosabb külső jele a hüvelyből történő havi vérzés, a menstruáció. Ezért beszélünk menstruációs ciklusról.

A megtermékenyítés csak az ovuláció utáni 24 órában lehetséges. Ha a petesejt ebben az időszakban nem találkozik egy spermiummal, akkor elhal és felbomlik. Minthogy nem kerül sor implantációra, nincs szükség a vastag endometriumra, így az hamarosan felbomlik és a hüvelyen keresztül kilökődik. A kilökött anyag főleg nyálkából, szövet-maradványokból és különböző mennyiségű vérből áll. Ez az un. menstruáció általában 3-5 napi tart.

Első és utolsó menstruáció

A legtöbb lány 11-13 éves kora között éli át első menzeszét. Előfordulhat, hogy utána több mint egy hónap telik el a következő menstruációig. Ebben a korban ugyanis a menstruációs ciklus még szabálytalan. Csak később áll be a megbízható sorrend. A nők menstruációs ciklusának időtartama 28-35 nap. Azonban szabálytalanságok bármikor előfordulhatnak, s ezek is normálisak. Az idősebbé válással a szabálytalanságok gyakoribbá válnak, s a változás éveiben a menstruáció teljesen megszűnik. Ezt követően beszélünk menopauzáról.

Rossz közérzet a menzesz előtt és alatt

"Periódusa" alatt egy nőnek rossz közérzete lehet, például fejfájások, hátfájások vagy alhasi görcsök miatt. Egyes nőknél ezek a tünetek már néhány nappal a menzesz előtt jelentkeznek. Az ilyen "premenstruális" panaszok általában gyógyszerekkel megszüntethetők, vagy legalábbis enyhíthetők. Csak ritkán kell a megszokott napirenden változtatni. A menstruáló nő akár sportolhat is.

Tamponok és intimbetétek

Napjainkban sok nő hord tamponokat menstruációja alatt. Ezek vattából, vagy más, szívóképes anyagból készülnek. A hüvelybe kerülnek, ahol felszívják a menstruációs folyadékot. Amíg elég gyakran cserélik őket, addig használatuk viszonylag problémátlan. Mindenesetre ennek során előfordulhatnak bakteriális fertőzések, s így az orvosok inkább az intimbetétek használatát ajánlják, mert azok a vulvára helyezve meggátolják a kórokozók hüvelybe kerülését. Erősebb havi vérzésnél ezek megfelelőbbek.

Férfi nemiszervek

Külső nemiszervek:

• Pénisz (Hímvessző)
• Fityma
• Makk
• Húgycsőnyílás
• Herezacskó

Belső nemiszervek

• Ondóvezeték
• Herék (csirasejteket és hormonokat termelnek)
• Ondóhólyag (egy pár)
• Ondóvezeték
• Mellékherék
• Húgyhólyag
• Dülmirigy (prosztata)
• Húgycső
• Cowper-mirigy (egy pár)

A nemi szervek higiéniája:

A személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő, helyes egészségügyi szokások összessége.

Nőknél a hüvely felől a végbél felé haladva, hogy a végbél baktériumai ne jussanak be a hüvelybe. Nagy gondot kell fordítani a menstruáció alatti higiénére. Tampon használat esetén, gyakran cseréljük (váladékpangás) és ha lehet, csere esetén mosakodjunk meg.

A hímvesszőnél a makk bőrét (fityma) visszahúzva, mert alatta könnyen meggyűlik a fityma belső lemeze által termelt faggyú, és bomlása gyulladást okozhat.

Közösüléskor a partnereinket ne váltogassuk, használjunk óvszert, mosakodjunk előtte és utána. Az altest legalkalmasabb tisztálkodási berendezése a bidé. Ha bármilyen problémát észlelünk, azonnal keressük fel az orvot, hiszen jobb a megelőzés, de ha baj van, a korai kezelés eredményesebb.

• Használj gumióvszert, megfelelő minőségű óvszert használva a fertőzés kockázata minimálisra csökkenthető.
• Szeretkezés után mielőbb ürítsd ki a hólyagodat, és mielőbb mosd meg altestedet alaposan, így elkerülhető a húgyhólyag és húgycső gyulladásos betegsége.

Motiváció, érdeklődés fenntartása az ismeretek elsajátításában

A motiváció kívülről való szabályozása esetén a viselkedés a jutalomtól vagy a büntetéstől függ. A cél a jutalom elérése vagy a büntetés elkerülése.

Ebben az esetben a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése vagy épen a szégyen, a szorongás elkerülése motiválja. Szabályozás az azonosuláson keresztül ebben az esetben a személy tudatosan érzékelési az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.

A tudásra irányuló motiváció: maga a cselekvés, a tanulás, a megértés motivál.

A fejlődésre és alkotásra irányuló motiváció által vezérelt viselkedés öröme az önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben van.

A motiváció hiányát valamilyen a cselekvésre és személyre magára vonatkozó hiedelemmel értelmezhetjük:

A képesség hiánya hiedelmek: a személy úgy érzi nincsenek meg benne a cselekvés végrehajtásához szükséges képességek.

A stratégiára vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a lehetséges stratégiák úgy sem vezetnek eredményre.

Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe kerül, amit ő nem hajlandó megtenni.

Tehetetlenség hiedelmek: a személy úgy véli, hogy az erőfeszítései nem hoznak eredményt a feladat nagyságához mérten.