58 éves nő, elhízott, erős dohányos. Vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szed. Szociális háttere rossz, vegyi üzemben dolgozik, szeretne a dohányzásról leszokni, és testsúlyát csökkenteni. Magassága:
Adjon tanácsot az életmód-változtatással kapcsolatban!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
- egészségkultúra fogalma, összetevői
- egészséges életvezetés
- túlsúly, mint rizikótényező a betegségek kialakulásában
- káros szenvedélyek, mint a betegségek rizikótényezői
- preventív szemlélet az egészséges életmódra
- helyes táplálkozás étrendjének összeállítása
Az egészségkultúra fogalma és összetevői:
Az egészségkultúra az általános kultúra része.
Kultúra szűkebb értelemben csak a tudományt, a művészetet, az oktatást és a közművelődést jelenti, míg tágabb értelmezés szerint magába foglalja az anyagi kultúrát, a társas érintkezés kultúráját és a szellemi kultúrát.
A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberi társadalom a történelme folyamán létrehozott.
A személyiség fejlődésnek feltétele, hogy a kultúra elemeit az ember elsajátítsa – ezt a kultúrát nevezzük kulturáltságnak, műveltségnek.
A kultúrák környezet függőek, a táj és az éghajlat, a szokások, az életmód, a nemzeti hagyományok, a művészetek és nem utolsó sorban a közös nyelv minden népben sajátos kultúrát hoz létre.
A személyiség harmonikus fejlődését, az egyén műveltségének gazdagítását az államnak kell biztosítania a közművelődésen és az intézményein keresztül.
Feladata:
- Általános műveltség
- Társadalomtudományi,
- természettudományi,
- művészeti,
- műszaki,
- egészségügyi,
- a testi és környezeti kultúra gyarapítása,
- a világnézet
- a magatartás
- az életmód
- ízlés fejlesztése.
Az egészségkultúra átszövi az életünket.
Az egészségkultúra alapfogalmai:
Egészségi ismeret
Az egészségi ismeret az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi.
Elsajátítása kisgyermekkortól kezdve folyamatos, pl. ismerje az ember a saját testét, a helyes életmód követelményeit, az egészséget veszélyeztető tényezőket.
Egészségi készség
Az egészségi készségek az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk.
Pl. személyi higiéné, a mozgás, a helyes táplálkozás.
Egészségi szokás
A szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül végzünk.
Kialakításának a feltételei:
- gyermek – család (viselkedési minták)
- következetesség (mindig ugyanolyan formában)
- utánzás
- ne legyen kényszer
- megszilárdítás, továbbfejlesztés
- iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)
- a kortársak befolyásoló hatása
- tömegtájékoztatás
A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági, társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.
Egészségi szükséglet
Az egészségi szükséglet az emberi élet folyamatosságát és fejlődését biztosító feltételek rendszere.
Alapvetően fontos:
- a légzés
- a megfelelő hőmérséklet
- a táplálkozás és a folyadékfogyasztás
- a pihenés, mozgás
- a tisztálkodás
- a szaporodás.
Az egészségkulturáltság összetevői
Az egészségfogalom fejlődése
Az egészség az egész szóból származik. A világegyetem egyik legfontosabb alapja az egyensúly. Így van ez a saját testünk esetében is.
Az emberi szervezet „egységes egész” felfogása Platónnál jelent meg először. Neheztelt az egyes görög orvosokra, akik nem az egész szervezetet kezelték. A teste nem lehet meggyógyítani a lélek gyógyítása nélkül.
Naturalista felfogás:
A szervezet egészsége a társadalmi normáktól független. Egészséges az a szervezet, amely a környezetéhez jól alkalmazkodik, beteg az, amelyik nem.
Normativista felfogás:
Az egészség a társadalmi normáktól függ. Egészségesnek számít az az ember, aki képes ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a társadalom elvár tőle.
Az egészség hármas – WHO:
Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem csupán a betegség, a nyomorékság hiánya.
A három összetevő kölcsönhatása – példa:
- a pszichés izgalmak testi tünetekkel járnak pl. szapora pulzus, verejtékezés, pirulás.
- A romló életkörülmények következtében (munkanélküliség, hajléktalanság), gyakoribb az alultápláltság, a szervezet ellenálló képessége csökken – betegség (pl.TBC).
- A munkanélküliség anyagi problémához, szorongáshoz, depresszióhoz, önértékelési problémához, szenvedélybetegséghez vezet.
- Hosszantartó betegségek hatnak az anyagi helyzetre, a pszichés állapotra, a társadalomban elfoglalt helyzetre.
Az egészség egy életen át tartó aktív folyamat, mely magába foglalja :
- Az egészségi állapot változásait
- Az egészség átmeneti romlását
- Az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.
Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezői
Az egészségi állapot azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy létezik, s amelyek hosszabb-rövidebb ideig jellemzik.
Külső befolyásoló tényezők:
- A természeti környezet (éghajlat, levegő, ivóvíz stb.)
- Társadalmi környezet, amelyet az élet-és munkakörülmények határoznak meg
- Életkörülmények (kerestem lakás, táplálkozási viszonyok)
- Egészséges munkakörülmények (ellenkező esetben foglalkozási betegségek, üzemi balesetek).
Belső befolyásoló tényezők: örökletes adottságok.
Egészséges életvezetés
Egészséges életmód
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.
Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.
Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége (stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.
Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.
Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott társadalomban.
A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza, egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.
Az életvezetés, mint folyamat
A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.
Egészséges életmód főbb követelményei:
- Személyi higiéné
- Egészséges táplálkozás
- Több mozgás
- Stressz tűrés, stressz kezelés
- Baleset megelőzés
- Kiegyensúlyozott szexualitás
- Nemdohányzás
- Kevesebb alkoholfogyasztás
- Időben orvoshoz fordulás
- Egészségüggyel való együttműködés
- Környezet tisztelete és védelme.
Egészséges életmód kialakítására ható tudományág, a közegészségtan és a közegészségügy, melyeket a higiéné foglal magába.
Az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben
Környezetünk információbősége, a mindennapokhoz való alkalmazkodás megköveteli, hogy saját negatív és pozitív értékeinket megismerjük, tudatosan cselekedjünk, és belső harmóniánk megőrzésével, sikereink, biztonságérzetünk, elégedettségünk megélésével a társadalom hasznos tagjai lehessünk.
- Ki vagyok, és mi vagyok?
- Honnan jöttem és hová akarok eljutni?
- Kihez tartozom, és ki tartozik hozzám?
- Mit csinálok, és miért csinálom?
- Érdemes-e valamit megtenni vagy nem?
Az adott válaszok, segítenek az önismerésben.
Az életmód elemei: a szabadidő és az egészség magatartás
Az életmód meghatározó eleme a szabadidő eltöltésének a módja, amely az egészség-magatartásunkkal szorosan összekapcsolódik, így kihat egészségi állapotunk alakulására is.
A szabadidős tevékenységeknek a modern társadalomban kiemelt szocializációs szerepe van. Serdülőkorban a kortársakkal közös tevékenységek kerülnek előtérbe, ami kihat egészség-magatartásukra is, gondoljunk csak a közösen elfogyasztott alkoholra, cigarettára, drogokra, de ugyanúgy a sportra is.
Szabadidős stílusok:
- Kortárs-és fogyasztásorientált szabadidőstílus – bulizás, csavargás, pláza látogatás, beszélgetés, zenehallgatás – drog-és alkoholfogyasztás, dohányzás.
- Intellektuális és művészeti stílus – mozi, színház, koncertek, olvasás.
- Konzervatív-hagyományos stílus – házimunka, sport, hobbi, vallásos rendezvényeken való részvétel, olvasás.
- Élménykereső és technicizált szabadidőstílus – számítógép/internet használata, mozi, tv, video, dvd, hobbi, sport.
Hibák az életvezetésben
- Rendszertelen életmód
- A szükséges kalóriánál többet fogyasztunk.
- Kis panasz esetén is gyógyszert kapkodunk be.
- Élvezeti cikkek fogyasztása.
- Mozgásszegény élet.
- Higiénés mulasztások.
A civil szervezetek szerepe az egészségvédelemben
Egészségügyi feladatokkal is rendelkező civil társadalmi szervezetként sokáig, csak a Vöröskereszt működött. Jelenleg azonban már számos környezet-és egészségvédő, és betegeket tömörítő önsegítő csoport, szervezet működik. Összefogják az embereket és
lehetőségeket teremtenek, alapítványok létrehozásával, munkafelajánlásokkal, gyűjtésekkel, tanfolyamok szervezésével, mozgósítással az egészségvédelmi célok megvalósítására. A cukorbetegek voltak, akik a 70-es években klubokat alapítottak, majd követték őket a daganatos betegségben szenvedők.
Szükséges és kívánatos a civil szervetekkel az együttműködés és ugyancsak kívánatos működésük helyes mederben való tartása. Ha az egészségvédelem elhanyagolja őket, aktivitásuk egészen más irányt szabhat alapjában lévő jóindulatú munkásságuknak és nem biztos, hogy ez a kívánt hatást fogja eredményezni.
Az egészségvédelem szervezete Magyarországon
Az ÁNTSZ-nek a feladata az egészségvédelem. Összefogják a védőnői munkát, az iskola-egészségügyet, az egészségnevelést, egészségmegőrzést. Intézkedések városi szinten történnek, így minden szolgálat a maga területén meg kell, hogy találja a speciális egészségvédelmi problémát, és ne várja a felsőbb utasítást.
Egészséges táplálkozás
A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.
A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.
A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.
Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.
Tápanyagokról
Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban, míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.
Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak
( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az okai.
Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.
Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.
A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.
Egészséges táplálkozás
- Változatosság
- Kevésbé zsíros ételek
- Sószegény ételek
- Maximum heti 1x – édesség, sütemény
- Napi tejtermékfogyasztás
- Naponta többször, zöldség és gyümölcs
- Barna kenyér
- Naponta 4-5-szöri étkezés, mértékkel
- Folyadékfogyasztás – ivóvíz, ásványvíz.
A test és a lélek harmóniája, a mozgás
A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.
A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.
A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.
Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata
A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.
Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a
tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás nélkül teljesítjük.
Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul élünk.
Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:
- Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.
- Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz, hogy szerveink vérellátása jó legyen. A szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés, agytrombosis.
- Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani, kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.
- Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.
- Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges automatizmusai. Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.
- Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan, fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és ez az inger segít beépíteni a kalciumot.
Túltápláltságból adódó megbetegedések:
- Szívbetegség
- Magasvérnyomás
- Érelmeszesdés
- Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák
- Májbetegségek
- Mozgásszervi betegségek.
Egészségre káros szenvedélyek
A drogot eredendően betegségek gyógyítására, megelőzésére használták, ill. bizonyos hangulatok, viselkedés megváltoztatására, általában a jobb egészségi állapot elősegítésére. Drognak nemcsak a kábítószernek nevezett anyagok minősülnek, de a társadalom által elfogadott, áruforgalomba bekerülő szerek, mint pl. a dohány, a kávé, a receptre kiadott gyógyszerek, az erősítőszerek és a mérgek is.
Kábítószerek azok az anyagok amelyek, egyszeri használat mellett is, bódulatkeltésre, időlegesen megváltozott tudatállapot és ennek megfelelően megváltozott magatartás előidézésre alkalmasak, ismételt használatra ösztönöznek, a hozzászokás veszélyét rejtik magukba, tartós használatuk a testi és lelki egészségre ártalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak az ópiátok (ópium, morfium, heroin, kodein), cannabis származékok (indiai kender, hasis, marihuána), a kokain.
Pszichotróp anyagok, amelyek nem szerepelnek a kábítószer-egyezmény listáján, de az idegrendszer működését befolyásolják. A csoport tagjai a nyugtatók, élénkítők, hallucinogének (Lsd).
Az ún. pótszerek csoportját a szervesoldószer-tartalmú anyagok, ragasztók, folttisztítók, spray-ek alkotják.
Aszerint, hogy a társadalom, a törvények elfogadják-e az egyes szerek használatát, a drogokat két csoportba sorolhatjuk: legális és illegális drogok.
A dohányzás a legális drogok csoportjába tartozik
A dohányipari termékek nagymértékben tartalmaznak olyan anyagokat, - nikotint, ciánhidrogént, szénmonoxidot - amelyek sokféle betegség kialakulásában játszhatnak szerepet. A "tabak" áruk tehát olyan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek fellelhetők különféle mérgező növényekben és kipufogógázokban - igaz, más koncentrációban.
Természetesen a mérgeket tartalmazó füst nem egyből halálos, szépen lassan végez az emberrel. De minden egyes cigarettának negatív hatása van a szívfunkcióra, a vérnyomásra, a szervezet oxigén felhasználási képességére és más fontosabb funkciókra is.
A szervezetnek nincs ideje ezen mérgek semlegesítésére, kiürítésére. A szervezetre nézve ez a "stressz" egy nem lebecsülendő egészségkárosító rizikót jelent.
A cigaretták a következő káros anyagokat tartalmazzák: nikotin, kátrány, ciánhidrogén, arzén, fenol, ammónia, szénmonoxid. Továbbá mintegy 600 kevésbé károsító anyag is fellelhető a dohányipari termékekben.
A dohányzás egészségkárosító hatásai
Az alacsony nikotin tartalmú cigaretta is káros!
A dohányzás akut veszélyei
- Rontja a fizikai teljesítményt
- Súlyosbítja az asztmát
- Impotenciát okoz
- Meddőséget okoz
A dohányzás krónikus veszélyei
- Szívroham és gutaütés
- Daganatos megbetegedések
- Tüdő, száj, garat, gége, nyelőcső, hasnyálmirigy, húgyhólyag, méhnyak, leukémia
- Idült hörghurut, tüdőtágulat
- Magzati károsodások
- Érszűkület
- Gyomorfekély
A passzív dohányzás veszélyei
- Nő a tüdőrák kockázata
- Nő az asztma kockázata
- Gyermekek között gyakoribb a középfülgyulladás és a légúti fertőzés
