28 éves,
Segítsen a megfelelő életmód kialakításában az alábbi szempontok szerint!
- a diétás gyógykezelés fogalma, célja
- az energiaszükségletet befolyásoló tényezők
- az alkalmazott diéta jelentősége
- az étrend ajánlott összetétele, a helyes táplálkozási szokások
Cukorbetegség fogalma, kialakulása
A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.
A cukorbetegség egy olyan állapot, amelyben vagy a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a sejtek inzulin iránti érzékenysége csökkent, és így a sejtek nem képesek a cukor (glukóz) felvételére.
Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a reggeli (koplalás utáni) vércukor szint magasabb, mint 6,7 mmol/l több, mint egy alkalommal. Ha 75g glukóz elfogyasztása után két órával a vércukor szint 11mmol/l felett van, az is diagnosztikus értékű. Ezt a cukorterheléses vizsgálatot akkor szokták végezni, ha egyéb tünetek utalnak a betegségre, de az éholmi vércukorszint normális.
Cukor útja a szervezetben:
Étkezést követően az emésztett tápanyagok a májba kerülnek, ahol további feldolgozásuk történik, majd elszállítódnak a különböző sejtekhez. A folyamat során (már a felszívódást követően is) megemelkedik a vércukor szintje. Ennek hatására a hasnyálmirigy egy sejtcsoportja inzulint kezd termelni. Az inzulin feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot (glukózt), hogy ott energia keletkezhessen belőle. A sejt felszínén receptorok (érzékelők) vannak, ezekhez kapcsolódik az inzulin, és ők nyitják meg az utat a glukóz beáramlásához.Mind az inzulin termelésében, mind az inzulin sejtekhez történő kötődésében zavar támadhat, és ez vezethet később a betegséghez.
Terhességi cukorbajnak hívják a terhesség alatt felfedezett diabetest.
- a vércukorszint kontrollja a magzati károsodás megelőzése érdekében sokkal szigorúbb,
- a kezelés vagy diéta, vagy inzulin, a tabletta nem jöhet szóba,
- a betegség a szülés után elmúlhat, a kismamákat a 24-28. hét között szűrni kell, a terhességi cukorbetegek követése a szülés után is fontos.
A diétás gyógykezelés fogalma, célja
A szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen bizonyos tápanyagok megfelelő mennyiségű és minőségű bejuttatása.
Legfontosabb táplálékaink: a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok, az ásványi anyagok és a vitaminok.
A diéta gyógyélelmezést jelent. A köztudatban valaminek a tiltását is jelenti, holott ez nem igaz.
Az egészség megőrzése érdekében nemcsak az a fontos, hogy miből együnk keveset, hanem az is, hogy miből többet.
Cukorbeteg szervezetének alapproblémája egyrészt az, hogy az étkezések során a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása késve indul meg, másrészt a hasnyálmirigyük béta-sejtjeiben termelődő inzulin - az inzulinrezisztencia miatt - nem képes hatását teljes értékűen kifejteni.
A diétás kezeléssel ehhez kell alkalmazkodni, amennyiben:
- lehetőleg kerülni kell a gyors vércukor-emelkedést okozó ételeket;
- naponta többször, egy-egy alkalommal pedig étkezésenként és személyenként meghatározott szénhidráttartalmú ételt kívánatos fogyasztani.
Diéta főbb szempontjai
Az étrend energiatartalma.
Ez azt jelenti, hogy a diétának testre szabottnak kell lennie. Azaz; a normális testsúlyú cukorbetegnek összességében naponta annyi energiához kell juttatnia a szervezetét, amennyit az - az életkor, testmagasság, az anyagcsere jellemzői, a végzett fizikai tevékenység függvényében - megkíván.
Egy súlyfelesleggel rendelkező diabéteszes diétájának kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint amennyit szervezete a testsúlyállandóság érdekében megkívánna, mivel számára a lefogyás lenne a legfontosabb elérendő cél.
Az étrend összetétele.
Ma világszerte a zsírban és fehérjében szegény, és szénhidrátokban dús diétát tartják optimálisnak a cukorbetegek számára. A napi energia-bevitel 50 %-ának kell szénhidrátokból származnia. A korszerű diabéteszes étrend összetétele tehát: 50 % szénhidrát, 20 % fehérje és 30 % zsír.
Az étkezések gyakorisága.
A gyakori - naponta 5-6-szori - étkezéssel egyrészt mérsékelhető az étkezések utáni vércukor-emelkedés mértéke, másrészt a táplálék több kisebb részre osztása csökkenhet a testsúlygyarapodás esélyét.
A vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, étel, ital fogyasztásának kerülése.
A betegség okai több tényezősek, de a kialakuláshoz fontosak az életmódbeli rossz szokások. Fontos, hogy reggel bőséges, fehérjedús reggelit fogyasszunk, melynek része lehet a sok zöldség is a maguk megfelelő mennyiségű rostanyagával. Fontos, hogy valamilyen rostdús, vagy sokmagos barnakenyeret együnk és ne pl: zsömlét. Így az emésztés lassabb mértéke miatt a vércukor szint lassan emelkedik, ami nem okoz olyan magas inzulincsúcsot (hirtelen inzulinszint emelkedést), és így nem jön létre a „hullámvasút”. Ennek kiküszöbölésére a másik alapvető fontosságú dolog a rendszeres, gyakori de kis mennyiségű étkezés. De ez ne nasi és édesség legyen, ezeket kerüljük.
Érdekes, hogy a hagyományos orvostudomány a cukorbetegeknek zsömlét ajánl, mert azzal könnyen számolható a szénhidrátbevitel. Közben pedig pont a fent említett ingadozást erősíti vele.
Gondoljuk végig mit eszünk nap, mint nap. Hús, fehérkenyér, édesség, kóla, sör stb., melyek mind erősen savasítanak, nem is beszélve a színezőanyagokról és a tartósítószerekről. Ez mind mind kedvez azoknak a mikroorganizmusoknak, amiket fentebb említettünk. Ezen szervezetek saját anyagcseréjének végtermékei számunkra testidegen anyagok, melyek károsíthatják az emberi szöveteket (így pl.: a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit), nem is beszélve az ellenük fellépő immunreakciókról, melyek autoimmun betegségeket is produkálhatnak. Épp ezért különösen fontos a napi 4-5-szöri zöldségfogyasztás a cukorbetegek számára, illetve a zsemle helyett inkább a sokmagvas barnakenyerek.
A szervezet energiaszükséglete
A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.
A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.
A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.
Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.
Tápanyagokról
Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban, míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.
Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak
( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az okai.
Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.
Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.
A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.
A testsúlycsökkenést elősegítő diéta
Az ideális testsúly, ami a jó közérzetet biztosítja, nem terheli meg a szervezetet.
Ezt az értéket legkönnyebb a Broca-képlettel kiszámítani.
Férfiaknál: testhossz cm-ben, mínusz 100=normál testsúlykilogramm.
Nőknél: testhossz cm-ben, mínusz 100, mínusz 10%=normál testsúlykilogramm
Akik normál testsúlyukat 20%-al túllépik, azokat elhízottnak tekintjük. Ennek leggyakoribb oka, a helytelen minőségi és mennyiségi táplálkozás.
Fogyókúra esetén energiaszegény ételeket kell fogyasztani, jó hatásúak a főzelékek, a nyers zöldségek, gyümölcsök. A szervezet működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat, fehérjében dús ételekkel kell biztosítani, pl. tej, túró, hal, csirkehús. Az egyoldalú táplálkozás, hiánybetegségekhez vezethet.
Mozgásszegény életmód, kockázati tényező az anyagcsere megbetegedések kialakulásában is.
A rendszeres testedzés minden életkorban igen fontos, természetesen az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Sportoljunk rendszeresen, legalább napi fél órát, lehetőleg szabad
levegőn, vagy nyitott ablaknál.
