Táplálkozás
A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.
A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.
A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.
Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.
Tápanyagokról
Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban, míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.
Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak
( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az okai.
Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.
Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.
A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.
Táplálkozásunkat befolyásolja, hogy mennyi és milyen minőségű étel kerül az asztalra.
Alacsony jövedelműek, az olcsó és energiadús élelmiszereket részesítik előnyben, így a mennyiség miatt alultápláltság, a minőség miatt (fehérje, vitamin) hiányállapotok léphetnek fel.
A magas jövedelműek, a zsír és fehérjedús élelmiszereket részesítik előnyben, így túltápláltság alakulhat ki.
Befolyásolja az élelmezést, továbbá:
- a területre jellemző növény és állatvilág (eszkimók, afrikaiak),
- elégtelen élelmiszertermelés (háború),
- vallás (hindu-vegetáriánus, zsidók, iszlám),
- az élelmiszerek ára és elérhetősége,
- nemzetközi cégek – reklám
- mesterséges ízanyagok és élelmiszeradalékok megjelenése.
Közétkeztetés – iskola, munkahely, nyugdíjas otthonok – előnye, hogy a népesség egy csoportjával új ételeket ismertet meg. Az otthoni étkezés előnye, az ismert minőségű alapanyag, a társas kapcsolatok erősítése, a meghittség.
Táplálkozási hibák, okozta betegségek és megelőzésük:
A világ népessége kétpólusúvá vált. Az alultápláltak, éhezők jelentik az egyik végletet, és a túltápláltságban szenvedők a másikat. Ez utóbbiak többen vannak!! Mindezek leginkább szenvedői a gyermekek.
Túltápláltságból adódó megbetegedések:
- Szívbetegség
- Magasvérnyomás
- Érelmeszesdés
- Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák
- Májbetegségek
- Mozgásszervi betegségek.
Koffein – kis mennyiségben élénkíti a vérkeringést, javítja az agy vérellátását. Nagy mennyiségben drog, álmatlanságot, pszichés zavarokat, ritmuszavart, magas vérnyomást okozhat, fokozza a savtermelést.
Nikotin – tüdőbetegséget, rákot, magas vérnyomást, érszűkületet okoz, oxigénhiányos állapotot, károsítja a magzatot.
Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényező a magas vérnyomás kialakulásában:
- Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a
- vérmennyiséget mozgató szív izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz, hogy szerveink vérellátása jó legyen. A szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés, agytrombosis.
- Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani, kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.
- Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.
Magas vérnyomás betegség
A szív-és érrendszeri megbetegedések jelentik a fejlett országokban a legtöbb problémát. A magyarországi halálozási esetek mintegy 50%-át is e betegségcsoport adja.
E csoportot 3 alcsoportra oszthatjuk:
- Szívinfarktus
- Magasvérnyomás-betegség
- Reumás láz következményeként jelentkező szívelváltozások.
A számszerű növekedésen túl, lényeges szempont, hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt a 60 évesek voltak a veszélyeztetett korosztály, mostanra már a 40 év körüliek betegszenek meg. Az okok igen összetettek. A zsúfolt, rohanó városi környezet komplexen kórokozónak tekinthető. Szerepet játszik a túlfeszített életmód, a zaj, a légszennyezettség, a helytelen, túl zsíros táplálkozás, a dohányzás, kávézás, alkoholizálás.
Nagy hangsúlyt kell kapni az egészségnevelésben a prevenciónak, hogy csökkenjen a dohányosok és az alkoholt fogyasztók száma, előtérbe helyeződjön a helyes táplálkozás és a mozgás hatékonysága.
Az abnormálisan magas vérnyomás a hypertónia. Két alapvető kórélettani állapot szerepel benne: az arteriosclerosis (az érfal rugalmasságának az elvesztése) és az atherosclerosis
( koleszterin plakkok lerakódása).
Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos hypertoniát. A másodlagos magasvérnyomásnak, valamilyen más oka van, mint pl. a mellékvese-daganat, vesebetegség, terhességi toxaemia, vagy fokozott koponyaűri nyomás.
Elsődleges magasvérnyomás: Ha valakinek a diasztólés értéke 90Hgmm-nél magasabb. Évekig tünetmentes maradhat, így nehezen ismerhető fel, ha valaki nem ellenőrizteti a vérnyomását rendszeresen. Hosszú időn át fennálló hypertónia, károsítja a szívet, a vesét, az agyat és a szemet. A szívizom tömegében megnő., a veseszövet hegesedik, az agy artériái elszakadhatnak, elváltozások keletkezhetnek a retina erein. Ezek az elváltozások légszomjat, veseelégtelenség jeleit, fejfájást, ájulást, vagy szédülést, látászavarokat okozhatnak.
Kezelés: Vérnyomáscsökkentő és vizelethajtó gyógyszerek, életvitel megváltoztatása (kulsszó a mérséklés), rendszeres testmozgás, aminek kellemesnek és nem megerőltetettnek kell lennie. A diéta fontos része a kezelésnek, hiszen az elhízás a magasvérnyomás járulékos része. Alacsony kalória tartalmú étrendre és csökkentett só bevitelre van szükség.
A magasvérnyomás egy súlyosabb formája, a malignus hpertonia, amely hirtelen kezdődik és gyorsan progrediál. Általában a 40 éven aluliaknál jelentkezik, tünete a fejfájás és a szédülés. Ha a kezelés nem kezdődik meg azonnal, vesekárosodás lép fel. Szövődménye lehet a hypertonia krízis, amely sürgősségi beavatkozást igénylő kórkép. Tünetei: súlyos fejfájás, tudatzavar, hányinger, hányás, coma. Kezelése: gyógyszerek, diéta, stressz csökkentés. Ha nem sikerül a kezeléssel a vérnyomást normalizálni, és szinten tartani, a beteg valósznűleg nem él 2 évnél tovább.
Bebizonyosodott, hogy az emelkedett vérkoleszterin-szintű emberekben a magas vérnyomás,az érelmeszesedés, illetve az infarktus egyértelműen gyakrabban fordul elő.
A koleszterin a szervezetben két forrásból keletkezik. Egyrészt kívülről jut be a szervezetbe, elsősorban az állati eredetű táplálékok útján. Másrészt a szervezet saját szintézise által, a minden sejtben található kis koleszteringyár termékeként. Mindebből rögtön következik az a gondolat, hogy a koleszterin szintjét kétféleképpen lehetséges csökkenteni: egyfelől a táplálék koleszterin tartalmának csökkentése, másfelől a belső szintézis csökkentése útján. Magyarországon rendkívül magas a naponta bevitt koleszterin és neutrális zsír mennyisége, amely elsősorban a klasszikus, hagyományos, magyar étrendnek köszönhető. Ez az étrend tartalmaz belsőségeket, zsíros húsokat és soktojásos tésztaféléket.
A koleszterinszegény diéta legfontosabb összetevői közé a zöldségek tartoznak, amelyek nem tartalmaznak koleszterint.
A diéta fontos összetevője:
- A zsírbevitel, ill. a telített zsírok bevitelének csökkentése (A zsírbevétel legyen kvesebb, mint a bevitt kalória 30%-a.Kerülendő: vaj, magas zsírtartalmú tej, zsíros sajt, tejszín, zsíros hús, feketekávé)
- Magas fehérje és alacsony zsírtartalmú húsok fogyasztása (Javasolt: hal, csirke, pulyka, borjú, bárány.
- Összetett szénhidrátok és növényi rostok arányának növelése (naponta 35g, Javasolt: mindenfajta zöldség, gyümölcs (friss vagy fagyasztott), magas rosttartalmú ételek).
- A koleszterinbevitel erőteljes csökkentése < 300 mg/nap (Engedélyezett: 2 tojás hetente vagy máj havonta 1-2 alkalommal).
- A kalóriabevitel kb. 10-15 %-a egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakból álljon (Javasolt: oliva- vagy egyéb növényi eredetű olajok fogyasztása).
Mozgásprogram és kondicionálás a magasvérnyomás kezelésében
Bizonyítottnak tekinthető, hogy a testmozgás, testedzés, sport a szervek felépítését, szerkezetét, működését befolyásolni tudja. Ez a hatás lehet kedvező, de nem megfelelően adagolva lehet káros is. A rendszeres testmozgás minden életkorban és mindkét nemben jótékony hatású, már mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás is javítja az egészségi állapotot (30 perc gyaloglás naponta). A napi mozgás kismértékű növelése révén is javul a teljesítőképesség és az élet minősége.
Amikor a magas vérnyomásos és túlsúlyos beteg rendszeres testmozgásba kezd, orvosi konzultáció során alakítják ki az egészségi állapotnak megfelelő, egyéni edzéstervet, mozgásprogramot, amely más szempontok alapján készül, mint a sportolók edzésterve. A mozgásprogramba sorolható minden olyan tevékenység, amely megmozgatja tagjainkat (pl. gyaloglás, kocogás, biciklizés).
Az edzésterv kialakításánál figyelembe veendő tényezők közé tartozik az elérhetőség, a fokozatosság, a biztonság, a hatékonyság és az élvezetesség. Az elérhetőség kétféle értelmezése szerint a sportolási lehetőség otthon vagy a lakóhely környezetében földrajzilag legyen elérhető és az egyén anyagi lehetőségeit se haladja meg. A fokozatosság nagyon fontos a mozgás bevezetésekor és a gyakorlatok összeállításánál. A gyakorlatok száma és nehézségi foka az edzettségi állapotnak megfelelően növelhető. Ezért a mozgásprogram megkezdésekor a biztonságosság érdekében meg kell határozni a mozgás intenzitását, időtartamát és gyakoriságát. Az edzéstervnek minden esetben egyénre szabottan hatékonynak kell lennie, mert ily módon tudjuk biztosítani az egyensúlyt a mozgás intenzitása és időtartama között. A teljesítőképesség fokozatos javulása akkor érhető el, ha olyan mozgásformát választunk, amelynek végzése örömöt okoz.
A rendszeresen végzett testedzés során a szív működése gazdaságosabbá válik, adott tevékenység végzése közben kevésbé emelkedik a vérnyomás. Mindezek következtében nagyobb terhelést képes a beteg panaszmentesen teljesíteni.
Mozgásprogram:
- Csak akkor végezzen testmozgást, ha jól érzi magát.
- Ne végezzen intenzív testmozgást közvetlenül étkezést követően.
- Vegye figyelembe az időjárási tényezőket.
- Viseljen megfelelő ruházatot, cipőt.
- Ismerje korlátait, rendszeresen kérdezze meg orvosa véleményét.
- Válasszon egyéniségének megfelelő mozgásformát.
- Figyeljen a mozgás közben jelentkező tünetekre.
- Ne végezze a mozgást kimerülésig.
- Mozgásprogramját kezdje fokozatosan.
Egészséges táplálkozás
- Változatosság
- Kevésbé zsíros ételek
- Sószegény ételek
- Maximum heti 1x – édesség, sütemény
- Napi tejtermékfogyasztás
- Naponta többször, zöldség és gyümölcs
- Barna kenyér
- Naponta 4-5-szöri étkezés, mértékkel
- Folyadékfogyasztás – ivóvíz, ásványvíz.
Szűrővizsgálatok
Az orvostudomány és a technika fejlődésével, a különböző vizsgálati módszerek és gyógyító eljárások lehetővé tették egyes betegségek korai felismerését, sőt nem egy esetben az elváltozások kialakulása is megakadályozható.
Újszülött-és csecsemőkori szűrővizsgálatok
Születés után, az orvos gondos vizsgálattal ki tudja zárni a fejlődési rendellenességeket, vagy meg tudja állapítani azok meglétét. A testhossz, a testtömeg és a körfogatok (fej, mellkas) mérésének eredményeit a bent tartózkodás végéig folyamatosan ellenőrzik. Az idegrendszer állapotától az újszülött érettségi fokát állapítják meg. Vérvizsgálattal a fehérje – anyagcsere, a szénhidrát-felszívódási zavar, valamint a pajzsmirigy rendellenessége mutatható ki.
A hallószervek állapotát az első életnapokban vizsgálják.
A csípőizület: Élettani körülmények esetén a combfej és az azt befogadó medencecsonti vápa megfelelően illeszkednek egymáshoz, a combredők és farredők a hason fekvő csecsemőnél szimmetrikusan helyezkednek el. Kóros esetben a csípőizület mozgása korlátozott. A csípőizület ultrahangos vizsgálata a 3. héttől végezhető, a 4.hónaptól, Rtg is készülhet. Korai felismerés esetén terpeszpelenkázás,Richi-heveder alkalmazása, hason fektetés ajánlott, valamint gyógytorna. Súlyos esetben műtéti megoldással lehet korrigálni az elváltozást.
Az orvosi vizsgálatok nélkülözhetetlenek, de talán még fontosabb a gondos szülői megfigyelés. Egyes érzékszervi károsodások (pl.látászavar), a fejlődés folyamatos kísérésével vehetők észre.
Felnőttkori szűrővizsgálatok
Tüdőszűréskor röntgenfelvétellel kiszűrhetők a tüdőben lévő kóros elváltozások (pl.gümőkor, egyes daganatos megbetegedések).
Endoszkóppal (tükrözésnél alkalmazott száloptikai eszközök) a szervezet belülről is megfigyelhető. A rosszindulatú elváltozások nagy része az emésztőrendszer alsó szakaszában található, így végbél tükrözéssel hamar felismerhető.
A méh és petefészek állapotát tapintással, tükrözéssel és ultrahangvizsgálattal ellenőrzik. Szükség esetén sejt-és szövettani mintavétel is történik. E szűrés alkalmával az emlőket is ellenőrzik.
Nagy jelentőségű az általános orvosi vizsgálat és szűrés. Ekkor vizeletvizsgálatot, vérnyomásmérést végeznek és ellenőrzik a szívműködést.
