A betegség kialakulása
Az emberi szervezetet külső és belső károsító ingerek érhetik. Az egészséges szervezet ezeket a hatásokat helyes alkalmazkodással képes kivédeni. Ha a védekező folyamat valamilyen oknál fogva a szervezet felépítésében vagy működésében megromlik, mindkettőben időleges vagy végleges eltérés alakulhat ki. Ennek következményeként kóros folyamat, megbetegedés jön létre.
Az egészséget veszélyeztető tényezők
Károsító hatásoktól mentes életforma nem képzelhető el, de a veszélyek egy részének elhárítására van mód.
A szervezetet érő kedvezőtlen hatások:
- Rossz általános és személyi higiéné
- Mozgásszegény életmód vagy egyenlőtlen fizikai megterhelés
- Mennyiségében vagy minőségében helytelen táplálkozás
- Tartós idegrendszeri túlterhelés
- Káros szenvedélyek
- Környezetszennyezés
Az emberi szervezetet olyan biológiai, társadalmi, természeti, pszichikai hatások is érik, amelyek bizonyos betegség kialakulásának lehetőségét növelik, ezek a rizikófaktorok.
Kockázati tényezők:
- Helytelen táplálkozás
- Mozgásszegény életmód
- Mértéktelen kávéfogyasztás
- Alkohol
- Kábítószer-élvezet
A betegséghez vezető leggyakoribb okok és felosztásuk
Belső okok hatása örökletes és alkati adottságokon alapszik. Általában nem a betegség, hanem annak lehetősége öröklődik. Külön csoportot képeznek a veleszületett megbetegedések, melyek egyik része öröklődik, másik része a méhen belüli fejlődés idején alakul ki.
Az alkat kialakulásában egyaránt nagy jelentőségű az öröklés és az egyéni fejlődés folyamata. Az élet folyamán változik, külső környezet hatására módosul.
A kórfolyamatok megjelenését a nem is befolyásolja. Pl. nőknél gyakoribb az epekő, férfiaknál a gyomorfekély.
A külső okok:
- Élettelen kórokok – mechanikai ártalmak (rándulás, törés, zúzódás, rázkódás), elektromos ártalmak, sugárzási ártalmak, a légnyomás változása, kémiai ártalmak (mérgezések).
- Élő kórokok – vírusok, baktériumok, egysejtű állatok (fertőző betegségek okai), gombák, ízeltlábú rovarok.
A betegség
Betegségről akkor beszélünk, ha a megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító tényezőket.
A betegség lefolyása szerint lehet heveny, rövid ideig tartó(2-4hét), és heves, főleg szubjektív tünetekkel jár. Fél heveny megbetegedések 4-6 hétig tartanak, a tünetek kevésbé erőteljesek. Ha a kóros állapot hónapokig, évekig eltart, idült lefolyású a betegség, a tünetei kevésbé szembetűnőek.
A kóros állapot lezajlása után, a tünetek teljesen megszűnhetnek, részleges gyógyulásnál szervi, vagy működési károsodás marad vissza. A betegség legsúlyosabb kimenetel a halál.
A betegség hatása az egyénre
Az objektív és szubjektív elváltozások csökkentik a teljesítőképességet, megzavarják az életritmust. Hosszan tartó betegségeknél a megváltozott szervi működés az egyén pszichés működését is megváltoztatja. Nemcsak az egyénnek, hanem a családnak, a munkahelynek is alkalmazkodnia kell a beteghez, a betegséghez.
A rizikófaktoroknak nagyon jelentős a szerepe az ún. pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásában is. A fokozott lelki megterhelés hatására különböző szervi vagy működésbeli elváltozások jönnek létre, és betegségek alakulhatnak ki. Pl. érrendszeri elváltozások, magas vérnyomás, gyomorfekély, szívizomelhalás.
Légzőrendszeri megbetegedések kialakulásának tényezői, következményei
A légző rendszer folyamatosan érintkezik sokféle mikroorganizmussal. A légző rendszer felső részeinek bizonyos részei felveszik a mikroorganizmusokat, hogy így védjék az alsó légutakat. A szervezet természetes védekezése nem mindig hatékony, főleg, ha az egyén ellenálló képessége kicsi. A légző rendszer fertőzése gyakori megbetegedés. Számos formája nem súlyos, és csupán pihenést és tüneti kezelést igényel. Mindig fennáll azonban annak lehetősége, hogy az enyhe fertőzés súlyossá válik. Általában minél alsóbb részén van a légutaknak a fertőzése, annál súlyosabb. A légző rendszeri fertőzések kezelésének fontos része az, hogy megelőzzük a felső légúti fertőzésnek a lefelé, a tüdőbe való terjedését.
Ismétlődő meghűlések arra figyelmeztetnek, hogy növelni kell az általános egészségi állapotot: optimális táplálkozás, több pihenés, a stressz csökkentése, alkohol fogyasztás mérséklése és a dohányzás abbahagyása.
Kockázati tényezők:
- Helytelen táplálkozás
- Mozgásszegény életmód
- Alkohol
- környezetszennyezés
- allergének
- foglalkozási ártalmak (porártalmak,hideg, klimatikus környezetben végzett munka)
Szövődmények:
- Hörghurut (bronchitis)
- Tüdőgyulladás (pneumonia)
- Tuberculosis (gümőkor)
- Krónikus obstruktív (elzáródásos) tüdőbetegségek: Asthma, Krónikus bronchitis, Hörgőtágulat, Tüdőtágulás, Tüdőrák
Szűrővizsgálatok
Az orvostudomány és a technika fejlődésével, a különböző vizsgálati módszerek és gyógyító eljárások lehetővé tették egyes betegségek korai felismerését, sőt nem egy esetben az elváltozások kialakulása is megakadályozható.
Újszülött-és csecsemőkori szűrővizsgálatok
Születés után, az orvos gondos vizsgálattal ki tudja zárni a fejlődési rendellenességeket, vagy meg tudja állapítani azok meglétét. A testhossz, a testtömeg és a körfogatok (fej, mellkas) mérésének eredményeit a bent tartózkodás végéig folyamatosan ellenőrzik. Az idegrendszer állapotától az újszülött érettségi fokát állapítják meg. Vérvizsgálattal a fehérje – anyagcsere, a szénhidrát-felszívódási zavar, valamint a pajzsmirigy rendellenessége mutatható ki.
A hallószervek állapotát az első életnapokban vizsgálják.
A csípőizület: Élettani körülmények esetén a combfej és az azt befogadó medencecsonti vápa megfelelően illeszkednek egymáshoz, a combredők és farredők a hason fekvő csecsemőnél szimmetrikusan helyezkednek el. Kóros esetben a csípőizület mozgása korlátozott. A csípőizület ultrahangos vizsgálata a 3. héttől végezhető, a 4.hónaptól, Rtg is készülhet. Korai felismerés esetén terpeszpelenkázás,Richi-heveder alkalmazása, hason fektetés ajánlott, valamint gyógytorna. Súlyos esetben műtéti megoldással lehet korrigálni az elváltozást.
Az orvosi vizsgálatok nélkülözhetetlenek, de talán még fontosabb a gondos szülői megfigyelés. Egyes érzékszervi károsodások (pl.látászavar), a fejlődés folyamatos kísérésével vehetők észre.
Felnőttkori szűrővizsgálatok
Tüdőszűréskor röntgenfelvétellel kiszűrhetők a tüdőben lévő kóros elváltozások (pl.gümőkor, egyes daganatos megbetegedések).
Endoszkóppal (tükrözésnél alkalmazott száloptikai eszközök) a szervezet belülről is megfigyelhető. A rosszindulatú elváltozások nagy része az emésztőrendszer alsó szakaszában található, így végbél tükrözéssel hamar felismerhető.
A méh és petefészek állapotát tapintással, tükrözéssel és ultrahangvizsgálattal ellenőrzik. Szükség esetén sejt-és szövettani mintavétel is történik. E szűrés alkalmával az emlőket is ellenőrzik.
Nagy jelentőségű az általános orvosi vizsgálat és szűrés. Ekkor vizeletvizsgálatot, vérnyomásmérést végeznek és ellenőrzik a szívműködést.
Ösztönzés, meggyőzés, jutalmazás, büntetés, példamutatás, értékközvetítés, minta személyiség, pozitív magatartás formáinak kialakításában szerepet játszó módszerek
Ahhoz, hogy megfelelő szerepmodellek lehessünk önmagunk és mások számára, ismernünk kell az egészséges életmód főbb követelményeit, egy életen át fejlesszük egészségkultúránkat és egészségi ismeretünket,, személyiségünket, pozitív énképpel rendelkezzünk.
Egészséges életmód főbb követelményei :
- Személyi higiéné
- Egészséges táplálkozás
- Több mozgás
- Stressz tűrés, stressz kezelés
- Baleset megelőzés
- Kiegyensúlyozott szexualitás
- Nemdohányzás
- Kevesebb alkoholfogyasztás
- Időben orvoshoz fordulás
- Egészségüggyel való együttműködés
- Környezet tisztelete és védelme.
Mindazoknak a viszonylag tartós vagy állandó véleményeknek, szokásoknak, ismereteknek, értékeknek, hajlamoknak és az ezekhez tartozó viselkedési módoknak az összességét, amelyek egy embert jellemeznek – énképnek nevezzük.
Fontos, hogy mit gondolunk magunkról, mit gondolnak rólunk mások, és minek alapján alkotunk véleményt.
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.
Az egészségi ismeret az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi.
Elsajátítása kisgyermekkortól kezdve folyamatos, pl. ismerje az ember a saját testét, a helyes életmód követelményeit, az egészséget veszélyeztető tényezőket.
Az egészségi készségek az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk.
Pl. személyi higiéné, a mozgás, a helyes táplálkozás.
Az egészségi szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül végzünk.
Kialakításának a feltételei:
- gyermek – család (viselkedési minták)
- következetesség (mindig ugyanolyan formában)
- utánzás
- ne legyen kényszer
- megszilárdítás, továbbfejlesztés
- iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)
- a kortársak befolyásoló hatása
- tömegtájékoztatás
A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági, társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.
A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az önállóság megszerzésére irányul.
A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk beszűkül, tétlenné válnak.
Az egészséges életmód alapjai:
- Helyes táplálkozás
- Megfelelő mozgás
- Sresszkezelés, stressztűrés
- Kiegyensúlyozott szexualitás
- Drogtagadás
- Rendszeresen ellenőriztessük egészségi állapotunkat
- Megfelelő tisztálkodás, öltözködés
- Megfelelő időbeosztás
- Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kultúrálódjunk.
Ez a folyamat minden életkorban más és más tartalmakat hordoz. A kisgyermeket a helyes életmód, életvezetés alapvető szabályait ismerő szülők nevelik, felébresztik bennük az érdeklődést önmaguk és környezetük megismerése iránt. Később bekapcsolódnak a pedagógusok is.
Meg kell tanulnunk, hogyan hozzuk egyenesbe életünket, pótcselekvések, italozás, túlzott gyógyszerfogyasztás, drogok, problémák elől való menekülés elől. Ehhez önismeret, jó kommunikációs készség és lehetséges hibaforrások, csapdák, felismerése kell.
Az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben
Környezetünk információbősége, a mindennapokhoz való alkalmazkodás megköveteli, hogy saját negatív és pozitív értékeinket megismerjük, tudatosan cselekedjünk, és belső harmóniánk megőrzésével, sikereink, biztonságérzetünk, elégedettségünk megélésével a társadalom hasznos tagjai lehessünk.
- Ki vagyok, és mi vagyok?
- Honnan jöttem és hová akarok eljutni?
- Kihez tartozom, és ki tartozik hozzám?
- Mit csinálok, és miért csinálom?
- Érdemes-e valamit megtenni vagy nem?
Az adott válaszok, segítenek az önismerésben.
Az életmód elemei: a szabadidő és az egészség magatartás
Az életmód meghatározó eleme a szabadidő eltöltésének a módja, amely az egészség-magatartásunkkal szorosan összekapcsolódik, így kihat egészségi állapotunk alakulására is.
A szabadidős tevékenységeknek a modern társadalomban kiemelt szocializációs szerepe van. Serdülőkorban a kortársakkal közös tevékenységek kerülnek előtérbe, ami kihat egészség-magatartásukra is, gondoljunk csak a közösen elfogyasztott alkoholra, cigarettára, drogokra, de ugyanúgy a sportra is.
Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.
Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége (stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.
Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.
Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott társadalomban.
A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza, egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.
Az életvezetés, mint folyamat
A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.
