Friss topikok

Állandó oldalak

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

19.tétel . Ajánljon testedzési programot

2013.03.13. 16:45 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Egyedül élő, kissé túlsúlyos, ülő munkát végző nő, munkaidejének nagy részét számítógép előtt tölti, ügyfelek problémáival foglalkozik. Estére teljesen elfárad testileg és szellemileg is, nincs kedve egyedül sportolni, ha hazaér, TV-nézéssel tölti el a szabadidejét. Már többször elkezdett a közelében lévő edzőterembe járni, esténként futni, de mivel egyedül volt, hamar feladta. Tanácsot kér Öntől. Ajánljon testedzési programot, amivel a fizikai erőnlétét fokozni, fáradtságát csökkenteni tudná!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a rendszeres testedzés fontossága, a jó testi és pszichés kondíció fenntartása érdekében

- egészségi állapot megítélése, felmérése

- egészséges életvezetés

- mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

- egészséges lelki egyensúly fenntartása

- stressztűrő képesség, akaraterő fokozása

- stressz oldó gyakorlatok jelentősége

 

A szellemi munka egészségtana

A szellemi munka lényege az információ feldolgozás. Kétféle szellemi munkaterhelés típust különböztetünk meg, az ún. információfeldolgozási munkaterhelést (működési terhelés), és az ún. viselkedési munkaterhelést (konfliktusterhelés), - összeütközés önmagával, másokkal, a térbeli vagy időbeli környezettel.

Élettani kísérőjelenségei:

  • Szívritmus változások (lassabb)
  • Haemodinamikai változások az agyban
  • Változások az EEG-ben (kiváltott potenciálok amplitúdója lassabb)
  • Katekolaminok kiválasztásának változása a vizeletben (stressz helyzetre fokozottabb).

A szellemi munka mentális, pszichofiziológiai összetevőin túl, rendelkezik még egyéb munkaegészségügyi, ergonómiai vonatkozásokkal is, pl. mozgásszegény életmód, tartási rendellenességek, érzékszervek károsodása (halló-és látószerveink).

 

Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.

Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a

tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:

-          Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.

-          Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz,     hogy szerveink vérellátása jó legyen.  A szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés, agytrombosis.

-          Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani, kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

-          Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

-          Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges automatizmusai.  Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.

-          Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan, fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és ez az inger segít beépíteni a kalciumot.

 

A helyes testtartás

A helyes testtartás egyik fontos feltétele, hogy a gerinc élettani görbületei legyenek megtartottak (nyaki homorú, háti domború, kereszt-és farkcsonti domború), megfelelő ívűek, a gerincoszlop a test középvonalában haladjon, oldalirányú görbülete ne legyen, a fejtető középpontja és az utolsó farkcsigolya csúcsa között húzott egyenes függőleges legyen, és zárjon be derékszöget a vízszintes alátámasztási felülettel.

A hátizomzat legyen kellően fejlett, pihenő helyzetben is képes legyen megtartani a görbületek ívét. Járás közben a test harmonikusan, kóros kilengések nélkül mozogjon. Üléskor az ágyéki lordosis (homorú görbület) ne simuljon el, a gerinc ne vegyen fel C alakot. Fekvéskor a lordosis ne alakuljon át kyphosissá (domború görbület), pl. a magas párna miatt, ill. a medencelesüllyedése se változtassa az ágyéki homorú ívet domborúvá (pl.túl puha fekhely).

Helytelen testtartás kialakulásának okai:

-          Veleszületett vagy szerzett betegség – pl. csípőficam, dongaláb, gerincferdülés, lúdtalp)

-          Hanyag tartás – egyoldalú terhelés, serdülőlányok szeméremérzete fejlődő emlőik miatt, társaktól átvett lezser tartás, hátizomzat gyengesége, edzettlenség, általános testi gyengeség miatt.

-          Célszerűtlen bútorok – kényszertartást eredményeznek, az izomzat kifárad, elernyed vagy túlzottan megfeszül, fájdalmakat végül mozgásszervi panaszokat okoz, főként a gerincen.

 

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

 

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A rendszeres sportolás előnyei:

  • Izomtömeg és izomerő fenntartása
  • Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,
  • A csonttömeg csökkenésének lassítása.
  • A sportolás javítja az immunrendszer működését,
  • Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.
  • Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.
  • Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,
  • Javítja a tüdő kapacitását.
  • ·         A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,
  • Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
  • Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében,
  • Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.

Az állóképesség hatásosságát a következő értékek határozzák meg:

  • testtömeg
  • alacsony pulzusszám (percenkénti szívverések száma)
  • magas verőtérfogat (az egy összehúzódásra átpumpált vér mennyisége)
  • magas perctérfogat (percenként átpumpált vér mennyisége)
  • hatékony ejekciós frakció (a bal kamrából kipumpált vér %-os aránya)
  • hatásos oxigénmegkötési képesség (mennyi oxigént használ fel az izom a sportmozgás alatt)
  • az anyagcsere során képződött melléktermékek kiürülésének hatékonysága, gázcsere.
    (örökletes jellemző)

Legelterjedtebb testedzési módok:

-          Szauna – kiválóan javítja a vérkeringést, fokozza az ellenálló képességet.

-          Testépítés – fő célja, az erős, arányos izomzat kifejlesztése. Csak ésszerű mértékben, és anabolitikus szerek nélkül!

-          Jóga – indiai eredetű, az egész világon elterjedt mozgáskultúra, amely egyszerre fejleszti a testet és a lelket, a személyiséget.

-          Tánc, balett, néptánc – testépítő hatása mellett a mozgásunk harmóniáját is javítják, kulturális értékű.

-          Fittness – a kondíció megtartására szolgáló egyéni gyakorlatok összessége.

Testmozgás és az egészséges munkahely

Egyre ismertebb a munkáltatók számára, hogy a dolgozó jó egészségi állapota nekik is érdekük, hiszen eredményesebben dolgoznak. Vannak olyan munkáltatók(sajnos kevés Magyarországon), amelyek uszodajegy, fittnessz belépő árát támogatják, mások munkahelyi gyógytornát vagy jógát szerveznek. Pl. a japán munkáltatók naponta többször tartanak rövid tornaszünetet.

Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

A mobilitás megőrzése kulcskérdés az emberek számára, ezért a korosztályi és egyéni sajátosságokhoz igazodó mozgásprogramok nélkülözhetetlenek minden életkorban. A nemek szerinti speciális igényeknek megfelelő programtervezés külön figyelmet igényel.

Egy túlsúlyos, egyedül élő ember ajánlott  szabadidős testedzése:

  • séta, naponta legalább fél óra, szabadlevegőn
  • kirándulás, túrázás
  • úszás

 

  • jóga – testi és szellemi megújulás
  • háziállat tartása – kutyasétáltatás
  • szaunázás
  • kerékpározás

 

 

Egészségi állapot megítélése, felmérése

 

  • Szubjektív megítélés
  • Betegség táppénz gyakorisága
  • Szűrővizsgálatokon való részvétel
  • Testsúly, testtömeg index (Az ideális testsúly, ami a jó közérzetet biztosítja, nem terheli meg a szervezetet. Ezt az értéket legkönnyebb a Broca-képlettel kiszámítani. Férfiaknál: testhossz cm-ben, mínusz 100=normál testsúlykilogramm.Nőknél: testhossz cm-ben, mínusz 100, mínusz 10%=normál testsúlykilogramm.Akik normál testsúlyukat 20%-al túllépik, azokat elhízottnak tekintjük. Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.)
  • Mozgás
  • Szabadidős tevékenységek
  • Káros szenvedélyek
  • Gyógyszerfogyasztás
  • Stressztűrés, stresszkezelés
  • Táplálkozás
  • Foglalkozás, munkahelyi környezet
  • Anyagi helyzet szubjektív megítélése
  • Személyi higiéne

 

 

 

Egészséges életvezetés

 

Az életmód fogalma

Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.

Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége (stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.

Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.

Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott társadalomban.

A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza, egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.

Egészséges életmód főbb követelményei :

-          Személyi higiéné

-          Egészséges táplálkozás

-          Több mozgás

-          Stressz tűrés, stressz kezelés

-          Megfelelő időbeosztás

-          Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kultúrálódjunk.

-          Baleset megelőzés

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

-          Nemdohányzás

-          Kevesebb alkoholfogyasztás

-          Időben orvoshoz fordulás

-          Egészségüggyel való együttműködés

-          Környezet tisztelete és védelme.

 

Egészséges lelki egyensúly fenntartása


Az embernek lelki egyensúlya fenntartásához szüksége van örömet, sikert és megélhetést biztosító munkára, valamint olyan párkapcsolatra, illetve családra, amelyben szeret és szeretik. Ha munkájában nem talál örömöt, szakítson idõt valamilyen örömöt adó tevékenységre. Ez lehet bármilyen hobbi, kertészkedés, sport, szabadidõs tevékenység. Ha párkapcsolata boldogtalan, akár párterapeuta segítségével is megpróbálhatja rendbe hozni. Ha nem megy, ne féljen a változtatástól.
Tanuljon meg örülni az apró sikereknek. Írjon esténként listát azokról a dolgokról, amelyek aznap pozitívak voltak.
A pozitív gondolkodás az agyban ugyanolyan biokémiai folyamatokat indít el, mint egy szorongásoldó vagy nyugtató pirula.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé, nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás. A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga, a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

 

A lelki egészség kritériumai:

  1. Széleskörű én-tudat: önmagunk háttérbeszorításának képessége rajtunk túlmutató ügyek érdekében, amilyen pl. a család, társadalomi, politikai kérdések, vallási közösség, stb.
  2. Képesség az érzelmi kapcsolatokra, ezen belül hangsúlyosan az empátiára és a toleranciára.
  3. Érzelmi biztonság, önmagunk elfogadása: az ilyen ember elviseli a gátló vagy zavaró eseményeket, ugyanúgy, mint saját tökéletlenségét, anélkül, hogy elkeseredetté vagy ellenségessé válna. Elfogadja önmagát olyannak, amilyen.
  4. Realista szemlélet, problémamegoldó képesség. Olyannak látja a dolgokat, amilyenek azok valójában, és nem olyannak, amilyennek szeretné.
  5. Az érett személyiség képes arra, hogy önmagát kívülről, tárgyként szemlélje. Ez teszi lehetővé az önismeretet, az önkritikát, a humorérzéket saját kis ügyeinkkel kapcsolatban. "A humor az embernek az a képessége, hogy nevessen azokon a dolgokon, amelyeket értékel (önmagát is beleértve), és mégis tovább dédelgesse azokat."
  6. Egységes életfilozófia: olyan értékrend, amely megadja számára az életét értelmessé tevő irányt, tárgyat és célt.

 

Stressztűrő képesség, akaraterő fokozása, Stressz oldó gyakorlatok jelentősége

 

 

A stressz fogalma
A stressz olyan körülmény, amely viselkedésbeli alkalmazkodást kíván. Így tehát minden változás stresszel jár. Ha stressz ér minket, kialakul az ún. "üss vagy fuss-reakció", ilyenkor adrenalint választ ki a szervezet, felgyorsul az anyagcsere, a pulzus, emelkedik a vérnyomás és szapora lesz a légzés. Szervezetünk felkészít minket arra, hogy üssünk vagy fussunk. Erre a reakcióra biológiailag van szükségünk, hiszen kihalt volna az emberi faj, ha nem alakult volna ki az önvédelem. Modern társadalmunkban azonban akkor is bekapcsol a stresszreakció, amikor nincs rá szükség. Így tehát, ha stresszes állapotban sem nem ütünk, sem nem futunk, ugyanezek a hormonok egy sor különböző betegséget okozhatnak, szorongást, depressziót és magas vérnyomást, súlyosabb esetben szív-rendellenességet, infarktust vagy álmatlanságot.

Súlyosbítják a PMS-tüneteket, hatással vannak az ovulációra és a meddőségre is.
A stressz tünetei:
Fizikai tünetek:

  • fejfájás,
  • emésztési zavarok,
  • gyomorfájás,
  • a tenyér izzadása, az alvászavarok,
  • derékfájás,
  • merev nyak és váll,
  • szapora szívverés
  • fáradtság.

Viselkedésbeli tünetek:

  • túlzott dohányzás,
  • kényszeres rágógumizás,
  • parancsolgatás,
  • mások kritizálása,
  • éjszakai fogcsikorgatás,
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • túlevés.

Érzelmi tünetek:

  • sírás,
  • idegesség,
  • unatkozás,
  • érzékenység,
  • képtelenség a változtatásra,
  • düh,
  • oktalan szomorúság
  • ingerlékenység.

Kognitív tünetek:

  • világos gondolkodás nehézsége,
  • feledékenység,
  • kreativitás hiánya,
  • emlékezetvesztés,
  • humorérzék elvesztése.

Spirituális tünetek:

  • cinizmus,
  • kétségek,
  • mártírkodás
  • tanácstalanság.

Az állandó stressz, a szorongás, a sikertelenség, örömre való képtelenség megbetegít.
A stressz, a szorongás leküzdésére sajátítson el valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé, nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás.

Hosszú távú stresszlevezetés

 A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga, a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

Címkék: stressz betegségek testedzés káros egészségfejlesztés cukorbeteg egészségnevelés Egészségmegőrzés vizsgafeladatai

18.tétel Érveljen a vásárlás ellen!

2013.03.13. 16:43 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Barátja lakást szeretne vásárolni, ajánlottak számára egy lakást, ami nagyon tetszik neki. Mindenben megfelel az elképzeléseinek, az úthoz közel zöldséges, ABC, és közel van a bölcsőde, ahová babakocsival gyalog el tudná vinni a gyermekét. Ön mégis le szeretné beszélni a vásárlásról, mert a lakás egy nagyon forgalmas, zajos téren található. Érveljen a vásárlás ellen!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- káros környezeti hatások felismerése

- betegségek kialakulásának rizikótényezői

- az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges életvitel kialakításában

- zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében

 

Az ember és a környezet viszonya

 

Természeti környezet

Az élő szervezet csak az őt körülvevő környezettel vizsgálható. Kölcsönhatásban van vele. A szervezet alkalmazkodására a külvilág állandóan változó feltételeihez az életben maradás érdekében elengedhetetlen.

Légkör – napfény – víz - talaj

A környezetvédelem fontossága!

Társadalmi környezet

-          Gazdasági körülmény megszabja a társadalom különböző gazdasági szintjén élő emberek életkörülményeit és életmódját.

-          Szociális körülmények a társadalom különböző rétegei esetében nagymértékben függenek a gazdasági és kulturális környezettől, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással. Pl. az anyagi helyzet javulása a kultúráltság hiányában magával hozhatja a káros szenvedélyeket és az önpusztító életmódot. 

-          Fontos tényező az emberi kapcsolatok és hatásuk. Az interperszonális kapcsolatok visszahatnak a társadalmi környezetre. Hatás a kapcsolatok minőségétől függ.

 

A környezetszennyezés hatásai

 

Az emberi sejtek alapanyagcseréjének következtében, valamint a baktériumok elleni védekezés melléktermékeként szabadgyökök jönnek létre. A környezetszennyezés (dohányfüst, kipufogógázok, vegyileg szennyezett élelmiszerek és ivóvíz, stressz, tv- és számítógép-képernyő sugárzása) utat nyit a szervezetben termelődő szabadgyökök egészségkárosító működésének. A szervezet antioxidáns rendszere, mely az immunrendszer erősítéséhez is kell, alakítja vissza ezeket a sejtmérgeket.
A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet.
Ilyenek:

  • ózonhatás,
  • ionizáló sugárzás,
  • föld-, levegő- és vízszennyezés,
  • az organikus oldószerek, gyógyszerek lebontási termékei,
  • dohányzás és alkoholfogyasztás,
  • többszörösen telítetlen és telített zsírsavak,
  • élelmiszer-adalékanyagok.

 

Levegő
A légszennyeződést 45 %-ban az üzemek, 35 %-ban a közlekedés, és 20 %-ban a háztartások és a fűtés okozza. A magyarországi szén-monoxid-kibocsátás 69%-a, a nitrogén-oxid-termelés 60 %-a származik a közlekedésből.

  • A szén-monoxid, amely a motorban a tökéletlen égés során keletkezik, és elsősorban az ér- és idegrendszert károsítja.
  • Katalizátorok használata során,szerkezetek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina kerül a környezetbe.
  • Növekszik a gépjárművek által kibocsátott (a kén-dioxidhoz hasonló hatásokkal járó) nitrogén-oxidok mennyisége, következménye - savas eső.
  • Növekszik az abroncskopásból eredő porok, a dízelolajból származó lebegő részecskék, nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek amellett, hogy általában rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is okozhatnak. Az ilyen részecskék fele a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsikból származik. Az apró részecskék legfőbb veszélye, hogy a rájuk tapadt gázmolekulákat a tüdő legparányibb hólyagjaiba is elszállítják. Elsősorban a dízelmotorok égésterméke a felelős az épületek elfeketedéséért is.
  • A kipufogó gázok égéstermékei a hörgők csillószőreinek bénításával gátolják a hörgők tisztító funkcióját, csökkentik az antioxidáns vitaminok hatását, valamint a nyálkahártya fokozott áteresztőképessége miatt elősegítik a testidegen anyagok és allergének szervezetbe jutását is.
  • A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti fogékonyságot.
  • Az autók által kibocsátott ólom és egyéb nehézfémek nemcsak az emberi szervezetbe jutnak a belégzés során, hanem a levegőszennyezettség miatt a zöldségek és gyümölcsök is többszörösét tartalmazzák, mint évtizedekkel korábban. Az ólom és a kadmium a cink felszívódását akadályozza meg a szervezetben relatív cinkhiányt okozva, ezzel a fertőzésekre való hajlamot is nagymértékben elősegítve. A nehézfémek mindemellett elősegítik az emberi szervezetben a szabadgyökök kialakulását, melyek az immunrendszer túlterhelését okozva szintén fokozzák az allergiára és a fertőzésekre való hajlamot.
  • A városi forgalomban és a gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek kioldódását gyorsítja, és így allergizáló hatásukat nagymértékben fokozza.
  • A nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús". Az ózon ingerli a légutakat, mellkasi fájdalmat és köhögést vált ki. Fokozza a légúti megfázások iránti fogékonyságot, és csökkenti a fizikai terhelhetőséget. Rontja az asztmás állapotot, ezenkívül hatása az idült légúti betegségben szenvedőknél is erőteljes. Hatása hosszú távon a tüdőszövet hegesedését és visszavonhatatlan tüdőszöveti funkcióromlást okoz. Az ózondús levegő miatt szabad téren, erős napsütésben és magas légszennyezettségű forgalmi csomópontokban való erős fizikai igénybevétel vagy sportolás (kocogás, kerékpározás, gördeszkázás) nem javasolt. Ózon keletkezhet a fénymásolók és lézernyomtatók használatakor is.
     

Víz
Az ipari üzemek és feldolgozógyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot, higanyt és fémsókat engednek ki a környezetbe az ipari szennyvízzel együtt. Ezek az öntözéssel eljutnak a termőterületekre, és itt felhalmozódnak a zöldségekben és gyümölcsökben. A táplálkozás során az emberi szervezetbe is bekerülnek, és az oxidációs folyamatok révén az immunrendszert gyengítik. A higany főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak közvetítésével, metil-higany vegyület formájában. A növényi táplálékaink közül a gabonafélék ólom- és kadmiumtartalma nagyobb, mint a zöldségeké. A húsok kadmium- és ólomkoncentrációja nagyobb, mint a zöldségeké, de kisebb, mint a halaké, kagylóké és egyéb tengeri eredetű élelmiszereké.
A vegyipar a kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz- és papíripar (amely a fehérítéshez klórt használ) komoly környezetszennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt.
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység során a talajba jutó nitrátvegyületek és növényvédőszerek nagy területek felszín alatti vízkészleteinek elszennyeződését okozzák.
Szennyező forrásként tartjuk számon azokat a településeket is, ahol nincsen kiépített csatornarendszer. Az emésztőgödrökből számtalan méreganyag (ammónia, nitrát, mangán stb.) kerül át a talajba, majd a vizekbe, folyamatosan mérgezve azokat.
Az emberek által a tavakba és folyóinkba beledobált nem lebomló szemét szintén nagymértékben hozzájárul a vizek szennyeződéséhez.
A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalanféle szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak, szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb.
Nitrát a sérült vezetékeken keresztül is kerülhet a vízbe. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet.
Magyarország helyzete a vízgazdálkodás szempontjából különleges, hiszen folyóvizeink 95 %-a külföldről érkezik. Így állandóan ki vagyunk kiszolgáltatva annak, hogy mi történik a szomszédos országokban: ott mennyi csapadék hullik, vannak-e árvizek, hogyan szabályozzák a folyókat, szennyezik-e a vizeket, stb. A Duna 11 országon folyik keresztül, tehát 11 ország használja és szennyezi a folyót.

 

Élelmiszerek
A mindennapi táplálék minősége és változatossága határozza meg, hogy testünk miként képes a legjobb hatásfokkal, egészségesen működni. Ezért a védelmet nyújtó, antioxidánsokban gazdag élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők lehetőleg természetes alapanyagokból származzanak, mesterséges adalékanyagokat és színezőket ne tartalmazzanak, a gyártási technológia során természetes hatóanyagukat ne veszítsék el (pl. 30 Celsius-fok alatti hidegsajtolással készüljenek).
Az immunrendszerünk számára fontos vitaminok:
- C-vitamin: csökkenti az allergiás reakciókat, szabadgyök-fogó hatással rendelkezik,
- A-vitamin: nedvesen tartja a nyálkahártyákat, ezáltal erősíti védekezőképességüket,
- Béta-karotin: szabadgyök-fogó.
- E-vitamin: aktivizálja a immunsejteket, szabadgyök-fogó.
- B-vitamin: segíti az antitestképződést.


A nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrátszint emelkedését okozza. A gyümölcsök általában nem, de a zöldségek (különösen a saláta, a cékla, a retek, a spenót és a káposztafélék) nagyobb mértékben tartalmaznak nitrátokat. A nitrátok lényegében nem mérgezők, de könnyen nitritté redukálódhatnak, amely akár rákkeltő nitrozamin kiindulási anyaga is lehet.
A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek nagyon szélsőséges hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Töményen alkalmazva irritatív, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet. Az állattartásban alkalmazott gyógyító, szaporodást fokozó, testsúlygyarapító hormonhatású, illetve antibiotikumszerű anyagok indirekt módon (húsfogyasztással) az emberi szervezetbe jutva szintén az immunrendszert terhelik.

 

Növényvédőszerek (peszticidek)
A peszticid név gyűjtőfogalom: földművelők, kertészek, borászok és féregirtók által növényi és állati kártevők ellen használt kemikáliákat jelent.

A vásárolt zöldségekről és gyümölcsökről már nem tudhatjuk, hogy milyen növényvédőszerrel permetezték őket. Az erősen toxikus hatású mérgek a takarmányon keresztül a vágóállatok húsában is felhalmozódnak. Valamennyi méreg végállomása maga az ember, mivel a táplálékláncon keresztül a veszélyes anyagok a szervezetünkbe kerülnek.
A szétszórt növényvédőszereknek egy részét elfújja a szél, egy része pedig a talajvízbe szivárog.
A különböző mérgek tünetek és betegségek sokaságát okozzák: befolyásolják az anyagcserét, megtámadják az idegeket, allergiát és fejlődési rendellenességet okoznak, károsítják az örökletes anyagot. Még nem tisztázott, hogy mennyire részesei a rák kialakulásának, az azonban biztosra vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák és az allergiák kialakulásában is szerepük van.


Fogyasztás előtt a zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossuk meg folyóvízzel. Lehetőleg szabadföldi terményeket vásároljunk, a melegháziaknál ugyanis különösen sok mérget használnak.
Mivel az állati eredetű termékekben (főleg a belsőségekben) a peszticidek különösen nagy mennyiségben halmozódnak fel, ezért ne fogyasszunk túl sok húskészítményt.

 

Épületek

Az épületek nagy változáson mentek keresztül az utóbbi évszázadokban. A falak vastagsága csökkent, ugyanakkor a vasbeton elterjedésével a falak nem lélegeznek, hő- és hangszigetelésük nem megfelelő. Egyes épületanyagok káros radonkibocsátása is meghaladja a normális szintet. Főként a beton panellakásokban a hőhidak mentén kialakult párakondenzáció következtében fellépő nedvesedés kiterjedt penészgombatelepek kialakulásához vezethet, mely nagyon gyakori légúti allergénkén. Belső környezetünket szennyezi a festékek, ragasztók, szigetelő- és tömítőanyagok, lakkok oldószerének gőze, szervetlen anyagok, bútorlap, tapéta, szőnyegpadló rostjai, műanyagok pora, melyből kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid és formaldehid gőzök és gázok kerülnek a légtérbe. A formaldehidet a préselt farostlemezek és műanyag áruk gyártásához használt ragasztóanyagok tartalmazhatják, de üreg- és falszigetelőkben is előfordulhatnak. Gőzei ingerlik a szemet, a torkot és bőrt, fejfájást, fáradtságot és alvászavart okozva.

Dohányzás

Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával Magyarország a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete. Minden harmadik felnőtt dohányzik, a dohányosok 70 %-a pedig húszéves kora előtt szokik rá a dohányzásra. A magyar férfiak közel fele, a nők több mint harmada cigarettával él. Európában Magyarországon legnagyobb a tüdőrák-elhalálozások száma, amelyek 90 %-át a dohányzás okozza.
Magyarországon a dohányzás népbetegség, következtében évente több ezren halnak meg, kényszerülnek betegállományba. A kóros sejtburjánzások legfőbb beindítója a dohányzás. E szenvedéllyel függ össze a férfiak körében a tüdőrákos megbetegedések 70-80, a nőknél a 60-70 %-a. A tüdőrák Magyarországon már mindkét nemnél vezető daganatos halálok. A dohányzás a vesében vagy a húgyhólyagban is okozhat tumort.
Kiemelkedően magas a 35-55 év közötti férfiak halálozási arányszáma, s ez is összefüggésben van a dohányzással. Magas a csecsemőhalandóság és a 2500 gramm alatti súllyal, illetve fejlődési rendellenességgel született gyermekek aránya is, s e problémák az igen dinamikusan növekvő női dohányzásra is visszavezethetők.

A betegségek kialakulásának rizikótényezői

 

A betegség kialakulása

Az emberi szervezetet külső és belső károsító ingerek érhetik. Az egészséges szervezet ezeket a hatásokat helyes alkalmazkodással képes kivédeni. Ha a védekező folyamat valamilyen oknál fogva a szervezet felépítésében vagy működésében megromlik, mindkettőben időleges vagy végleges eltérés alakulhat ki. Ennek következményeként kóros folyamat, megbetegedés jön létre.

 

Az egészséget veszélyeztető tényezők

Károsító hatásoktól mentes életforma nem képzelhető el, de a veszélyek egy részének elhárítására van mód.

A szervezetet érő kedvezőtlen hatások:

-          Rossz általános és személyi higiéné

-          Mozgásszegény életmód vagy egyenlőtlen fizikai megterhelés

-          Mennyiségében vagy minőségében helytelen táplálkozás

-          Tartós idegrendszeri túlterhelés

-          Káros szenvedélyek

-          Környezetszennyezés

Az emberi szervezetet olyan biológiai, társadalmi, természeti, pszichikai hatások is érik, amelyek bizonyos betegség kialakulásának lehetőségét növelik, ezek a rizikófaktorok.

Kockázati tényezők:

-          Helytelen táplálkozás

-          Mozgásszegény életmód

-          Mértéktelen kávéfogyasztás

-          Alkohol

-          Kábítószer-élvezet

 

A rizikófaktoroknak nagyon jelentős a szerepe az ún. pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásában is. A fokozott lelki megterhelés hatására különböző szervi vagy működésbeli elváltozások jönnek létre, és betegségek alakulhatnak ki. Pl. érrendszeri elváltozások, magas vérnyomás, gyomorfekély, szívizomelhalás.

 

A betegséghez vezető leggyakoribb okok és felosztásuk

Belső okok hatása örökletes és alkati adottságokon alapszik. Általában nem a betegség, hanem annak lehetősége öröklődik. Külön csoportot képeznek a veleszületett megbetegedések, melyek egyik része öröklődik, másik része a méhen belüli fejlődés idején alakul ki.

Az alkat kialakulásában egyaránt nagy jelentőségű az öröklés és az egyéni fejlődés folyamata. Az élet folyamán változik, külső környezet hatására módosul.

A kórfolyamatok megjelenését a nem is befolyásolja. Pl. nőknél gyakoribb az epekő, férfiaknál a gyomorfekély.

A külső okok:

  1. Élettelen kórokok – mechanikai ártalmak (rándulás, törés, zúzódás, rázkódás), elektromos ártalmak, sugárzási ártalmak, a légnyomás változása, kémiai ártalmak (mérgezések).
  2. Élő kórokok – vírusok, baktériumok, egysejtű állatok (fertőző betegségek okai), gombák, ízeltlábú rovarok.

 

Az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges életvitel kialakításában

 

Hazánkban az életmóddal kapcsolatban alapvető feladat megtanítani az embereket helyesen élni, tehát hogy meglévő anyagi lehetőségüket úgy osszák be, használják fel, hogy az egészséges életmódot eredményezzen.

Az egészségtelen életmód, a túlhajszoltság, a rendszertelenség az étkezésben, pihenésben a szervezet alkalmazkodóképességét előbb-utóbb kimeríti. Ezért fontos az életmód egészséges irányba terelése.

Az egészségmagatartáson az emberek bizonyos ismeretei alapján kialakult tevékenységet, hozzáállást értünk, aminek alapján egészsége megőrzéséhez, egészségi állapota javításához viszonyul.

 

Az egészségmagatartás kialakulása természetesen nem az óvodás korban és nem az óvodában kezdődik. Alapvető hatása van rá a családi környezetnek, a szülők követendő példaként szereplő egészségmagatartásának és az e téren való  elvárásainak is. Az óvodába lépő gyermek már hoz magával bizonyos egészségmagatartást, amit az óvodában tudatossá, értelmes tevékenységgé kell fejleszteni, illetve ha az otthonról hozott szokások nem felelnek meg a korszerű egészségmagatartás követelményeinek, akkor azokat a szülőkkel, családtagokkal közreműködve közösen  helyes irányba tereljük.

A társadalmi együttműködésből a pedagógiára háruló feladat – a megelőzés egyik ága – az egészségnevelés.

Az egészségnevelés olyan tevékenység, melynek során az egészséges életmód céljainak megvalósítását tűzzük ki magunk elé. 

A célok megvalósítását nem elég magunk elé tűzni, ismernünk és alkalmaznunk is kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével ezek a célok megvalósulhatnak.

 

Az egészségnevelésünk célja a higiénés kulturáltság szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység biztosítása, ami a tapasztalatot majd az ismeretet aktív magatartássá formálja, és annak minden elemével a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálja.

Egészségnevelésünk gyakorlatának egyedüli eszköze a szemléletformálás, a helyes modell, a példamutatás, egyet lehet tehát érteni azzal, hogy az egészségnevelés lényegében személyiségformálás.

Az egészségnevelésünk fő feladatai követik az „egészség” fogalmában meghatározott területeket.

Kiterjednek tehát:

  • A testi (szomatikus) egészség védelmére
  •  A lelki (pszichés) egészség, a pszichohigiéne védelmére
  • A szociális egészség védelmére.

Egészségnevelésünk fő feladatai nemcsak egymással vannak szoros kölcsönhatásban, de kihatnak a nevelés egyéb feladataira is. Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll :

  • az értelmi képességek fejlődésével,
  • az erkölcsi neveléssel,
  • az akarat, a kitartás és
  • az önuralom fejlesztésével.  

Az egészséges életmódra nevelés területei :

 gondozás :

  • -egészséges környezet megteremtése
  • -helyes életritmus kialakítása
  • -testi szükségletek kielégítése:              
    • -étkezési kultúra megalapozása
    • -testápolás, öltözködés, önkiszolgálás

 testi nevelés :

  • mozgás
  • egészségvédelem

egészségnevelés :

  • táplálkozás
  • életmód

 

Zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében

 

Zaj okozta ártalmak

Fizikai értelemben hangnak nevezzük valamely rezgő testnek rugalmas közegben terjedő rezgéseit és hullámait, ha azok a hallószervben hangérzetet keltenek.

A zaj az emberben diszkomfort érzést vált ki, gátolja a verbális kommunikációt, fölösleges koncentrációt igényel, ami fárasztó, idegesítő, figyelemelterelő és hatásai a szervezetben akut vagy krónikus, irreverzibilis következményeket alakítanak ki.

A zaj zavaró hatása elsősorban a hangosságtól, a hangnyomástól függ. Minél nagyobb az intenzitása, annál inkább zavaróbb. Az állandó folyamatos zaj, általában kevésbé fárasztó, mint az azonos erősségű vagy intenzitásában is változó, de gyakran megszakított zaj. Az azonos intenzitás esetén, a magas hangok károsítóbb hatásúak. Hosszabb időt eltöltve zajos munkahelyen, a halláskárosodás mértéke nagyobb lesz. Kezdetben csak átmeneti halláscsökkenés jön létre, ami csendes körülmények között, fokozatosan visszatér. Hosszabb expozíció után, maradandó károsodás alakulhat ki. A zaj befolyást gyakorol továbbá a vegetatív idegrendszerre, a gyomor-bél-traktus működésére, emeli a vérnyomást, fokozott ingerlékenység, idegkimerülés, alvászavarok, teljesítménycsökkenés, balesetveszély léphet fel.

Megelőzés: Zajos gépek kicserélése, zajok izolálása, védőeszközök, időszakos orvosi vizsgálat.

 

Porártalmak

A foglalkozás során kialakult betegségek felét, a porártalom okozza.  A munkahelyi por, elsősorban a légutak  és a tüdő megbetegedésit okozza.

Pneumoconiosisoknak nevezzük azokat a megbetegedéseket, amelyeket különböző porok hoznak létre. A folyamat elsődleges tényezője, a bejutott por mennyisége, valamint a por szemcseméret szerinti eloszlása.

Pneumoconiosisok három nagy csoportja:

  1. Progrediáló fibrosisok – progressziója a por behatásának megszűnése után sem áll le, csak lelassul. Ide soroljuk a szilikózist (Tbc kialakulása), a szénmunkások tüdőfibrosisát (Tbc kialakulása), és az azbesztózist (bronchuscarcinoma).
  2. Idegentest típusú tüdőfibrosisok – tüneteket csak extrém mennyiségű porok, belélegzése okoz (vas, ón, bárium, cement, fapor)
  3. Növényi porok okozta tüdőbetegségek – kenderláz, pamutláz, malátaláz, gyapotláz, gombák és növényi allergének okozta farmertüdő.

Megelőzésük: védőfelszerelések, munkaszünet, megfelelő műszaki berendezések.

Címkék: betegségek környezetvédelem felvilágosítás káros egészségfejlesztés szóbeli egészségnevelés Egészségmegőrzés vizsgafeladatai

7. tétel Káros szenvedély

2013.03.10. 01:48 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

 

58 éves nő, elhízott, erős dohányos. Vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szed. Szociális háttere rossz, vegyi üzemben dolgozik, szeretne a dohányzásról leszokni, és testsúlyát csökkenteni. Magassága: 168 cm, testtömege: 90 kg.

Adjon tanácsot az életmód-változtatással kapcsolatban!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- egészségkultúra fogalma, összetevői

- egészséges életvezetés

- túlsúly, mint rizikótényező a betegségek kialakulásában

- káros szenvedélyek, mint a betegségek rizikótényezői

- preventív szemlélet az egészséges életmódra

- helyes táplálkozás étrendjének összeállítása

 

Az egészségkultúra fogalma és összetevői:

 

 Az egészségkultúra az általános kultúra része.

Kultúra szűkebb értelemben csak a tudományt, a művészetet, az oktatást és a közművelődést jelenti, míg tágabb értelmezés szerint magába foglalja az anyagi kultúrát, a társas érintkezés kultúráját és a szellemi kultúrát.

A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberi társadalom a történelme folyamán létrehozott.

A személyiség fejlődésnek feltétele, hogy a kultúra elemeit az ember elsajátítsa – ezt a kultúrát nevezzük kulturáltságnak, műveltségnek.

A kultúrák környezet függőek, a táj és az éghajlat, a szokások, az életmód, a nemzeti hagyományok, a művészetek és nem utolsó sorban a közös nyelv minden népben sajátos kultúrát hoz létre.

A személyiség harmonikus fejlődését, az egyén műveltségének gazdagítását az államnak kell biztosítania a közművelődésen és az intézményein keresztül.

Feladata:

  • Általános műveltség
  • Társadalomtudományi,
  •  természettudományi,
  •  művészeti,
  • műszaki,
  • egészségügyi,
  • a testi és környezeti kultúra gyarapítása,
  • a világnézet
  • a magatartás
  • az életmód
  • ízlés fejlesztése.

Az egészségkultúra átszövi az életünket.

 

Az egészségkultúra alapfogalmai:

 

 Egészségi ismeret

Az egészségi ismeret az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi.

Elsajátítása kisgyermekkortól kezdve folyamatos, pl. ismerje az ember a saját testét, a helyes életmód követelményeit, az egészséget veszélyeztető tényezőket.

Egészségi készség

Az egészségi készségek az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk.

Pl. személyi higiéné, a mozgás, a helyes táplálkozás.

 

 

Egészségi szokás

A szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül végzünk.

Kialakításának a feltételei:

-          gyermek – család (viselkedési minták)

-          következetesség (mindig ugyanolyan formában)

-          utánzás

-          ne legyen kényszer

-          megszilárdítás, továbbfejlesztés

-          iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)

-          a kortársak befolyásoló hatása

-          tömegtájékoztatás

A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági, társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.

Egészségi szükséglet

Az egészségi szükséglet az emberi élet folyamatosságát és fejlődését biztosító feltételek rendszere.

Alapvetően fontos:

-          a légzés

-          a megfelelő hőmérséklet

-          a táplálkozás és a folyadékfogyasztás

-          a pihenés, mozgás

-          a tisztálkodás

-          a szaporodás.

 

Az egészségkulturáltság összetevői

Az egészségfogalom fejlődése

Az egészség az egész szóból származik. A világegyetem egyik legfontosabb alapja az egyensúly. Így van ez a saját testünk esetében is.

Az emberi szervezet „egységes egész” felfogása Platónnál jelent meg először. Neheztelt az egyes görög orvosokra, akik nem az egész szervezetet kezelték. A teste nem lehet meggyógyítani a lélek gyógyítása nélkül.

Naturalista felfogás:

A szervezet egészsége a társadalmi normáktól független. Egészséges az a szervezet, amely a környezetéhez jól alkalmazkodik, beteg az, amelyik nem.

Normativista felfogás:

Az egészség a társadalmi normáktól függ. Egészségesnek számít az az ember, aki képes ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a társadalom elvár tőle.

Az egészség hármas – WHO:

Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem csupán a betegség, a nyomorékság hiánya.

A három összetevő kölcsönhatása – példa:

-          a pszichés izgalmak testi tünetekkel járnak pl. szapora pulzus, verejtékezés, pirulás.

-          A romló életkörülmények következtében (munkanélküliség, hajléktalanság), gyakoribb az alultápláltság, a szervezet ellenálló képessége csökken – betegség (pl.TBC).

-          A munkanélküliség anyagi problémához, szorongáshoz, depresszióhoz, önértékelési problémához, szenvedélybetegséghez vezet.

-          Hosszantartó betegségek hatnak az anyagi helyzetre, a pszichés állapotra, a társadalomban elfoglalt helyzetre.

Az egészség egy életen át tartó aktív folyamat, mely magába foglalja :

-          Az egészségi állapot változásait

-          Az egészség átmeneti romlását

-          Az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.

 

Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezői

Az egészségi állapot azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy létezik, s amelyek hosszabb-rövidebb ideig jellemzik.

Külső befolyásoló tényezők:

-          A természeti környezet (éghajlat, levegő, ivóvíz stb.)

-          Társadalmi környezet, amelyet az élet-és munkakörülmények határoznak meg

-          Életkörülmények (kerestem lakás, táplálkozási viszonyok)

-          Egészséges munkakörülmények (ellenkező esetben foglalkozási betegségek, üzemi balesetek).

Belső befolyásoló tényezők: örökletes adottságok.

 

 

Egészséges életvezetés

 

Egészséges életmód

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.

Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.

Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége (stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.

Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.

Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott társadalomban.

A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza, egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.

Egészséges életmód főbb követelményei:

-          Személyi higiéné

-          Egészséges táplálkozás

-          Több mozgás

-          Stressz tűrés, stressz kezelés

-          Baleset megelőzés

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

-          Nemdohányzás

-          Kevesebb alkoholfogyasztás

-          Időben orvoshoz fordulás

-          Egészségüggyel való együttműködés

-          Környezet tisztelete és védelme.

Egészséges életmód kialakítására ható tudományág, a közegészségtan és a közegészségügy, melyeket a higiéné foglal magába.

Az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben

Környezetünk információbősége, a mindennapokhoz való alkalmazkodás megköveteli, hogy saját negatív és pozitív értékeinket megismerjük, tudatosan cselekedjünk, és belső harmóniánk megőrzésével, sikereink, biztonságérzetünk, elégedettségünk megélésével a társadalom hasznos tagjai lehessünk.

-          Ki vagyok, és mi vagyok?

-          Honnan jöttem és hová akarok eljutni?

-          Kihez tartozom, és ki tartozik hozzám?

-          Mit csinálok, és miért csinálom?

-          Érdemes-e valamit megtenni vagy nem?

Az adott válaszok, segítenek az önismerésben.

Az életmód elemei: a szabadidő és az egészség magatartás

Az életmód meghatározó eleme a szabadidő eltöltésének a módja, amely az egészség-magatartásunkkal szorosan összekapcsolódik, így kihat egészségi állapotunk alakulására is.

A szabadidős tevékenységeknek a modern társadalomban kiemelt szocializációs szerepe van. Serdülőkorban a kortársakkal közös tevékenységek kerülnek előtérbe, ami kihat egészség-magatartásukra is, gondoljunk csak a közösen elfogyasztott alkoholra, cigarettára, drogokra, de ugyanúgy a sportra is.

Szabadidős stílusok:

  1. Kortárs-és fogyasztásorientált szabadidőstílus – bulizás, csavargás, pláza látogatás, beszélgetés, zenehallgatás – drog-és alkoholfogyasztás, dohányzás.
  2. Intellektuális és művészeti stílus – mozi, színház, koncertek, olvasás.
  3. Konzervatív-hagyományos stílus – házimunka, sport, hobbi, vallásos rendezvényeken való részvétel, olvasás.
  4. Élménykereső és technicizált szabadidőstílus – számítógép/internet használata, mozi, tv, video, dvd, hobbi, sport.

 

Hibák az életvezetésben

-          Rendszertelen életmód

-          A szükséges kalóriánál többet fogyasztunk.

-          Kis panasz esetén is gyógyszert kapkodunk be.

-          Élvezeti cikkek fogyasztása.

-          Mozgásszegény élet.

-          Higiénés mulasztások.

 

A civil szervezetek szerepe az egészségvédelemben

Egészségügyi feladatokkal is rendelkező civil társadalmi szervezetként sokáig, csak a Vöröskereszt működött. Jelenleg azonban már számos környezet-és egészségvédő, és betegeket tömörítő önsegítő csoport, szervezet működik. Összefogják az embereket és

lehetőségeket teremtenek, alapítványok létrehozásával, munkafelajánlásokkal, gyűjtésekkel, tanfolyamok szervezésével, mozgósítással az egészségvédelmi célok megvalósítására. A cukorbetegek voltak, akik a 70-es években klubokat alapítottak, majd követték őket a daganatos betegségben szenvedők.

Szükséges és kívánatos a civil szervetekkel az együttműködés és  ugyancsak kívánatos működésük helyes mederben való tartása. Ha az egészségvédelem elhanyagolja őket, aktivitásuk egészen más irányt szabhat alapjában lévő jóindulatú munkásságuknak és nem biztos, hogy ez a kívánt hatást fogja eredményezni.

 

Az egészségvédelem szervezete Magyarországon

Az ÁNTSZ-nek a feladata az egészségvédelem. Összefogják a védőnői munkát, az iskola-egészségügyet, az egészségnevelést, egészségmegőrzést. Intézkedések városi szinten történnek, így minden szolgálat a maga területén meg kell, hogy találja a speciális egészségvédelmi problémát, és ne várja a felsőbb utasítást.

 

 

Egészséges táplálkozás

 

A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.

A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.

A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.

Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.

Tápanyagokról

Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban, míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.

Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak

( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az okai.

Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.

Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.

A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.

Egészséges táplálkozás

-          Változatosság

-          Kevésbé zsíros ételek

-          Sószegény ételek

-          Maximum heti 1x – édesség, sütemény

-          Napi tejtermékfogyasztás

-          Naponta többször, zöldség és gyümölcs

-          Barna kenyér

-          Naponta 4-5-szöri étkezés, mértékkel

-          Folyadékfogyasztás – ivóvíz, ásványvíz.

 

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

 

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

 

Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

 

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.

Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a

tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:

-          Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.

-          Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz,     hogy szerveink vérellátása jó legyen.  A szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés, agytrombosis.

-          Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani, kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

-          Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

-          Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges automatizmusai.  Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.

-          Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan, fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és ez az inger segít beépíteni a kalciumot.

 

Túltápláltságból adódó megbetegedések:

-          Szívbetegség

-          Magasvérnyomás

-          Érelmeszesdés

-          Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák

-          Májbetegségek

-          Mozgásszervi betegségek.

 

Egészségre káros szenvedélyek

 

A drogot eredendően betegségek gyógyítására, megelőzésére használták, ill. bizonyos hangulatok, viselkedés megváltoztatására, általában a jobb egészségi állapot elősegítésére. Drognak nemcsak a kábítószernek nevezett anyagok minősülnek, de a társadalom által elfogadott, áruforgalomba bekerülő szerek, mint pl. a dohány, a kávé, a receptre kiadott gyógyszerek, az erősítőszerek és a mérgek is.

Kábítószerek azok az anyagok amelyek, egyszeri használat mellett is, bódulatkeltésre, időlegesen megváltozott tudatállapot és ennek megfelelően megváltozott magatartás előidézésre alkalmasak, ismételt használatra ösztönöznek, a hozzászokás veszélyét rejtik magukba, tartós használatuk a testi és lelki egészségre ártalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak az ópiátok (ópium, morfium, heroin, kodein), cannabis származékok (indiai kender, hasis, marihuána), a kokain.

Pszichotróp anyagok, amelyek nem szerepelnek a kábítószer-egyezmény listáján, de az idegrendszer működését befolyásolják. A csoport tagjai a nyugtatók, élénkítők, hallucinogének (Lsd).

Az ún. pótszerek csoportját a szervesoldószer-tartalmú anyagok, ragasztók, folttisztítók, spray-ek alkotják.

Aszerint, hogy a társadalom, a törvények elfogadják-e az egyes szerek használatát, a drogokat két csoportba sorolhatjuk: legális és illegális drogok.

 

A dohányzás a legális drogok csoportjába tartozik

A dohányipari termékek nagymértékben tartalmaznak olyan anyagokat, - nikotint, ciánhidrogént, szénmonoxidot - amelyek sokféle betegség kialakulásában játszhatnak szerepet. A "tabak" áruk tehát olyan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek fellelhetők különféle mérgező növényekben és kipufogógázokban - igaz, más koncentrációban.

Természetesen a mérgeket tartalmazó füst nem egyből halálos, szépen lassan végez az emberrel. De minden egyes cigarettának negatív hatása van a szívfunkcióra, a vérnyomásra, a szervezet oxigén felhasználási képességére és más fontosabb funkciókra is.

A szervezetnek nincs ideje ezen mérgek semlegesítésére, kiürítésére. A szervezetre nézve ez a "stressz" egy nem lebecsülendő egészségkárosító rizikót jelent.

A cigaretták a következő káros anyagokat tartalmazzák: nikotin, kátrány, ciánhidrogén, arzén, fenol, ammónia, szénmonoxid. Továbbá mintegy 600 kevésbé károsító anyag is fellelhető a dohányipari termékekben.

A dohányzás egészségkárosító hatásai

Az alacsony nikotin tartalmú cigaretta is káros!

A dohányzás akut veszélyei

- Rontja a fizikai teljesítményt

- Súlyosbítja az asztmát

- Impotenciát okoz

- Meddőséget okoz

A dohányzás krónikus veszélyei

- Szívroham és gutaütés

- Daganatos megbetegedések

- Tüdő, száj, garat, gége, nyelőcső, hasnyálmirigy, húgyhólyag, méhnyak, leukémia

- Idült hörghurut, tüdőtágulat

- Magzati károsodások

- Érszűkület

- Gyomorfekély

 

A passzív dohányzás veszélyei

- Nő a tüdőrák kockázata

- Nő az asztma kockázata

- Gyermekek között gyakoribb a középfülgyulladás és a légúti fertőzés 

Címkék: betegségek szenvedély modul káros egészségfejlesztés szóbeli egészségnevelés Egészségmegőrzés vizsgafeladatai

süti beállítások módosítása