Barátja lakást szeretne vásárolni, ajánlottak számára egy lakást, ami nagyon tetszik neki. Mindenben megfelel az elképzeléseinek, az úthoz közel zöldséges, ABC, és közel van a bölcsőde, ahová babakocsival gyalog el tudná vinni a gyermekét. Ön mégis le szeretné beszélni a vásárlásról, mert a lakás egy nagyon forgalmas, zajos téren található. Érveljen a vásárlás ellen!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
- káros környezeti hatások felismerése
- betegségek kialakulásának rizikótényezői
- az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges életvitel kialakításában
- zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében
Az ember és a környezet viszonya
Természeti környezet
Az élő szervezet csak az őt körülvevő környezettel vizsgálható. Kölcsönhatásban van vele. A szervezet alkalmazkodására a külvilág állandóan változó feltételeihez az életben maradás érdekében elengedhetetlen.
Légkör – napfény – víz - talaj
A környezetvédelem fontossága!
Társadalmi környezet
- Gazdasági körülmény megszabja a társadalom különböző gazdasági szintjén élő emberek életkörülményeit és életmódját.
- Szociális körülmények a társadalom különböző rétegei esetében nagymértékben függenek a gazdasági és kulturális környezettől, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással. Pl. az anyagi helyzet javulása a kultúráltság hiányában magával hozhatja a káros szenvedélyeket és az önpusztító életmódot.
- Fontos tényező az emberi kapcsolatok és hatásuk. Az interperszonális kapcsolatok visszahatnak a társadalmi környezetre. Hatás a kapcsolatok minőségétől függ.
A környezetszennyezés hatásai
Az emberi sejtek alapanyagcseréjének következtében, valamint a baktériumok elleni védekezés melléktermékeként szabadgyökök jönnek létre. A környezetszennyezés (dohányfüst, kipufogógázok, vegyileg szennyezett élelmiszerek és ivóvíz, stressz, tv- és számítógép-képernyő sugárzása) utat nyit a szervezetben termelődő szabadgyökök egészségkárosító működésének. A szervezet antioxidáns rendszere, mely az immunrendszer erősítéséhez is kell, alakítja vissza ezeket a sejtmérgeket.
A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet.
Ilyenek:
- ózonhatás,
- ionizáló sugárzás,
- föld-, levegő- és vízszennyezés,
- az organikus oldószerek, gyógyszerek lebontási termékei,
- dohányzás és alkoholfogyasztás,
- többszörösen telítetlen és telített zsírsavak,
- élelmiszer-adalékanyagok.
Levegő
A légszennyeződést 45 %-ban az üzemek, 35 %-ban a közlekedés, és 20 %-ban a háztartások és a fűtés okozza. A magyarországi szén-monoxid-kibocsátás 69%-a, a nitrogén-oxid-termelés 60 %-a származik a közlekedésből.
- A szén-monoxid, amely a motorban a tökéletlen égés során keletkezik, és elsősorban az ér- és idegrendszert károsítja.
- Katalizátorok használata során,szerkezetek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina kerül a környezetbe.
- Növekszik a gépjárművek által kibocsátott (a kén-dioxidhoz hasonló hatásokkal járó) nitrogén-oxidok mennyisége, következménye - savas eső.
- Növekszik az abroncskopásból eredő porok, a dízelolajból származó lebegő részecskék, nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek amellett, hogy általában rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is okozhatnak. Az ilyen részecskék fele a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsikból származik. Az apró részecskék legfőbb veszélye, hogy a rájuk tapadt gázmolekulákat a tüdő legparányibb hólyagjaiba is elszállítják. Elsősorban a dízelmotorok égésterméke a felelős az épületek elfeketedéséért is.
- A kipufogó gázok égéstermékei a hörgők csillószőreinek bénításával gátolják a hörgők tisztító funkcióját, csökkentik az antioxidáns vitaminok hatását, valamint a nyálkahártya fokozott áteresztőképessége miatt elősegítik a testidegen anyagok és allergének szervezetbe jutását is.
- A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti fogékonyságot.
- Az autók által kibocsátott ólom és egyéb nehézfémek nemcsak az emberi szervezetbe jutnak a belégzés során, hanem a levegőszennyezettség miatt a zöldségek és gyümölcsök is többszörösét tartalmazzák, mint évtizedekkel korábban. Az ólom és a kadmium a cink felszívódását akadályozza meg a szervezetben relatív cinkhiányt okozva, ezzel a fertőzésekre való hajlamot is nagymértékben elősegítve. A nehézfémek mindemellett elősegítik az emberi szervezetben a szabadgyökök kialakulását, melyek az immunrendszer túlterhelését okozva szintén fokozzák az allergiára és a fertőzésekre való hajlamot.
- A városi forgalomban és a gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek kioldódását gyorsítja, és így allergizáló hatásukat nagymértékben fokozza.
- A nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús". Az ózon ingerli a légutakat, mellkasi fájdalmat és köhögést vált ki. Fokozza a légúti megfázások iránti fogékonyságot, és csökkenti a fizikai terhelhetőséget. Rontja az asztmás állapotot, ezenkívül hatása az idült légúti betegségben szenvedőknél is erőteljes. Hatása hosszú távon a tüdőszövet hegesedését és visszavonhatatlan tüdőszöveti funkcióromlást okoz. Az ózondús levegő miatt szabad téren, erős napsütésben és magas légszennyezettségű forgalmi csomópontokban való erős fizikai igénybevétel vagy sportolás (kocogás, kerékpározás, gördeszkázás) nem javasolt. Ózon keletkezhet a fénymásolók és lézernyomtatók használatakor is.
Víz
Az ipari üzemek és feldolgozógyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot, higanyt és fémsókat engednek ki a környezetbe az ipari szennyvízzel együtt. Ezek az öntözéssel eljutnak a termőterületekre, és itt felhalmozódnak a zöldségekben és gyümölcsökben. A táplálkozás során az emberi szervezetbe is bekerülnek, és az oxidációs folyamatok révén az immunrendszert gyengítik. A higany főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak közvetítésével, metil-higany vegyület formájában. A növényi táplálékaink közül a gabonafélék ólom- és kadmiumtartalma nagyobb, mint a zöldségeké. A húsok kadmium- és ólomkoncentrációja nagyobb, mint a zöldségeké, de kisebb, mint a halaké, kagylóké és egyéb tengeri eredetű élelmiszereké.
A vegyipar a kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz- és papíripar (amely a fehérítéshez klórt használ) komoly környezetszennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt.
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység során a talajba jutó nitrátvegyületek és növényvédőszerek nagy területek felszín alatti vízkészleteinek elszennyeződését okozzák.
Szennyező forrásként tartjuk számon azokat a településeket is, ahol nincsen kiépített csatornarendszer. Az emésztőgödrökből számtalan méreganyag (ammónia, nitrát, mangán stb.) kerül át a talajba, majd a vizekbe, folyamatosan mérgezve azokat.
Az emberek által a tavakba és folyóinkba beledobált nem lebomló szemét szintén nagymértékben hozzájárul a vizek szennyeződéséhez.
A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalanféle szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak, szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb.
Nitrát a sérült vezetékeken keresztül is kerülhet a vízbe. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet.
Magyarország helyzete a vízgazdálkodás szempontjából különleges, hiszen folyóvizeink 95 %-a külföldről érkezik. Így állandóan ki vagyunk kiszolgáltatva annak, hogy mi történik a szomszédos országokban: ott mennyi csapadék hullik, vannak-e árvizek, hogyan szabályozzák a folyókat, szennyezik-e a vizeket, stb. A Duna 11 országon folyik keresztül, tehát 11 ország használja és szennyezi a folyót.
Élelmiszerek
A mindennapi táplálék minősége és változatossága határozza meg, hogy testünk miként képes a legjobb hatásfokkal, egészségesen működni. Ezért a védelmet nyújtó, antioxidánsokban gazdag élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők lehetőleg természetes alapanyagokból származzanak, mesterséges adalékanyagokat és színezőket ne tartalmazzanak, a gyártási technológia során természetes hatóanyagukat ne veszítsék el (pl. 30 Celsius-fok alatti hidegsajtolással készüljenek).
Az immunrendszerünk számára fontos vitaminok:
- C-vitamin: csökkenti az allergiás reakciókat, szabadgyök-fogó hatással rendelkezik,
- A-vitamin: nedvesen tartja a nyálkahártyákat, ezáltal erősíti védekezőképességüket,
- Béta-karotin: szabadgyök-fogó.
- E-vitamin: aktivizálja a immunsejteket, szabadgyök-fogó.
- B-vitamin: segíti az antitestképződést.
A nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrátszint emelkedését okozza. A gyümölcsök általában nem, de a zöldségek (különösen a saláta, a cékla, a retek, a spenót és a káposztafélék) nagyobb mértékben tartalmaznak nitrátokat. A nitrátok lényegében nem mérgezők, de könnyen nitritté redukálódhatnak, amely akár rákkeltő nitrozamin kiindulási anyaga is lehet.
A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek nagyon szélsőséges hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Töményen alkalmazva irritatív, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet. Az állattartásban alkalmazott gyógyító, szaporodást fokozó, testsúlygyarapító hormonhatású, illetve antibiotikumszerű anyagok indirekt módon (húsfogyasztással) az emberi szervezetbe jutva szintén az immunrendszert terhelik.
Növényvédőszerek (peszticidek)
A peszticid név gyűjtőfogalom: földművelők, kertészek, borászok és féregirtók által növényi és állati kártevők ellen használt kemikáliákat jelent.
A vásárolt zöldségekről és gyümölcsökről már nem tudhatjuk, hogy milyen növényvédőszerrel permetezték őket. Az erősen toxikus hatású mérgek a takarmányon keresztül a vágóállatok húsában is felhalmozódnak. Valamennyi méreg végállomása maga az ember, mivel a táplálékláncon keresztül a veszélyes anyagok a szervezetünkbe kerülnek.
A szétszórt növényvédőszereknek egy részét elfújja a szél, egy része pedig a talajvízbe szivárog.
A különböző mérgek tünetek és betegségek sokaságát okozzák: befolyásolják az anyagcserét, megtámadják az idegeket, allergiát és fejlődési rendellenességet okoznak, károsítják az örökletes anyagot. Még nem tisztázott, hogy mennyire részesei a rák kialakulásának, az azonban biztosra vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák és az allergiák kialakulásában is szerepük van.
Fogyasztás előtt a zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossuk meg folyóvízzel. Lehetőleg szabadföldi terményeket vásároljunk, a melegháziaknál ugyanis különösen sok mérget használnak.
Mivel az állati eredetű termékekben (főleg a belsőségekben) a peszticidek különösen nagy mennyiségben halmozódnak fel, ezért ne fogyasszunk túl sok húskészítményt.
Épületek
Az épületek nagy változáson mentek keresztül az utóbbi évszázadokban. A falak vastagsága csökkent, ugyanakkor a vasbeton elterjedésével a falak nem lélegeznek, hő- és hangszigetelésük nem megfelelő. Egyes épületanyagok káros radonkibocsátása is meghaladja a normális szintet. Főként a beton panellakásokban a hőhidak mentén kialakult párakondenzáció következtében fellépő nedvesedés kiterjedt penészgombatelepek kialakulásához vezethet, mely nagyon gyakori légúti allergénkén. Belső környezetünket szennyezi a festékek, ragasztók, szigetelő- és tömítőanyagok, lakkok oldószerének gőze, szervetlen anyagok, bútorlap, tapéta, szőnyegpadló rostjai, műanyagok pora, melyből kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid és formaldehid gőzök és gázok kerülnek a légtérbe. A formaldehidet a préselt farostlemezek és műanyag áruk gyártásához használt ragasztóanyagok tartalmazhatják, de üreg- és falszigetelőkben is előfordulhatnak. Gőzei ingerlik a szemet, a torkot és bőrt, fejfájást, fáradtságot és alvászavart okozva.
Dohányzás
Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával Magyarország a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete. Minden harmadik felnőtt dohányzik, a dohányosok 70 %-a pedig húszéves kora előtt szokik rá a dohányzásra. A magyar férfiak közel fele, a nők több mint harmada cigarettával él. Európában Magyarországon legnagyobb a tüdőrák-elhalálozások száma, amelyek 90 %-át a dohányzás okozza.
Magyarországon a dohányzás népbetegség, következtében évente több ezren halnak meg, kényszerülnek betegállományba. A kóros sejtburjánzások legfőbb beindítója a dohányzás. E szenvedéllyel függ össze a férfiak körében a tüdőrákos megbetegedések 70-80, a nőknél a 60-70 %-a. A tüdőrák Magyarországon már mindkét nemnél vezető daganatos halálok. A dohányzás a vesében vagy a húgyhólyagban is okozhat tumort.
Kiemelkedően magas a 35-55 év közötti férfiak halálozási arányszáma, s ez is összefüggésben van a dohányzással. Magas a csecsemőhalandóság és a 2500 gramm alatti súllyal, illetve fejlődési rendellenességgel született gyermekek aránya is, s e problémák az igen dinamikusan növekvő női dohányzásra is visszavezethetők.
A betegségek kialakulásának rizikótényezői
A betegség kialakulása
Az emberi szervezetet külső és belső károsító ingerek érhetik. Az egészséges szervezet ezeket a hatásokat helyes alkalmazkodással képes kivédeni. Ha a védekező folyamat valamilyen oknál fogva a szervezet felépítésében vagy működésében megromlik, mindkettőben időleges vagy végleges eltérés alakulhat ki. Ennek következményeként kóros folyamat, megbetegedés jön létre.
Az egészséget veszélyeztető tényezők
Károsító hatásoktól mentes életforma nem képzelhető el, de a veszélyek egy részének elhárítására van mód.
A szervezetet érő kedvezőtlen hatások:
- Rossz általános és személyi higiéné
- Mozgásszegény életmód vagy egyenlőtlen fizikai megterhelés
- Mennyiségében vagy minőségében helytelen táplálkozás
- Tartós idegrendszeri túlterhelés
- Káros szenvedélyek
- Környezetszennyezés
Az emberi szervezetet olyan biológiai, társadalmi, természeti, pszichikai hatások is érik, amelyek bizonyos betegség kialakulásának lehetőségét növelik, ezek a rizikófaktorok.
Kockázati tényezők:
- Helytelen táplálkozás
- Mozgásszegény életmód
- Mértéktelen kávéfogyasztás
- Alkohol
- Kábítószer-élvezet
A rizikófaktoroknak nagyon jelentős a szerepe az ún. pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásában is. A fokozott lelki megterhelés hatására különböző szervi vagy működésbeli elváltozások jönnek létre, és betegségek alakulhatnak ki. Pl. érrendszeri elváltozások, magas vérnyomás, gyomorfekély, szívizomelhalás.
A betegséghez vezető leggyakoribb okok és felosztásuk
Belső okok hatása örökletes és alkati adottságokon alapszik. Általában nem a betegség, hanem annak lehetősége öröklődik. Külön csoportot képeznek a veleszületett megbetegedések, melyek egyik része öröklődik, másik része a méhen belüli fejlődés idején alakul ki.
Az alkat kialakulásában egyaránt nagy jelentőségű az öröklés és az egyéni fejlődés folyamata. Az élet folyamán változik, külső környezet hatására módosul.
A kórfolyamatok megjelenését a nem is befolyásolja. Pl. nőknél gyakoribb az epekő, férfiaknál a gyomorfekély.
A külső okok:
- Élettelen kórokok – mechanikai ártalmak (rándulás, törés, zúzódás, rázkódás), elektromos ártalmak, sugárzási ártalmak, a légnyomás változása, kémiai ártalmak (mérgezések).
- Élő kórokok – vírusok, baktériumok, egysejtű állatok (fertőző betegségek okai), gombák, ízeltlábú rovarok.
Az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges életvitel kialakításában
Hazánkban az életmóddal kapcsolatban alapvető feladat megtanítani az embereket helyesen élni, tehát hogy meglévő anyagi lehetőségüket úgy osszák be, használják fel, hogy az egészséges életmódot eredményezzen.
Az egészségtelen életmód, a túlhajszoltság, a rendszertelenség az étkezésben, pihenésben a szervezet alkalmazkodóképességét előbb-utóbb kimeríti. Ezért fontos az életmód egészséges irányba terelése.
Az egészségmagatartáson az emberek bizonyos ismeretei alapján kialakult tevékenységet, hozzáállást értünk, aminek alapján egészsége megőrzéséhez, egészségi állapota javításához viszonyul.
Az egészségmagatartás kialakulása természetesen nem az óvodás korban és nem az óvodában kezdődik. Alapvető hatása van rá a családi környezetnek, a szülők követendő példaként szereplő egészségmagatartásának és az e téren való elvárásainak is. Az óvodába lépő gyermek már hoz magával bizonyos egészségmagatartást, amit az óvodában tudatossá, értelmes tevékenységgé kell fejleszteni, illetve ha az otthonról hozott szokások nem felelnek meg a korszerű egészségmagatartás követelményeinek, akkor azokat a szülőkkel, családtagokkal közreműködve közösen helyes irányba tereljük.
A társadalmi együttműködésből a pedagógiára háruló feladat – a megelőzés egyik ága – az egészségnevelés.
Az egészségnevelés olyan tevékenység, melynek során az egészséges életmód céljainak megvalósítását tűzzük ki magunk elé.
A célok megvalósítását nem elég magunk elé tűzni, ismernünk és alkalmaznunk is kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével ezek a célok megvalósulhatnak.
Az egészségnevelésünk célja a higiénés kulturáltság szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység biztosítása, ami a tapasztalatot majd az ismeretet aktív magatartássá formálja, és annak minden elemével a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálja.
Egészségnevelésünk gyakorlatának egyedüli eszköze a szemléletformálás, a helyes modell, a példamutatás, egyet lehet tehát érteni azzal, hogy az egészségnevelés lényegében személyiségformálás.
Az egészségnevelésünk fő feladatai követik az „egészség” fogalmában meghatározott területeket.
Kiterjednek tehát:
- A testi (szomatikus) egészség védelmére
- A lelki (pszichés) egészség, a pszichohigiéne védelmére
- A szociális egészség védelmére.
Egészségnevelésünk fő feladatai nemcsak egymással vannak szoros kölcsönhatásban, de kihatnak a nevelés egyéb feladataira is. Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll :
- az értelmi képességek fejlődésével,
- az erkölcsi neveléssel,
- az akarat, a kitartás és
- az önuralom fejlesztésével.
Az egészséges életmódra nevelés területei :
gondozás :
- -egészséges környezet megteremtése
- -helyes életritmus kialakítása
- -testi szükségletek kielégítése:
- -étkezési kultúra megalapozása
- -testápolás, öltözködés, önkiszolgálás
testi nevelés :
- mozgás
- egészségvédelem
egészségnevelés :
- táplálkozás
- életmód
Zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében
Zaj okozta ártalmak
Fizikai értelemben hangnak nevezzük valamely rezgő testnek rugalmas közegben terjedő rezgéseit és hullámait, ha azok a hallószervben hangérzetet keltenek.
A zaj az emberben diszkomfort érzést vált ki, gátolja a verbális kommunikációt, fölösleges koncentrációt igényel, ami fárasztó, idegesítő, figyelemelterelő és hatásai a szervezetben akut vagy krónikus, irreverzibilis következményeket alakítanak ki.
A zaj zavaró hatása elsősorban a hangosságtól, a hangnyomástól függ. Minél nagyobb az intenzitása, annál inkább zavaróbb. Az állandó folyamatos zaj, általában kevésbé fárasztó, mint az azonos erősségű vagy intenzitásában is változó, de gyakran megszakított zaj. Az azonos intenzitás esetén, a magas hangok károsítóbb hatásúak. Hosszabb időt eltöltve zajos munkahelyen, a halláskárosodás mértéke nagyobb lesz. Kezdetben csak átmeneti halláscsökkenés jön létre, ami csendes körülmények között, fokozatosan visszatér. Hosszabb expozíció után, maradandó károsodás alakulhat ki. A zaj befolyást gyakorol továbbá a vegetatív idegrendszerre, a gyomor-bél-traktus működésére, emeli a vérnyomást, fokozott ingerlékenység, idegkimerülés, alvászavarok, teljesítménycsökkenés, balesetveszély léphet fel.
Megelőzés: Zajos gépek kicserélése, zajok izolálása, védőeszközök, időszakos orvosi vizsgálat.
Porártalmak
A foglalkozás során kialakult betegségek felét, a porártalom okozza. A munkahelyi por, elsősorban a légutak és a tüdő megbetegedésit okozza.
Pneumoconiosisoknak nevezzük azokat a megbetegedéseket, amelyeket különböző porok hoznak létre. A folyamat elsődleges tényezője, a bejutott por mennyisége, valamint a por szemcseméret szerinti eloszlása.
Pneumoconiosisok három nagy csoportja:
- Progrediáló fibrosisok – progressziója a por behatásának megszűnése után sem áll le, csak lelassul. Ide soroljuk a szilikózist (Tbc kialakulása), a szénmunkások tüdőfibrosisát (Tbc kialakulása), és az azbesztózist (bronchuscarcinoma).
- Idegentest típusú tüdőfibrosisok – tüneteket csak extrém mennyiségű porok, belélegzése okoz (vas, ón, bárium, cement, fapor)
- Növényi porok okozta tüdőbetegségek – kenderláz, pamutláz, malátaláz, gyapotláz, gombák és növényi allergének okozta farmertüdő.
Megelőzésük: védőfelszerelések, munkaszünet, megfelelő műszaki berendezések.
