Egészségügyi tételek

Szomszédjában idős nő lakik, akinek látása gyenge, vérnyomása ingadozik. Orvoshoz menet elcsúszott a jeges úton és eltörte a bokáját, fekvő gipszet kapott. Egyedül él, eddig ellátta magát, és eljárt a nyugdíjas klubba is. Lánya hetente látogatja, és segítséget kér Öntől, hogy átmenetileg hogyan tudná megoldani édesanyja ellátását?

Adjon tanácsot az ellátás megszervezéséhez!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- szükségletek hierarchiája

- idős emberek szükséglete

- együttműködés közösségekkel

- együttműködés a kezelőorvossal

- gyors felépülés elősegítése

- mozgásformák kiválasztása

Szükségletek hierarchiája

Motiváció: ami cselekvésre késztet, ösztönöz, „mozgat”. Tulajdonképpen a nem tudatos szükségleti állapot tudatos megélése (pl. a táplálékhiányos állapot = éhség). A cselekvés, amelyre a motívum késztet (ösztönöz) bennünket, rendszerint valamilyen szükséglet (vagy ezzel valamilyen, sokszor igen távoli, áttételes kapcsolatban levő igény) kielégítése (pl. jutalom, elismerés, előléptetés, kitüntetés, stb.). A motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket. Tudatosan megválaszthatjuk, hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már tudatalatti szinten is kifejtik  hatásukat (reklámok „rejtett meggyőző ” hatása). A motiváció forrásai: belső késztetések és külső ösztönzők. A külső ösztönző tényezők a motivált viselkedés célpontjai és ezért jutalom-értékek (pl. étel, víz, szex-partner, stb.)

A szükségletek és igények hierarchikus rendben határozzák meg cselekedeteinket (lsd. Maslow-féle piramis modell).

Szükséglet : a szervezet valamilyen hiányállapota, ki nem elégítése feszültséget, fájdalmat okoz.

• Biológiai eredet elsődleges szükségletek (pl. táplálék, a víz, a levegő, a szex, biztonság, a fájdalom elkerülése)
• Társadalmi eredet másodlagos szükségletek (a társadalmi fejlődés során alakulnak ki, pl. erkölcsi, esztétikai, társas, érvényesülési, stb igények)

Minél erősebb a szükséglet, annál intenzívebb a viselkedés. A szükségleteknek irányító szerepük van. Azt határozzák meg, hogy sok lehetséges cselekvés közül adott pillanatban melyik fog megjelenni. Pl. ha szomjasak vagyunk, akkor a vízkeresés a beindult cselekvés.

Maslow, Abraham: Szükséglet-hierarchia elmélet („Piramis-modell”)

Az elmélet szerint a különféle szükségletek hierarchikusan (rangsorban) egymásra épülnek, vagyis csak akkor válnak hatékonnyá, ha az alattuk levő már (legalább jórészt) kielégült. Ha bármelyik szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció, a személy megreked azon a szinten, ahol még kielégületlenek szükségletei. Így a fejlődés elmarad, nem jut fel az önmegvalósítás csúcsára.

A Maslow piramis szintjei:

1. Élettani szükségletek
2. Biztonsági
3. Szociális (szeretet)
4. Megbecsülés
5. Önmegvalósítás

Kielégítetlen szükséglet: belső feszültség, hajtóerő, kereső magatartás

Kielégített szükséglet: belső feszültség csökkenése

Az egyes szükségleti szintekhez kapcsolható munkahelyi ösztönzők:

1. Élettani: fizetés, munkafeltételek (fűtés, világítás, stb.)
2. Biztonsági: biztos és biztonságos munkahely, nyugdíjpénztár, orvosi ellátás, stb.
3. Szociális (szeretet) : jó munkahelyi légkör, barátok, jó vezető -beosztott kapcsolat, stb.
4. Megbecsültség (elismertség): előmenetel lehetősége, teljesítmény-prémium, szolgálati lakás, autó, stb.
5. Önmegvalósítás: személyes továbbképzés lehetősége, önállóság, döntési felelősség, vezetői munkakör, stb.

Idős emberek szükséglete

Táplálkozás

• A testi aktivitás csökkenése miatt, a kalória igény kisebb.
• Megnő a magas tápértékű élelmiszerek iránti igény: fehérje, vitaminok, ásványi anyagok, le nem bomló rostok, friss gyümölcsök, tej, tojás, főzelékfélék, friss hús és bő folyadékfogyasztás.

Biztonság

Testi biztonság:

• Élet vagy lakáskörülmények megváltoztatása (pl. rokonokhoz, vagy öregek otthonába való költözés).
• A biológiai változások balesetre hajlamosabbá teszik az idős embert (csont-és izomrendszer változása, rossz egyensúlyozási készség, hallás-és látásromlás).

Pszichoszociális igények

• A társas kapcsolatok , saját szeretetre és önmegbecsülésre irányuló igényeinket is kielégíthetővé teszik.
• Szeretet és a valakihez való tartozás érzése.

Önértékelés

• Új célok megvalósítása.
• Megfelelő szabadidős tevékenység biztosítása.

A legnagyobb probléma az idősek körében az, hogy amikor valaki nyugdíjba megy, nem találja a helyét, hiszen gyermekei felnőttek, élik a saját életüket, munkája, kereső foglalkozása nincs, talán még párja is előbb eltávozik az élők sorából, tehát magányos marad. Az egészségvédelem feladata a kiegyensúlyozott öregség biztosítása, részben a felkészítéssel, részben az idős emberek számára különböző lehetőségek megszervezésével. A szociális ellátásnak is olyannak kell lennie,, hogy az a nyugodt, kiegyensúlyozott életet biztosítsa azoknak, akik megérik az öregkort. A család gondoskodására is fokozottan szükségük van, de ha ez nem megoldható, legalább egymás társaságát igénylik – öregek klubja.

Együttműködés a közösségekkel

Szociális szolgálatok

• Öregek bevásárló központba való szállítása.
• Naponta egyszer, meleg étel biztosítása a lakásához kötött idős ember számára.
• Gondozó intézetek
• Öregek otthona    
• Otthonápolási szolgálat – ápolás, gyógytorna, fizikoterápia stb.
• Civil szervezetek segítségnyújtása.                                                               

Nyugdíjasok klubja

Társas kapcsolatok

Szabadidős tevékenységek – kirándulás, zene, tánc, stb.

Együttműködés a kezelőorvossal

Az idős ember és családtagjai együttesen.

Az öregedéssel kapcsolatban kialakuló élettani elváltozások fokozzák a betegségekre és balesetekre való hajlamot. Rendszeres orvosi ellenőrzés kiemelkedően fontos ebben a korban. Fontos, hogy az idős ember és családtagjainak rendszeres konzultációja a háziorvossal, a betegségek megelőzés,  már kialakult betegségek megfelelő szinten tartása illetve javítása, életmódbeli tanácsadás érdekében.

Segítséget nyújthat az orvos, az otthoni életkörülmények javításában – pl. segédeszközök felírása.

Az öregedés élettani hatásai:

• Bőrelváltozások (csökken a bőr rugalmassága, nedvességtartalma – fekélyek, felfekvések kialakulásának veszélye!).
• Emésztőrendszeri elváltozások (Bél perisztaltika csökken – székrekedés, bélgázok felszaporodása; étvágycsökkenés; műfogsor megnehezíti a rágást stb.).
• Szív-és érrendszeri elváltozások (arteriosclerosis, magas vérnyomás, agyi oxigén ellátás csökkenés stb.)
• Változások a csontrendszerben (Csökken a csontok mésztartalma – osteoporosis, törések; a hát hajlottá válik, járás fájdalmassá válik stb.).
• Vizeletürítési zavarok (Hólyag és a húgycső izomtónusa következtében – vizeletcsurgás, vizeletcsepegés, húgyúti fertőzések.)
• Idegrendszer változásai (Az agysejtek oxigén ellátottságának a  következménye –  rossz memória, zavart tudatállapot.)
• A nemi szervekben és a belső elválasztású mirigyekben bekövetkező változások (Csökken a hormonok elválasztása, emlők-ovariumok-az uterus sorvad, a hüvely szárazzá válik – vaginitis, férfiaknál kialakulhat a prosztata hypertonia, csökken az ondó mennyisége.)
• Légzőrendszeri változások (A mellkas alakjában és a tüdőszövetben bekövetkező változások csökkentik a légcsere hatékonyságát, gyakoribb a légúti fertőzés – a váladék felszaporodása miatt.).
• Érzékszervi változások (Csökken a látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, a hideg-, meleg-, nyomás és fájdalomérzés.)

Gyors felépülés elősegítése és a mozgásformák kiválasztása

• Lelki támogatás – társaság, szeretet, megértés, éreztetni kell hogy hasznos ember.
• Helyes táplálkozás, táplálás biztosítása.
• Bő folyadékbevitel.
• Mozgást, járást, mindennapi tevékenységet megkönnyítő segédeszközök biztosítása és annak helyes használatának megtanítása.  (mankó, járókeret, bot, kapaszkodók felszerelése, csúszásgátlók, akadálymentesítés).
• Helyes tornagyakorlatok megtanítása, elvégeztetése, ellenőrzése.
• Légzőtorna fontossága.
• Függőségi viszony elkerülése – önellátás!

Ismeretségi köréből egy 30 éves édesanya keresi fel Önt tanácsot kérni. 4 éves kisfia 3 hónap alatt 5 kg-ot gyarapodott. Ő és férje is súlyfelesleggel küzd, s nem szeretnék, ha gyermekük is hasonló sorsra jutna. Adjon életmódbeli tanácsot a szülőknek a gyermekük életmódjával kapcsolatosan!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

- a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

- a megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében

- a rendszeres sportolás előnyei

- a mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban

- Az egészséges táplálkozás összetevői kisgyermekkorban

- - a túlzott tápanyagfelvétel következményei

Egészségi szokás

A szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül végzünk.

Kialakításának a feltételei:

-          gyermek – család (viselkedési minták)

-          következetesség (mindig ugyanolyan formában)

-          utánzás

-          ne legyen kényszer

-          megszilárdítás, továbbfejlesztés

-          iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)

-          a kortársak befolyásoló hatása

-          tömegtájékoztatás

A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági, társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.

A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

A  család fő funkciói:

• gazdasági
• fogyasztói
• reprodukciós
• szocializáló-nevelő
• regeneráló-ápoló

Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak! Erősítheti vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).

Erősítő kapcsolatok:

• helyes életvezetési minták követése
• családi hagyományok őrzése, ápolása
• a családi kapcsolat a szeretetre épül
• pozitív szülői minta
• a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén
• pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget
• Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.
• Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,

alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az önállóság megszerzésére irányul.

A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk beszűkül, tétlenné válnak.

A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

A nevelés tágabb értelmezése

• Nevelés valamennyi hatás, amely a gyermeket a társas együttélés folyamán éri
• Kölcsönös, állandó
• Az emberi együttélés alapfunkciója Þ mindenki mindig mindenkit nevel
• A nevelés folyamat

Egy optimális nevelési folyamat koncepció

• A nevelés egy összetett, komplex folyamat
  • A nevelés elmélete és gyakorlata egyaránt azt célozza, hogy az egyén képes legyen teljesíteni a vele szemben támasztott egyéni és közösségi elvárásokat
  • A nevelési folyamat célja az egyén és a közösség szempontjából is értékes magatartás- és tevékenységformák kialakítása
  • A nevelés mindig külsőleg irányított folyamat
    • A célkitűzések megvalósítására törekszik
    • A célt tevékenységek rendszerében igyekszik elérni
    • Legfontosabb tevékenységtípusok:
      • Tanulás
      • Önkormányzati tevékenység
      • Fizikai tevékenység
      • Szabadidős tevékenység
      • Fontos a szabályozás is (életkor adekvát)
      • A motivációs bázis kiépítése, fenntartása
      • Tevékenységkínálat biztosítása
    • Közvetett és közvetlen nevelési módszerek és a szokásformáló, példakép – eszménykép nyújtó, meggyőződésformáló eljárások biztosítják a nevelő hatások optimális, hatékony és szakszerű megvalósítását.
    • A nevelési folyamat során végbe megy:
      • A személyiség fejlesztése
      • A magatartásformák és tevékenységrendszerek kialakítása
      • A személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai szokásainak megerősítése

Fegyelmezés:

Más a fegyelem és más a kényszer: kényszeríteni valóban személyiségromboló, fegyelemre nevelni személyiségépítő, hisz a fegyelem segíti a személyiségfejlődést. A fegyelem ugyanis nem szabadságkorlátozó, hanem szabadságszabályozó tényező. A fegyelem a dolgok olyan rendszere, mely elősegíti valamilyen cselekvés biztonságos, sikeres végrehajtását, legyen az ismeretszerzés, érzelmi vagy erkölcsi fejlettség megszerzése, valamilyen munkafolyamat elvégzésé, egy manőver végrehajtása vagy maga a gyermeknevelés. A fegyelem biztosítja a szabad és biztonságos cselekvést. A gyermeknek szüksége van a felnőtté válásban a felnőttek határozott segítő irányítására. A gyermeknek nem jó, ha a szülők, a felnőttek feladják tekintélyüket, a rendre, fegyelemre nevelést.

Szigor vagy engedékenység:

A nevelésben az inga szigor és engedékenység közt mozog szüntelen.

A fegyelemre nevelés tehát nem azt jelenti, hogy az engedékenységtől a szigor felé akarjuk lökni az ingát, hanem, a kilengések helyett egészséges mértéken akarjuk tartania nevelést. A gyermeknek biztosítjuk a kellő melegséget, amire kötődése miatt szüksége van, egyben biztosítjuk azt a szabad mozgásteret is, amire függetlenségigénye kielégítésére szüksége van.

Három alapvető szülői nevelési típus:

az autoritatív (határozott)

az autokrata (ellentmondást nem tűrő)

és a permisszív (engedékeny )

A szülőnek és nevelőnek követelményekkel és elvárásokkal kell a gyermek elé állnia, ha nevelni akar. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen határozottan körvonalazott értékrendszere, mely követelmények és normák formájában kijelöli a gyermek aktivitásának, fejlődésének, viselkedésének útját és egyben szabad terét.

A megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében

A fegyelmezett személyiség kialakításának nélkülözhetetlen eszköze a jutalom és a büntetés.

 A legmagasabb rendű szabályozás a morális szabályozás. Ez pedig megerősítések útján és azok segítségével alakul ki az emberben.

 Pozitív és negatív megerősítést ismer a pedagógia. A jutalom a pozitív megerősítés körébe, a büntetés pedig a negatív megerősítés körébe tartozik. Ezek nélkül nem képzelhető el az emberi karakter fejlesztése, vagyis a nevelés.

Semmiféle erőszak nem alkalmazható megtorló büntetésként a gyermeknevelésben, de a büntetés mint negatív megerősítés feltétlenül szükséges. Ez utóbbi büntetés a gyermek negatív erkölcsi magatartása feletti ítélet külső hangsúlyozása a szülő és nevelő részéről, hogy a gyermekben rögzüljön a jó és rossz, a helyes és helytelen belső erkölcsi ítélet. A büntetésnek tehát olyannak kell lennie, amely megerősíti a gyermeket abban, hogy most rosszat tett, helytelenül viselkedett, de megerősíti a gyermeket abban is, hogy őt „bűne” ellenére is szeretik. Megjegyzendő, hogy a jutalmazás nem „örömnyújtás”, a büntetés pedig nem „bántás”, hanem a jutalmazás és a büntetés is olyan önszabályozást kialakító tényező, amely megerősíti a gyermekben a jót, és alkalmassá teszi az önálló, erkölcsileg helyes magatartásra.

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A rendszeres sportolás előnyei:

• Izomtömeg és izomerő fenntartása
• Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,
• A csonttömeg csökkenésének lassítása.
• A sportolás javítja az immunrendszer működését,
• Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.
• Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.
• Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,
• Javítja a tüdő kapacitását.
• ·         A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,
• Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
• Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében,
• Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.

Mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban

A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti. A mozgás cselekvésen játékon kersztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot. A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd. Ezért, ha a mozgásfejlődés késik, vagy zavart szenved, akkor ez a grafomotorium és a beszéd késői szerveződését vonja maga után.

A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.

Az óvodáskorú gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési foglalkozások tartalmát megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a gyermek számára élményt adóvá. A testnevelés legértékesebb anyagai a játékok.

 A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek, csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel során a gyermek megismeri saját képességeit. A közösség minden tagja egyénileg maximális teljesítményre törekszik.

A gyermek megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni. A játék közben saját magát is megismeri. Megtanulja a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is elviselni.

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás ismérvei:

-          Kellő keringési és légzőszervi terhelés.

-          Helyes testtartás kialakítása.

-          Lúdtalp megelőzése célzott tornagyakorlatokkal.

-          Sok játékot tartalmaz.

A nem mozgásos programokban is helyes, ha a gyermeket engedik felkelni a székükről, engedik fészkelődve ülni vagy térdelni. Ezekkel a testhelyzet-változtatásokkal a gyermekek ösztönösen védik a gerincüket.

 Az egészséges táplálkozás összetevői kisgyermekkorban

Csecsemőkorban, a szoptatás befejezése után a gyermek táplálkozási szokásait a családja alakítja. A szülőknek, családtagoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy milyen minőségű, összetételű és mennyi étel kerül a gyermek tányérjára. A későbbiekben pedig mindez kiegészül az óvodai és iskolai étkeztetéssel (a hétköznapi tápanyagszükségletük 55-65 százalékának fedezése a közétkeztetésben történik). A felnőttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggő betegségek megelőzését már gyermekkorban el kell kezdeni.

Erre a korosztályra a gyors ütemű fejlődés jellemző, ezért gondoskodnunk kell az energiát adó és energiát nem szolgáltató tápanyagok optimális napi arányáról.

A testépítő folyamatokhoz, az izom- és csontfejlődéshez sok állati eredetű (teljes értékű) fehérjére van szükségük. A szénhidrátok a mozgásukhoz szükséges energiát fedezik. A vitaminok és ásványi anyagok pedig a szervezet anyagcseréjének enzimjeit, folyamatait működtetik. Tudnunk kell, hogy az optimálisnál kevesebb fogyasztás, fejlődési rendellenességeket okozhat és legyengülhet az immunrendszer is, ezért a gyermekekek fogékonyabbak lesznek a fertőző betegségekre.

Állítsuk össze gondosan a napi ételsort:

Az étrend minden nap tartalmazzon zsírszegény húst, húskészítményeket, tejet, tejterméket, gabonaipari termékeket, zöldség és főzelékféléket, gyümölcsöket. A burgonyával, pékáruval, zöldségekkel, főzelékfélékkel és gyümölcsökkel biztosítjuk a szénhidrátbevitelt. A zöldségek, gyümölcsök egy részét évszaktól függetlenül nyersen adjuk a gyerekeknek, ez segíti a jó emésztést. Készítsünk változatos ételeket zöldségekből rakott, töltött vagy, párolt formában, a főzelékeket pedig habarással, tojással, sajttal, tejtermékekkel dúsítsuk. A főtt ételeket lehetőleg margarinnal, étolajjal készítsük, kerüljük a csípős fűszereket.
Cukrot csak ízesítésre használjunk, és ne szoktassuk rá a gyerekeket a torták, sütemények, fagylaltok gyakori fogyasztására. Jutalmazásra, büntetésre keressünk más eszközt, de a teljes tiltástól óvakodnunk kell. Hetente egyszer-kétszer elegendő édességet enni - ugyanez vonatkozik a gyorséttermi ételekre is (pl. hamburger). 
A konyhában részesítsük előnyben a párolást, grill- vagy mikrohullámú sütőben sütést, és csak ritkán süssünk bő olajban (pl. sült burgonya). Ha lehet, használjunk sütőzacskót, alufóliát, teflonedényeket. Ne feledkezzünk el a megfelelő folyadékbevitelről. 

A fenti általános tudnivalók mellett vegyük figyelembe, hogy befolyásolja a napi tápanyagszükségletet a kisgyerek kora, neme, tápláltsági állapota, szellemi és fizikai aktivitása, illetve az igénybevétele is.
1-3 éves gyermek energiaszükséglete: 1000-1300 kcal/nap (4820-5460 kJ) között.

Túlzott tápanyagfelvétel következményei:

-          Szívbetegség

-          Magas-vérnyomás

-          Anyagcsere-betegségek

-          Érelmeszesedés

-          Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák

-          Májbetegségek

-          Mozgásszervi betegségek.

Szomszédja tanácsot kér Öntől. 60 éves, krónikus keringési betegségben szenved, az ősz végén háziorvosánál jelentkezett vérnyomásának ellenőrzése miatt. Orvosa javasolta az influenza elleni védőoltás beadását.

Tájékoztassa a beteget az influenza megelőzésének fontosságáról a megadott szempontok szerint!

- egészség, betegség definíciója

- védőoltások szerepe

- nem kötelező védőoltások ismertetése

- infekciók megelőzésének módjai

Egészség definíciója:

Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem csupán a betegség, a nyomorékság hiánya.

A betegség definíciója:

Betegségről akkor beszélünk, ha a megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító tényezőket.

A betegség lefolyása szerint lehet heveny, rövid ideig tartó(2-4hét), és heves, főleg szubjektív tünetekkel jár. Fél heveny megbetegedések 4-6 hétig tartanak, a tünetek kevésbé erőteljesek. Ha a kóros állapot hónapokig, évekig eltart, idült lefolyású a betegség, a tünetei kevésbé szembetűnőek.

A kóros állapot lezajlása után, a tünetek teljesen megszűnhetnek, részleges gyógyulásnál szervi, vagy működési károsodás marad vissza. A betegség legsúlyosabb kimenetel a halál.

Védőoltások szerepe:

Szervezetünket védekező rendszer óvja a bejutott idegen anyagok károsító hatásától. Ha az egyénben lezajlik a fertőzés, a megbetegedéseket okozó mikrobával szemben ellenanyagok termelődnek. Az így kialakult állapotot, természetes immunitásnak, védekezésnek nevezzük. A fertőzések elleni védettség másik formája, a mesterséges immunitás, amikor az egyén védőoltásokban részesül.

A védőoltások célja az, hogy a védettséget a betegség lezajlása nélkül alakítsák ki a szervezetben.

A védettség kialakításának két alapvető formája:

1. aktív immunizálás – elölt vagy gyengített kórokozót, ill. a kórokozó hatástalanított méreganyagát juttatják a szervezetbe. A védőoltás beadása után kb.2 hét alatt alakul ki, és tartós védettséget biztosít. Hatásukat emlékeztetőoltással hosszabbítják meg.
2. passzív immunizálás – kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe. A hatás azonnal beáll, de viszonylag rövid ideig, kb.1 hónapig tart, majd felbomlanak.

Betegségek, amelyek ellen védekezhetünk:

TBC-tuberculosis – gümőkor – Leggyakoribb fertőzés, „magyarkór”-nak is nevezték. A BCG oltás nyújt védettséget, melyet 6 hónapos korban adnak be. A beadás helyén borsónyi, váladékkal telt bőrelváltozás jön létre, mely pörkösödéssel, majd heggel gyógyul. Ha ezt nem látjuk, akkor a védettség nem alakult ki a szervezetben, így meg kell ismételni.

Hib – hepatitis influenzae b – A vírus légúti fertőzést okoz, hatására súlyos elváltozások jöhetnek létre a tüdőben, izületekben is.

Torokgyík – diftéria – Léguti fertőzés, halált is okozhat, főleg kisgyermekkorban gyakori.

Szamárköhögés – pertussis – Súlyos bakteriális légúti fertőzés, mely kínzó köhögési rohamokban jelentkezik, és nagyon megterheli a szervezetet.

Merevgörcs – tetanusz – Kórokozója anareob baktérium, mely földdel szennyezett sérüléseken keresztül jut a szervezetbe, ahol oxigén –hiányos környezetben hamar súlyos helyi és általános elváltozásokat okoz. Gyakran halálos kimenetelű.

Járványos gyermekbénulás – Poliovírus okozza, mely az emberi szervezetből széklettel ürül, maradandó károsodásokat okozhat. Ellene az IPV és az OPV injekciós és szájon át bejuttatható védekezésre van lehetőség, így világszerte csökkent a megbetegedések száma.

Mumpsz – fültőmirigy gyulladás – Vírus által okozott, cseppfertőzéssel terjedő megbetegedés, amely súlyos szövődményekkel (süketség, here-és petefészek gyulladás, sterilitás) gyógyulhat.

Kanyaró – morbilli – Vírus okozta fertőzés. Jellemzője a magas láz, légúti és bőrelváltozások, halálhoz isvezethet.

Rózsahimlő – rubeola – enyhe lefolyású vírusfertőzés. Ritka szövődménye az agyvelő gyulladása. Magzatkárosító hatása van (fejlődési rendellenességek).

MMR (mumpsz – morbilli – rubeola) injekciós készítmény véd a három fertőzés ellen.

B típusú fertőző májgyulladás – hepatitis B – Vivőanyagai a testnedvek: vérrel, szexuális úton, intravénásan alkalmazott kábítószer beadásával terjedhet. Kötelező a védőoltás 14éves korban, közép és felsőfokú iskolában, egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek, tűzoltóknak.

Az életkorhoz kötött kötelező oltások:

-          folyamatos védőoltások – a gyermek életkora határozza meg.

-          Kampányoltások – az iskolai osztály határozza meg.

Ajánlott védőoltások:

Gyakoriak az olyan fertőző megbetegedések, amelyek ellen már van védőoltás, de bejuttatása nem kötelező. Ha az egyén fokozottan ki van téve a fertőzésnek, ajánlott a beadatása.

Fertőző májgyulladás A – hepatitis A - járványszerűen kialakuló fertőzés, terjesztője az emberi testváladék.

Influenza – cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés. Gyakran világjárvány. Veszélye a szövődményekben rejlik. Évente lehet védőoltást kapni.

Bárányhimlő – varicella – 9 hónapos korban kérhetik a védőoltást.

Gennyes agyhártyagyulladás - meningitis – baktérium okozza, szövődményei súlyosak.

Kullancsos agyvelőgyulladás – szezonális jellegű, vírus okozta fertőzés. Véráram útján jut az agyba.

Nem ajánlott a védőoltás beadása:

-          Lázas állapot

-          Legyengült, károsodott ellenálló képesség

-          Rosszindulatú elváltozások

-          Súlyos oltási szövődmények korábbi előfordulása

-          Terhesség

Oltási károsodás:

Beadás után 3-18. nap között szokatlan aluszékonyság, közönyösség, nyugtalanság, hányinger, láz, látható ok nélküli sírás, rémület, bőrelváltozás.  Orvoshoz kell fordulni!

Infekciók megelőzésének módjai

Személyi higiéne.

Fertőtlenítés, melynek célja a környezetbe került kórokozók elpusztítása vagy fertőzőképességük csökkentése. Pl. padlók és felületek lemosása, fehérneműk, törölközők áztatása, vasalás, fertőtlenítő szerek alkalmazása.

Szűrővizsgálatok

Általánosan:

-          Helyes táplálkozás

-          Megfelelő mozgás

-          Sresszkezelés, stressztűrés

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

-          Drogtagadás

-          Rendszeresen ellenőriztessük egészségi állapotunkat

-          Megfelelő tisztálkodás, öltözködés

-          Megfelelő időbeosztás

-          Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kultúrálódjunk.