Segítséget kér öntől a fiatal anyuka első osztályba induló gyermeke részére az egészséges életmódnak megfelelő napirend összeállításában. A gyermek félénk, nagy az alvásigénye, étvágytalan, sok édességet eszik, keveset mozog. Adjon tanácsot a megfelelő napirend kialakításához!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
- a napirend fogalma
- az egészséges életmód meghatározása és az ezt befolyásoló tényezők ismertetése
- a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában
- a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában
- a testi erő fenntartása
- a rendszeres sportolás előnyei
- mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai
Napirend fogalma, tágabb értelmezésben:
- Rendre való szoktatás, nevelés.
A gyerekek napirendjének kialakítása elsősorban a szülő felelőssége, feladata. Míg az óvodásoknál az aktív játék, a pihenés a meghatározó, a kisiskolás korú gyerek életébe már belép a tanulás. Az iskolai tevékenységek alapvetően meghatározzák a gyerekek napirendjét: mennyi idő jut a barátokra, hogyan alakul az érdeklődési köre.
Testileg-lelkileg fejlett, "iskolaérett" gyereket is megvisel, kimerít az új feladatkör, a megváltozott élethelyzet, valószínű, hogy jóval több pihenésre van szüksége.
Reggeli
Elvben a legtöbb szülő tudja, hogy a gyerekeket nem szabad reggeli nélkül iskolába engedni, a gyakorlatban azonban mégis az étkezés marad ki leggyakrabban a reggeli kapkodásban. Pedig egészen más a gyermek teljesítménye, hangulata, ha nyugodtan, reggeli után megy iskolába.
Délutáni feladatok
A tanítási órák dél körül véget érnek, és nem mindegy, hogy telik el a nap másik fele.
Amennyiben a szülők dolgoznak, marad a napközi, vagy a nagymama, esetleg más ráérő hozzátartozó. A választásnál a legfontosabb szempont maga a gyermek. Vannak gyerekek, akik szívesebben tanulnak a nagymamánál, mások semmi pénzért ki nem maradnának a délutáni kalandokból, közös játékokból. A napközi mellett szól az is, hogy a házi feladat elkészítésében felkészült pedagógusok segítenek a nebulóknak. Az írás-, olvasási- és számolási nehézségek azonban csak sok gyakorlással küzdhetők le, erre egy napközis csoportban nem mindig van lehetőség. Ha a szülőnek erre nincs ideje, nem szégyen külső segítséget igénybe venni, hisz ezzel elkerülhetjük, hogy a kisiskolás számára az iskola folyamatos kudarcok forrása legyen.
Akár otthon, akár a napköziben készül el a házi feladat, mindig nézzük át gyermekünk munkáját. Kicsit időigényes, de ha nem kap a munkájáról visszajelzést, elkedvetlenedik.
A délelőtti tanítás után a gyerekek nagy része különórákra jár. Nagyon fontos, hogy tekintettel legyünk a gyermek terhelhetőségére. A délutánok napirendjének kialakításánál figyelembe kell vennünk, hogy a gyereknek legyen lehetősége a nyugodt, elmélyült tanulásra éppúgy, mint a mozgásra és a játékra. Ne feledjük, mi felnőttek is elfáradunk délutánra a munkahelyünkön!
Szabadidő
Az iskola és a különórák mellett hétköznap nem sok szabadon eltölthető idejük marad a gyerekeknek, mindössze napi 2-3 óra. Régebben a gyerekek zömmel a szabadban játszottak pajtásaikkal, meséket hallgattak, beszélgettek. Mára ezt a szerepet átvette a televízió és a számítógép. Igyekezzünk ezt korlátok közé szorítani, próbáljuk a gyereket inkább az udvar felé terelgetni, ha a friss levegőn oldottan játszhat, azzal nemcsak kikapcsolódik, de többek közt mozgása, koncentrációs készsége és kézügyessége is fejlődik.
Lefekvés
Iskolaidőben a kisiskolásnak este nyolckor, legkésőbb fél kilenckor ágyban a helye! A mai családok életében központi szerepet játszik a tévé - de este nyolc óra után már semmiképpen nem egy kisgyereknek való a műsor, nem szolgálja a pihenését, épp ellenkezőleg: fárasztó érzékszerveinek és idegrendszerének egyaránt.
Esténként mindig beszélgessünk, kérdezzük meg, milyen napja volt, kikkel és mit játszott, mi történt vele a szünetekben stb. Fontos, hogy érezze, nem csak az iskolai teljesítménye érdekel bennünket!
Egészséges életmód
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.
Egészséges életmód főbb követelményei és befolyásoló tényezői::
- Személyi higiéné
- Egészséges táplálkozás
- Több mozgás
- Stressz tűrés, stressz kezelés
- Baleset megelőzés
- Kiegyensúlyozott szexualitás
- Nemdohányzás
- Kevesebb alkoholfogyasztás
- Időben orvoshoz fordulás
- Egészségüggyel való együttműködés
- Környezet tisztelete és védelme.
Egészséges életmód kialakítására ható tudományág, a közegészségtan és a közegészségügy, melyeket a higiéné foglal magába.
A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában
A nevelés fogalom szűkebb értelemben véve:
Többé-kevésbé céltudatos, tervszerű, fejlesztő jellegű társadalmi tevékenység.
Cél: olyan személy kialakítása, akik megfelelnek az adott társadalom elvárásának, embereszmény megvalósítása.
A nevelés nem mindig céltudatos nagyon sokszor a spontán elemek érvényesülnek. Törekednünk kell a céltudatosságra, az iskola erre nevel, míg a család spontán nevel.
Tudatosság: mit, miért csinálunk, csináltatunk. A tanár mindig tudja, hogy mit, miért csináltat, a tanuló is mindig tudja, hogy mit, miért csináltatnak vele.
Tervszerű a nevelés v. kellenne lennie: folyamatosságot jelent, van kezdete, van vége, vannak szakaszai, állomásai, fokozatossága – lépésről lépésre haladunk.
Következetesség, rendszeresség, rendszerben kell tudni nevelni, a nevelést is kellene tudni tervezni.
Tágabb értelemben véve:
-oktatás
Az oktatás nem más mint tanítás és tanulás.
-képzés
Velünk született adottságok amit a szerzett ismeretek jártasságá, készséggé, képességek formázása. Elmélet és gyakorlat találkozása
Fegyelmezés:
Más a fegyelem és más a kényszer: kényszeríteni valóban személyiségromboló, fegyelemre nevelni személyiségépítő, hisz a fegyelem segíti a személyiségfejlődést. A fegyelem ugyanis nem szabadságkorlátozó, hanem szabadságszabályozó tényező. A fegyelem a dolgok olyan rendszere, mely elősegíti valamilyen cselekvés biztonságos, sikeres végrehajtását, legyen az ismeretszerzés, érzelmi vagy erkölcsi fejlettség megszerzése, valamilyen munkafolyamat elvégzésé, egy manőver végrehajtása vagy maga a gyermeknevelés. A fegyelem biztosítja a szabad és biztonságos cselekvést. A gyermeknek szüksége van a felnőtté válásban a felnőttek határozott segítő irányítására. A gyermeknek nem jó, ha a szülők, a felnőttek feladják tekintélyüket, a rendre, fegyelemre nevelést.
Szigor vagy engedékenység:
A nevelésben az inga szigor és engedékenység közt mozog szüntelen.
A fegyelemre nevelés tehát nem azt jelenti, hogy az engedékenységtől a szigor felé akarjuk lökni az ingát, hanem, a kilengések helyett egészséges mértéken akarjuk tartania nevelést. A gyermeknek biztosítjuk a kellő melegséget, amire kötődése miatt szüksége van, egyben biztosítjuk azt a szabad mozgásteret is, amire függetlenségigénye kielégítésére szüksége van.
Három alapvető szülői nevelési típus:
az autoritatív (határozott)
az autokrata (ellentmondást nem tűrő)
és a permisszív (engedékeny )
A szülőnek és nevelőnek követelményekkel és elvárásokkal kell a gyermek elé állnia, ha nevelni akar. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen határozottan körvonalazott értékrendszere, mely követelmények és normák formájában kijelöli a gyermek aktivitásának, fejlődésének, viselkedésének útját és egyben szabad terét.
A megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében
A fegyelmezett személyiség kialakításának nélkülözhetetlen eszköze a jutalom és a büntetés.
A legmagasabb rendű szabályozás a morális szabályozás. Ez pedig megerősítések útján és azok segítségével alakul ki az emberben.
Pozitív és negatív megerősítést ismer a pedagógia. A jutalom a pozitív megerősítés körébe, a büntetés pedig a negatív megerősítés körébe tartozik. Ezek nélkül nem képzelhető el az emberi karakter fejlesztése, vagyis a nevelés.
Semmiféle erőszak nem alkalmazható megtorló büntetésként a gyermeknevelésben, de a büntetés mint negatív megerősítés feltétlenül szükséges. Ez utóbbi büntetés a gyermek negatív erkölcsi magatartása feletti ítélet külső hangsúlyozása a szülő és nevelő részéről, hogy a gyermekben rögzüljön a jó és rossz, a helyes és helytelen belső erkölcsi ítélet. A büntetésnek tehát olyannak kell lennie, amely megerősíti a gyermeket abban, hogy most rosszat tett, helytelenül viselkedett, de megerősíti a gyermeket abban is, hogy őt „bűne” ellenére is szeretik. Megjegyzendő, hogy a jutalmazás nem „örömnyújtás”, a büntetés pedig nem „bántás”, hanem a jutalmazás és a büntetés is olyan önszabályozást kialakító tényező, amely megerősíti a gyermekben a jót, és alkalmassá teszi az önálló, erkölcsileg helyes magatartásra.
A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában
A család fő funkciói:
- gazdasági
- fogyasztói
- reprodukciós
- szocializáló-nevelő
- regeneráló-ápoló
Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak! Erősítheti vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).
Erősítő kapcsolatok:
- helyes életvezetési minták követése
- családi hagyományok őrzése, ápolása
- a családi kapcsolat a szeretetre épül
- pozitív szülői minta
- a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén
- pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget
- Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.
- Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.
A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,
alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az önállóság megszerzésére irányul.
A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk beszűkül, tétlenné válnak.
Mozgás lehetséges módjai gyermekkorban
A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.
A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.
A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.
A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti. A mozgás cselekvésen játékon keresztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot. A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd. Ezért, ha a mozgásfejlődés késik, vagy zavart szenved, akkor ez a grafomotorium és a beszéd késői szerveződését vonja maga után.
A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.
A gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési foglalkozások tartalmát megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a gyermek számára élményt adóvá. A testnevelés legértékesebb anyagai a játékok.
Az iskolai testnevelés és a sport keretei között, az egészségnevelés, a csapatmunka, valamint a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.
A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek, csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel során a gyermek megismeri saját képességeit. A közösség minden tagja egyénileg maximális teljesítményre törekszik.
A gyermek, megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni. A játék közben saját magát is megismeri. Megtanulja a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is elviselni.
A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás ismérvei:
- Kellő keringési és légzőszervi terhelés.
- Helyes testtartás kialakítása.
- Lúdtalp megelőzése célzott tornagyakorlatokkal.
- Sok játékot tartalmaz.
A nem mozgásos programokban is helyes, ha a gyermeket engedik felkelni a székükről, engedik fészkelődve ülni vagy térdelni. Ezekkel a testhelyzet-változtatásokkal a gyermekek ösztönösen védik a gerincüket.
társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.
A rendszeres sportolás előnyei:
- Izomtömeg és izomerő fenntartása
- Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,
- A csonttömeg csökkenésének lassítása.
- A sportolás javítja az immunrendszer működését,
- Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.
- Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.
- Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,
- Javítja a tüdő kapacitását.
- · A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,
- Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
- Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében,
Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében
