Friss topikok

Állandó oldalak

Naptár

2013
<<  >>
jan feb már ápr
máj jún júl aug
sze okt nov dec

9.tétel Egészséges élet

2013.03.10. 01:52 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

 

Ismeretségi köréből egy 30 éves édesanya keresi fel Önt tanácsot kérni. 4 éves kisfia 3 hónap alatt 5 kg-ot gyarapodott. Ő és férje is súlyfelesleggel küzd, s nem szeretnék, ha gyermekük is hasonló sorsra jutna. Adjon életmódbeli tanácsot a szülőknek a gyermekük életmódjával kapcsolatosan!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

- a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

- a megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében

- a rendszeres sportolás előnyei

- a mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban

- Az egészséges táplálkozás összetevői kisgyermekkorban

- - a túlzott tápanyagfelvétel következményei

 

Egészségi szokás

 

A szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül végzünk.

Kialakításának a feltételei:

-          gyermek – család (viselkedési minták)

-          következetesség (mindig ugyanolyan formában)

-          utánzás

-          ne legyen kényszer

-          megszilárdítás, továbbfejlesztés

-          iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)

-          a kortársak befolyásoló hatása

-          tömegtájékoztatás

A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági, társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.

 

A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

 

A  család fő funkciói:

  • gazdasági
  • fogyasztói
  • reprodukciós
  • szocializáló-nevelő
  • regeneráló-ápoló

Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak! Erősítheti vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).

Erősítő kapcsolatok:

  • helyes életvezetési minták követése
  • családi hagyományok őrzése, ápolása
  • a családi kapcsolat a szeretetre épül
  • pozitív szülői minta
  • a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén
  • pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget
  • Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.
  • Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

 

A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,

alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az önállóság megszerzésére irányul.

A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk beszűkül, tétlenné válnak.

 

A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

 

A nevelés tágabb értelmezése

  • Nevelés valamennyi hatás, amely a gyermeket a társas együttélés folyamán éri
  • Kölcsönös, állandó
  • Az emberi együttélés alapfunkciója Þ mindenki mindig mindenkit nevel
  • A nevelés folyamat

 

Egy optimális nevelési folyamat koncepció

  • A nevelés egy összetett, komplex folyamat
    • A nevelés elmélete és gyakorlata egyaránt azt célozza, hogy az egyén képes legyen teljesíteni a vele szemben támasztott egyéni és közösségi elvárásokat
    • A nevelési folyamat célja az egyén és a közösség szempontjából is értékes magatartás- és tevékenységformák kialakítása
    • A nevelés mindig külsőleg irányított folyamat
      • A célkitűzések megvalósítására törekszik
      • A célt tevékenységek rendszerében igyekszik elérni
      • Legfontosabb tevékenységtípusok:
        • Tanulás
        • Önkormányzati tevékenység
        • Fizikai tevékenység
        • Szabadidős tevékenység
        • Fontos a szabályozás is (életkor adekvát)
        • A motivációs bázis kiépítése, fenntartása
        • Tevékenységkínálat biztosítása
      • Közvetett és közvetlen nevelési módszerek és a szokásformáló, példakép – eszménykép nyújtó, meggyőződésformáló eljárások biztosítják a nevelő hatások optimális, hatékony és szakszerű megvalósítását.
      • A nevelési folyamat során végbe megy:
        • A személyiség fejlesztése
        • A magatartásformák és tevékenységrendszerek kialakítása
        • A személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai szokásainak megerősítése

Fegyelmezés:

Más a fegyelem és más a kényszer: kényszeríteni valóban személyiségromboló, fegyelemre nevelni személyiségépítő, hisz a fegyelem segíti a személyiségfejlődést. A fegyelem ugyanis nem szabadságkorlátozó, hanem szabadságszabályozó tényező. A fegyelem a dolgok olyan rendszere, mely elősegíti valamilyen cselekvés biztonságos, sikeres végrehajtását, legyen az ismeretszerzés, érzelmi vagy erkölcsi fejlettség megszerzése, valamilyen munkafolyamat elvégzésé, egy manőver végrehajtása vagy maga a gyermeknevelés. A fegyelem biztosítja a szabad és biztonságos cselekvést. A gyermeknek szüksége van a felnőtté válásban a felnőttek határozott segítő irányítására. A gyermeknek nem jó, ha a szülők, a felnőttek feladják tekintélyüket, a rendre, fegyelemre nevelést.

Szigor vagy engedékenység:

A nevelésben az inga szigor és engedékenység közt mozog szüntelen.

A fegyelemre nevelés tehát nem azt jelenti, hogy az engedékenységtől a szigor felé akarjuk lökni az ingát, hanem, a kilengések helyett egészséges mértéken akarjuk tartania nevelést. A gyermeknek biztosítjuk a kellő melegséget, amire kötődése miatt szüksége van, egyben biztosítjuk azt a szabad mozgásteret is, amire függetlenségigénye kielégítésére szüksége van.

 

Három alapvető szülői nevelési típus:

az autoritatív (határozott)

az autokrata (ellentmondást nem tűrő)

és a permisszív (engedékeny )

 

A szülőnek és nevelőnek követelményekkel és elvárásokkal kell a gyermek elé állnia, ha nevelni akar. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen határozottan körvonalazott értékrendszere, mely követelmények és normák formájában kijelöli a gyermek aktivitásának, fejlődésének, viselkedésének útját és egyben szabad terét.

 

A megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében

 

A fegyelmezett személyiség kialakításának nélkülözhetetlen eszköze a jutalom és a büntetés.

 A legmagasabb rendű szabályozás a morális szabályozás. Ez pedig megerősítések útján és azok segítségével alakul ki az emberben.

 Pozitív és negatív megerősítést ismer a pedagógia. A jutalom a pozitív megerősítés körébe, a büntetés pedig a negatív megerősítés körébe tartozik. Ezek nélkül nem képzelhető el az emberi karakter fejlesztése, vagyis a nevelés.

Semmiféle erőszak nem alkalmazható megtorló büntetésként a gyermeknevelésben, de a büntetés mint negatív megerősítés feltétlenül szükséges. Ez utóbbi büntetés a gyermek negatív erkölcsi magatartása feletti ítélet külső hangsúlyozása a szülő és nevelő részéről, hogy a gyermekben rögzüljön a jó és rossz, a helyes és helytelen belső erkölcsi ítélet. A büntetésnek tehát olyannak kell lennie, amely megerősíti a gyermeket abban, hogy most rosszat tett, helytelenül viselkedett, de megerősíti a gyermeket abban is, hogy őt „bűne” ellenére is szeretik. Megjegyzendő, hogy a jutalmazás nem „örömnyújtás”, a büntetés pedig nem „bántás”, hanem a jutalmazás és a büntetés is olyan önszabályozást kialakító tényező, amely megerősíti a gyermekben a jót, és alkalmassá teszi az önálló, erkölcsileg helyes magatartásra.

 

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

 

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A rendszeres sportolás előnyei:

  • Izomtömeg és izomerő fenntartása
  • Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,
  • A csonttömeg csökkenésének lassítása.
  • A sportolás javítja az immunrendszer működését,
  • Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.
  • Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.
  • Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,
  • Javítja a tüdő kapacitását.
  • ·         A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,
  • Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
  • Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében,
  • Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.

 

Mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban

 

A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti. A mozgás cselekvésen játékon kersztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot. A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd. Ezért, ha a mozgásfejlődés késik, vagy zavart szenved, akkor ez a grafomotorium és a beszéd késői szerveződését vonja maga után.

A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.

Az óvodáskorú gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési foglalkozások tartalmát megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a gyermek számára élményt adóvá. A testnevelés legértékesebb anyagai a játékok.

 A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek, csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel során a gyermek megismeri saját képességeit. A közösség minden tagja egyénileg maximális teljesítményre törekszik.

A gyermek megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni. A játék közben saját magát is megismeri. Megtanulja a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is elviselni.

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás ismérvei:

-          Kellő keringési és légzőszervi terhelés.

-          Helyes testtartás kialakítása.

-          Lúdtalp megelőzése célzott tornagyakorlatokkal.

-          Sok játékot tartalmaz.

A nem mozgásos programokban is helyes, ha a gyermeket engedik felkelni a székükről, engedik fészkelődve ülni vagy térdelni. Ezekkel a testhelyzet-változtatásokkal a gyermekek ösztönösen védik a gerincüket.

 

 Az egészséges táplálkozás összetevői kisgyermekkorban

 

Csecsemőkorban, a szoptatás befejezése után a gyermek táplálkozási szokásait a családja alakítja. A szülőknek, családtagoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy milyen minőségű, összetételű és mennyi étel kerül a gyermek tányérjára. A későbbiekben pedig mindez kiegészül az óvodai és iskolai étkeztetéssel (a hétköznapi tápanyagszükségletük 55-65 százalékának fedezése a közétkeztetésben történik). A felnőttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggő betegségek megelőzését már gyermekkorban el kell kezdeni.

 

Erre a korosztályra a gyors ütemű fejlődés jellemző, ezért gondoskodnunk kell az energiát adó és energiát nem szolgáltató tápanyagok optimális napi arányáról.

A testépítő folyamatokhoz, az izom- és csontfejlődéshez sok állati eredetű (teljes értékű) fehérjére van szükségük. A szénhidrátok a mozgásukhoz szükséges energiát fedezik. A vitaminok és ásványi anyagok pedig a szervezet anyagcseréjének enzimjeit, folyamatait működtetik. Tudnunk kell, hogy az optimálisnál kevesebb fogyasztás, fejlődési rendellenességeket okozhat és legyengülhet az immunrendszer is, ezért a gyermekekek fogékonyabbak lesznek a fertőző betegségekre.

 

Állítsuk össze gondosan a napi ételsort:

Az étrend minden nap tartalmazzon zsírszegény húst, húskészítményeket, tejet, tejterméket, gabonaipari termékeket, zöldség és főzelékféléket, gyümölcsöket. A burgonyával, pékáruval, zöldségekkel, főzelékfélékkel és gyümölcsökkel biztosítjuk a szénhidrátbevitelt. A zöldségek, gyümölcsök egy részét évszaktól függetlenül nyersen adjuk a gyerekeknek, ez segíti a jó emésztést. Készítsünk változatos ételeket zöldségekből rakott, töltött vagy, párolt formában, a főzelékeket pedig habarással, tojással, sajttal, tejtermékekkel dúsítsuk. A főtt ételeket lehetőleg margarinnal, étolajjal készítsük, kerüljük a csípős fűszereket.
Cukrot csak ízesítésre használjunk, és ne szoktassuk rá a gyerekeket a torták, sütemények, fagylaltok gyakori fogyasztására. Jutalmazásra, büntetésre keressünk más eszközt, de a teljes tiltástól óvakodnunk kell. Hetente egyszer-kétszer elegendő édességet enni - ugyanez vonatkozik a gyorséttermi ételekre is (pl. hamburger). 
A konyhában részesítsük előnyben a párolást, grill- vagy mikrohullámú sütőben sütést, és csak ritkán süssünk bő olajban (pl. sült burgonya). Ha lehet, használjunk sütőzacskót, alufóliát, teflonedényeket. Ne feledkezzünk el a megfelelő folyadékbevitelről. 

A fenti általános tudnivalók mellett vegyük figyelembe, hogy befolyásolja a napi tápanyagszükségletet a kisgyerek kora, neme, tápláltsági állapota, szellemi és fizikai aktivitása, illetve az igénybevétele is.
1-3 éves gyermek energiaszükséglete: 1000-1300 kcal/nap (4820-5460 kJ) között.


Túlzott tápanyagfelvétel következményei:

-          Szívbetegség

-          Magas-vérnyomás

-          Anyagcsere-betegségek

-          Érelmeszesedés

-          Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák

-          Májbetegségek

-          Mozgásszervi betegségek.

Címkék: betegségek egészségfejlesztés szóbeli egészségnevelés Egészségmegőrzés vizsgafeladatai vedooltasok

8. tétel Védőoltás

2013.03.10. 01:50 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Szomszédja tanácsot kér Öntől. 60 éves, krónikus keringési betegségben szenved, az ősz végén háziorvosánál jelentkezett vérnyomásának ellenőrzése miatt. Orvosa javasolta az influenza elleni védőoltás beadását.

Tájékoztassa a beteget az influenza megelőzésének fontosságáról a megadott szempontok szerint!

- egészség, betegség definíciója

- védőoltások szerepe

- nem kötelező védőoltások ismertetése

- infekciók megelőzésének módjai

 

 

Egészség definíciója:

Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem csupán a betegség, a nyomorékság hiánya.

 

 

 

A betegség definíciója:

Betegségről akkor beszélünk, ha a megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító tényezőket.

A betegség lefolyása szerint lehet heveny, rövid ideig tartó(2-4hét), és heves, főleg szubjektív tünetekkel jár. Fél heveny megbetegedések 4-6 hétig tartanak, a tünetek kevésbé erőteljesek. Ha a kóros állapot hónapokig, évekig eltart, idült lefolyású a betegség, a tünetei kevésbé szembetűnőek.

A kóros állapot lezajlása után, a tünetek teljesen megszűnhetnek, részleges gyógyulásnál szervi, vagy működési károsodás marad vissza. A betegség legsúlyosabb kimenetel a halál.

 

Védőoltások szerepe:

Szervezetünket védekező rendszer óvja a bejutott idegen anyagok károsító hatásától. Ha az egyénben lezajlik a fertőzés, a megbetegedéseket okozó mikrobával szemben ellenanyagok termelődnek. Az így kialakult állapotot, természetes immunitásnak, védekezésnek nevezzük. A fertőzések elleni védettség másik formája, a mesterséges immunitás, amikor az egyén védőoltásokban részesül.

A védőoltások célja az, hogy a védettséget a betegség lezajlása nélkül alakítsák ki a szervezetben.

A védettség kialakításának két alapvető formája:

  1. aktív immunizálás – elölt vagy gyengített kórokozót, ill. a kórokozó hatástalanított méreganyagát juttatják a szervezetbe. A védőoltás beadása után kb.2 hét alatt alakul ki, és tartós védettséget biztosít. Hatásukat emlékeztetőoltással hosszabbítják meg.
  2. passzív immunizálás – kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe. A hatás azonnal beáll, de viszonylag rövid ideig, kb.1 hónapig tart, majd felbomlanak.

Betegségek, amelyek ellen védekezhetünk:

TBC-tuberculosis – gümőkor – Leggyakoribb fertőzés, „magyarkór”-nak is nevezték. A BCG oltás nyújt védettséget, melyet 6 hónapos korban adnak be. A beadás helyén borsónyi, váladékkal telt bőrelváltozás jön létre, mely pörkösödéssel, majd heggel gyógyul. Ha ezt nem látjuk, akkor a védettség nem alakult ki a szervezetben, így meg kell ismételni.

Hib – hepatitis influenzae b – A vírus légúti fertőzést okoz, hatására súlyos elváltozások jöhetnek létre a tüdőben, izületekben is.

Torokgyík – diftéria – Léguti fertőzés, halált is okozhat, főleg kisgyermekkorban gyakori.

Szamárköhögés – pertussis – Súlyos bakteriális légúti fertőzés, mely kínzó köhögési rohamokban jelentkezik, és nagyon megterheli a szervezetet.

Merevgörcs – tetanusz – Kórokozója anareob baktérium, mely földdel szennyezett sérüléseken keresztül jut a szervezetbe, ahol oxigén –hiányos környezetben hamar súlyos helyi és általános elváltozásokat okoz. Gyakran halálos kimenetelű.

Járványos gyermekbénulás – Poliovírus okozza, mely az emberi szervezetből széklettel ürül, maradandó károsodásokat okozhat. Ellene az IPV és az OPV injekciós és szájon át bejuttatható védekezésre van lehetőség, így világszerte csökkent a megbetegedések száma.

Mumpsz – fültőmirigy gyulladás – Vírus által okozott, cseppfertőzéssel terjedő megbetegedés, amely súlyos szövődményekkel (süketség, here-és petefészek gyulladás, sterilitás) gyógyulhat.

Kanyaró – morbilli – Vírus okozta fertőzés. Jellemzője a magas láz, légúti és bőrelváltozások, halálhoz isvezethet.

Rózsahimlő – rubeola – enyhe lefolyású vírusfertőzés. Ritka szövődménye az agyvelő gyulladása. Magzatkárosító hatása van (fejlődési rendellenességek).

MMR (mumpsz – morbilli – rubeola) injekciós készítmény véd a három fertőzés ellen.

B típusú fertőző májgyulladás – hepatitis B – Vivőanyagai a testnedvek: vérrel, szexuális úton, intravénásan alkalmazott kábítószer beadásával terjedhet. Kötelező a védőoltás 14éves korban, közép és felsőfokú iskolában, egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek, tűzoltóknak.

 

Az életkorhoz kötött kötelező oltások:

-          folyamatos védőoltások – a gyermek életkora határozza meg.

-          Kampányoltások – az iskolai osztály határozza meg.

 

Ajánlott védőoltások:

Gyakoriak az olyan fertőző megbetegedések, amelyek ellen már van védőoltás, de bejuttatása nem kötelező. Ha az egyén fokozottan ki van téve a fertőzésnek, ajánlott a beadatása.

Fertőző májgyulladás A – hepatitis A - járványszerűen kialakuló fertőzés, terjesztője az emberi testváladék.

Influenza – cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés. Gyakran világjárvány. Veszélye a szövődményekben rejlik. Évente lehet védőoltást kapni.

Bárányhimlő – varicella – 9 hónapos korban kérhetik a védőoltást.

Gennyes agyhártyagyulladás - meningitis – baktérium okozza, szövődményei súlyosak.

Kullancsos agyvelőgyulladás – szezonális jellegű, vírus okozta fertőzés. Véráram útján jut az agyba.

 

Nem ajánlott a védőoltás beadása:

-          Lázas állapot

-          Legyengült, károsodott ellenálló képesség

-          Rosszindulatú elváltozások

-          Súlyos oltási szövődmények korábbi előfordulása

-          Terhesség

 

 

Oltási károsodás:

Beadás után 3-18. nap között szokatlan aluszékonyság, közönyösség, nyugtalanság, hányinger, láz, látható ok nélküli sírás, rémület, bőrelváltozás.  Orvoshoz kell fordulni!

 

Infekciók megelőzésének módjai

 

Személyi higiéne.

Fertőtlenítés, melynek célja a környezetbe került kórokozók elpusztítása vagy fertőzőképességük csökkentése. Pl. padlók és felületek lemosása, fehérneműk, törölközők áztatása, vasalás, fertőtlenítő szerek alkalmazása.

Szűrővizsgálatok

Általánosan:

-          Helyes táplálkozás

-          Megfelelő mozgás

-          Sresszkezelés, stressztűrés

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

-          Drogtagadás

-          Rendszeresen ellenőriztessük egészségi állapotunkat

-          Megfelelő tisztálkodás, öltözködés

-          Megfelelő időbeosztás

-          Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kultúrálódjunk.

Címkék: betegségek felvilágosítás modul egészségfejlesztés szóbeli egészségnevelés Egészségmegőrzés vizsgafeladatai Védőoltások vedooltasok

7. tétel Káros szenvedély

2013.03.10. 01:48 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

 

58 éves nő, elhízott, erős dohányos. Vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szed. Szociális háttere rossz, vegyi üzemben dolgozik, szeretne a dohányzásról leszokni, és testsúlyát csökkenteni. Magassága: 168 cm, testtömege: 90 kg.

Adjon tanácsot az életmód-változtatással kapcsolatban!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- egészségkultúra fogalma, összetevői

- egészséges életvezetés

- túlsúly, mint rizikótényező a betegségek kialakulásában

- káros szenvedélyek, mint a betegségek rizikótényezői

- preventív szemlélet az egészséges életmódra

- helyes táplálkozás étrendjének összeállítása

 

Az egészségkultúra fogalma és összetevői:

 

 Az egészségkultúra az általános kultúra része.

Kultúra szűkebb értelemben csak a tudományt, a művészetet, az oktatást és a közművelődést jelenti, míg tágabb értelmezés szerint magába foglalja az anyagi kultúrát, a társas érintkezés kultúráját és a szellemi kultúrát.

A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberi társadalom a történelme folyamán létrehozott.

A személyiség fejlődésnek feltétele, hogy a kultúra elemeit az ember elsajátítsa – ezt a kultúrát nevezzük kulturáltságnak, műveltségnek.

A kultúrák környezet függőek, a táj és az éghajlat, a szokások, az életmód, a nemzeti hagyományok, a művészetek és nem utolsó sorban a közös nyelv minden népben sajátos kultúrát hoz létre.

A személyiség harmonikus fejlődését, az egyén műveltségének gazdagítását az államnak kell biztosítania a közművelődésen és az intézményein keresztül.

Feladata:

  • Általános műveltség
  • Társadalomtudományi,
  •  természettudományi,
  •  művészeti,
  • műszaki,
  • egészségügyi,
  • a testi és környezeti kultúra gyarapítása,
  • a világnézet
  • a magatartás
  • az életmód
  • ízlés fejlesztése.

Az egészségkultúra átszövi az életünket.

 

Az egészségkultúra alapfogalmai:

 

 Egészségi ismeret

Az egészségi ismeret az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi.

Elsajátítása kisgyermekkortól kezdve folyamatos, pl. ismerje az ember a saját testét, a helyes életmód követelményeit, az egészséget veszélyeztető tényezőket.

Egészségi készség

Az egészségi készségek az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk.

Pl. személyi higiéné, a mozgás, a helyes táplálkozás.

 

 

Egészségi szokás

A szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül végzünk.

Kialakításának a feltételei:

-          gyermek – család (viselkedési minták)

-          következetesség (mindig ugyanolyan formában)

-          utánzás

-          ne legyen kényszer

-          megszilárdítás, továbbfejlesztés

-          iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)

-          a kortársak befolyásoló hatása

-          tömegtájékoztatás

A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági, társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.

Egészségi szükséglet

Az egészségi szükséglet az emberi élet folyamatosságát és fejlődését biztosító feltételek rendszere.

Alapvetően fontos:

-          a légzés

-          a megfelelő hőmérséklet

-          a táplálkozás és a folyadékfogyasztás

-          a pihenés, mozgás

-          a tisztálkodás

-          a szaporodás.

 

Az egészségkulturáltság összetevői

Az egészségfogalom fejlődése

Az egészség az egész szóból származik. A világegyetem egyik legfontosabb alapja az egyensúly. Így van ez a saját testünk esetében is.

Az emberi szervezet „egységes egész” felfogása Platónnál jelent meg először. Neheztelt az egyes görög orvosokra, akik nem az egész szervezetet kezelték. A teste nem lehet meggyógyítani a lélek gyógyítása nélkül.

Naturalista felfogás:

A szervezet egészsége a társadalmi normáktól független. Egészséges az a szervezet, amely a környezetéhez jól alkalmazkodik, beteg az, amelyik nem.

Normativista felfogás:

Az egészség a társadalmi normáktól függ. Egészségesnek számít az az ember, aki képes ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a társadalom elvár tőle.

Az egészség hármas – WHO:

Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem csupán a betegség, a nyomorékság hiánya.

A három összetevő kölcsönhatása – példa:

-          a pszichés izgalmak testi tünetekkel járnak pl. szapora pulzus, verejtékezés, pirulás.

-          A romló életkörülmények következtében (munkanélküliség, hajléktalanság), gyakoribb az alultápláltság, a szervezet ellenálló képessége csökken – betegség (pl.TBC).

-          A munkanélküliség anyagi problémához, szorongáshoz, depresszióhoz, önértékelési problémához, szenvedélybetegséghez vezet.

-          Hosszantartó betegségek hatnak az anyagi helyzetre, a pszichés állapotra, a társadalomban elfoglalt helyzetre.

Az egészség egy életen át tartó aktív folyamat, mely magába foglalja :

-          Az egészségi állapot változásait

-          Az egészség átmeneti romlását

-          Az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.

 

Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezői

Az egészségi állapot azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy létezik, s amelyek hosszabb-rövidebb ideig jellemzik.

Külső befolyásoló tényezők:

-          A természeti környezet (éghajlat, levegő, ivóvíz stb.)

-          Társadalmi környezet, amelyet az élet-és munkakörülmények határoznak meg

-          Életkörülmények (kerestem lakás, táplálkozási viszonyok)

-          Egészséges munkakörülmények (ellenkező esetben foglalkozási betegségek, üzemi balesetek).

Belső befolyásoló tényezők: örökletes adottságok.

 

 

Egészséges életvezetés

 

Egészséges életmód

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.

Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.

Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége (stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.

Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.

Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott társadalomban.

A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza, egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.

Egészséges életmód főbb követelményei:

-          Személyi higiéné

-          Egészséges táplálkozás

-          Több mozgás

-          Stressz tűrés, stressz kezelés

-          Baleset megelőzés

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

-          Nemdohányzás

-          Kevesebb alkoholfogyasztás

-          Időben orvoshoz fordulás

-          Egészségüggyel való együttműködés

-          Környezet tisztelete és védelme.

Egészséges életmód kialakítására ható tudományág, a közegészségtan és a közegészségügy, melyeket a higiéné foglal magába.

Az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben

Környezetünk információbősége, a mindennapokhoz való alkalmazkodás megköveteli, hogy saját negatív és pozitív értékeinket megismerjük, tudatosan cselekedjünk, és belső harmóniánk megőrzésével, sikereink, biztonságérzetünk, elégedettségünk megélésével a társadalom hasznos tagjai lehessünk.

-          Ki vagyok, és mi vagyok?

-          Honnan jöttem és hová akarok eljutni?

-          Kihez tartozom, és ki tartozik hozzám?

-          Mit csinálok, és miért csinálom?

-          Érdemes-e valamit megtenni vagy nem?

Az adott válaszok, segítenek az önismerésben.

Az életmód elemei: a szabadidő és az egészség magatartás

Az életmód meghatározó eleme a szabadidő eltöltésének a módja, amely az egészség-magatartásunkkal szorosan összekapcsolódik, így kihat egészségi állapotunk alakulására is.

A szabadidős tevékenységeknek a modern társadalomban kiemelt szocializációs szerepe van. Serdülőkorban a kortársakkal közös tevékenységek kerülnek előtérbe, ami kihat egészség-magatartásukra is, gondoljunk csak a közösen elfogyasztott alkoholra, cigarettára, drogokra, de ugyanúgy a sportra is.

Szabadidős stílusok:

  1. Kortárs-és fogyasztásorientált szabadidőstílus – bulizás, csavargás, pláza látogatás, beszélgetés, zenehallgatás – drog-és alkoholfogyasztás, dohányzás.
  2. Intellektuális és művészeti stílus – mozi, színház, koncertek, olvasás.
  3. Konzervatív-hagyományos stílus – házimunka, sport, hobbi, vallásos rendezvényeken való részvétel, olvasás.
  4. Élménykereső és technicizált szabadidőstílus – számítógép/internet használata, mozi, tv, video, dvd, hobbi, sport.

 

Hibák az életvezetésben

-          Rendszertelen életmód

-          A szükséges kalóriánál többet fogyasztunk.

-          Kis panasz esetén is gyógyszert kapkodunk be.

-          Élvezeti cikkek fogyasztása.

-          Mozgásszegény élet.

-          Higiénés mulasztások.

 

A civil szervezetek szerepe az egészségvédelemben

Egészségügyi feladatokkal is rendelkező civil társadalmi szervezetként sokáig, csak a Vöröskereszt működött. Jelenleg azonban már számos környezet-és egészségvédő, és betegeket tömörítő önsegítő csoport, szervezet működik. Összefogják az embereket és

lehetőségeket teremtenek, alapítványok létrehozásával, munkafelajánlásokkal, gyűjtésekkel, tanfolyamok szervezésével, mozgósítással az egészségvédelmi célok megvalósítására. A cukorbetegek voltak, akik a 70-es években klubokat alapítottak, majd követték őket a daganatos betegségben szenvedők.

Szükséges és kívánatos a civil szervetekkel az együttműködés és  ugyancsak kívánatos működésük helyes mederben való tartása. Ha az egészségvédelem elhanyagolja őket, aktivitásuk egészen más irányt szabhat alapjában lévő jóindulatú munkásságuknak és nem biztos, hogy ez a kívánt hatást fogja eredményezni.

 

Az egészségvédelem szervezete Magyarországon

Az ÁNTSZ-nek a feladata az egészségvédelem. Összefogják a védőnői munkát, az iskola-egészségügyet, az egészségnevelést, egészségmegőrzést. Intézkedések városi szinten történnek, így minden szolgálat a maga területén meg kell, hogy találja a speciális egészségvédelmi problémát, és ne várja a felsőbb utasítást.

 

 

Egészséges táplálkozás

 

A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.

A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.

A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.

Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.

Tápanyagokról

Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban, míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.

Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak

( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az okai.

Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.

Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.

A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.

Egészséges táplálkozás

-          Változatosság

-          Kevésbé zsíros ételek

-          Sószegény ételek

-          Maximum heti 1x – édesség, sütemény

-          Napi tejtermékfogyasztás

-          Naponta többször, zöldség és gyümölcs

-          Barna kenyér

-          Naponta 4-5-szöri étkezés, mértékkel

-          Folyadékfogyasztás – ivóvíz, ásványvíz.

 

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

 

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

 

Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

 

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.

Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a

tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:

-          Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.

-          Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz,     hogy szerveink vérellátása jó legyen.  A szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés, agytrombosis.

-          Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani, kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

-          Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

-          Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges automatizmusai.  Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.

-          Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan, fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és ez az inger segít beépíteni a kalciumot.

 

Túltápláltságból adódó megbetegedések:

-          Szívbetegség

-          Magasvérnyomás

-          Érelmeszesdés

-          Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák

-          Májbetegségek

-          Mozgásszervi betegségek.

 

Egészségre káros szenvedélyek

 

A drogot eredendően betegségek gyógyítására, megelőzésére használták, ill. bizonyos hangulatok, viselkedés megváltoztatására, általában a jobb egészségi állapot elősegítésére. Drognak nemcsak a kábítószernek nevezett anyagok minősülnek, de a társadalom által elfogadott, áruforgalomba bekerülő szerek, mint pl. a dohány, a kávé, a receptre kiadott gyógyszerek, az erősítőszerek és a mérgek is.

Kábítószerek azok az anyagok amelyek, egyszeri használat mellett is, bódulatkeltésre, időlegesen megváltozott tudatállapot és ennek megfelelően megváltozott magatartás előidézésre alkalmasak, ismételt használatra ösztönöznek, a hozzászokás veszélyét rejtik magukba, tartós használatuk a testi és lelki egészségre ártalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak az ópiátok (ópium, morfium, heroin, kodein), cannabis származékok (indiai kender, hasis, marihuána), a kokain.

Pszichotróp anyagok, amelyek nem szerepelnek a kábítószer-egyezmény listáján, de az idegrendszer működését befolyásolják. A csoport tagjai a nyugtatók, élénkítők, hallucinogének (Lsd).

Az ún. pótszerek csoportját a szervesoldószer-tartalmú anyagok, ragasztók, folttisztítók, spray-ek alkotják.

Aszerint, hogy a társadalom, a törvények elfogadják-e az egyes szerek használatát, a drogokat két csoportba sorolhatjuk: legális és illegális drogok.

 

A dohányzás a legális drogok csoportjába tartozik

A dohányipari termékek nagymértékben tartalmaznak olyan anyagokat, - nikotint, ciánhidrogént, szénmonoxidot - amelyek sokféle betegség kialakulásában játszhatnak szerepet. A "tabak" áruk tehát olyan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek fellelhetők különféle mérgező növényekben és kipufogógázokban - igaz, más koncentrációban.

Természetesen a mérgeket tartalmazó füst nem egyből halálos, szépen lassan végez az emberrel. De minden egyes cigarettának negatív hatása van a szívfunkcióra, a vérnyomásra, a szervezet oxigén felhasználási képességére és más fontosabb funkciókra is.

A szervezetnek nincs ideje ezen mérgek semlegesítésére, kiürítésére. A szervezetre nézve ez a "stressz" egy nem lebecsülendő egészségkárosító rizikót jelent.

A cigaretták a következő káros anyagokat tartalmazzák: nikotin, kátrány, ciánhidrogén, arzén, fenol, ammónia, szénmonoxid. Továbbá mintegy 600 kevésbé károsító anyag is fellelhető a dohányipari termékekben.

A dohányzás egészségkárosító hatásai

Az alacsony nikotin tartalmú cigaretta is káros!

A dohányzás akut veszélyei

- Rontja a fizikai teljesítményt

- Súlyosbítja az asztmát

- Impotenciát okoz

- Meddőséget okoz

A dohányzás krónikus veszélyei

- Szívroham és gutaütés

- Daganatos megbetegedések

- Tüdő, száj, garat, gége, nyelőcső, hasnyálmirigy, húgyhólyag, méhnyak, leukémia

- Idült hörghurut, tüdőtágulat

- Magzati károsodások

- Érszűkület

- Gyomorfekély

 

A passzív dohányzás veszélyei

- Nő a tüdőrák kockázata

- Nő az asztma kockázata

- Gyermekek között gyakoribb a középfülgyulladás és a légúti fertőzés 

Címkék: betegségek szenvedély modul káros egészségfejlesztés szóbeli egészségnevelés Egészségmegőrzés vizsgafeladatai

6.tétel Sexuális felvilágosítás

2013.03.10. 01:45 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Közeli rokona Panni 15 éves, megismerkedett egy idősebb fiúval, akivel egy hónapja már együtt jár. Úgy gondolja, hogy közelebb szeretne közelebb kerülni a fiúhoz és felmerült benne a fogamzásgátlás kérdése. Tekintettel közeli baráti kapcsolatukra Önhöz fordul tanácsért! A szülei féltik gyermeküket, ezét vele nem tudja megbeszélni a problémáját. Segítsen tanácsaival a helyzet megoldásában!

A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki:

- párkapcsolatok

- nemiség kérdése, szexualitás

- fogamzás gátlás lehetőségei

- a nemi szervek higiénéjének jelentősége

- szexuális úton terjedő betegségek, és a megelőzés módjai

- sürgősségi fogamzásgátlás

- tinédzser ambulanciák

 

A párkapcsolatok szakaszai:

1. Lelkesedés

Ekkor rózsaszínű a világ. Kinyílsz az emberek felé, mint a fenti tulipán. Még a nehézségeket is sokkal könnyebben veszed. Az új kapcsolat igazi energiaforrás lesz, amely életed megannyi területét táplálja. Párod hibáit is az erényeihez sorolod. Lelkesítő közös célokat láttok: az első randevú, az első csók…...., az eljegyzés, majd a házasság.

2. Megszokás

A lángoló szerelem elmúlik. Mindenki teszi a maga dolgát. De főleg a munka, a munka, meg a munka. A közös cél néha már legfeljebb csak egy nyaralás megtervezésében nyilvánul meg. A kapcsolat egyfajta fáradt kötelezettséggé alakul, amelyben megrekednek a szokás ereje által.

Ebben a fázisban, ha egyéni célokat meg is fogalmaznak, azok ellentétes irányúak, és már nem kompatibilisek. Az érdemi kommunikáció hiánya következtében az eltávolodás párosul az unalommal.

3.Kiábrándulás

Innen nincs visszaút. Ahogyan a lelkesedés idején a hibák is erényesek voltak, itt a korábbi erények is hibákká válnak. A világ ismét más színű, rózsaszín helyett szürke. Ha nem szakítanak, akkor az egyedülléttől való félelem, és a beszilárdított kötelezettségek súlya alatt nyomorítják tovább egymás lelkét.

 

Egy jó kapcsolat legfontosabb jellemzői:

  • Nem válással végződik! (persze, hogy ez még kevés, de a lesújtó statisztikákat szemlélve mégis jelentős.)
  • Egyéni célokkal rendelkeznek. Az álompár mindkét tagja pontosan tudja, hogy merre tart az élete - mert ők irányítanak.
  • Közös célok erősítik kapcsolatukat. A személyes céljaik támogatják egymást, és közös célokban is manifesztálódnak.
  • Érd el, hogy a kapcsolatod mindig a lelkesedési fázisban maradjon!
  • Állapotfelmérés: Ahhoz, hogy a megszokási fázisból pozitív irányba mozdulhass, először tudnod kell, hogy kapcsolatod hol tart ebben a pillanatban. Találj egy kis időt, amikor egyedül csendben értékeled a helyzetet!
    Mi van? Mi jó? Mi rossz? Min változtatnál? Mit hagynál el? Mire vágysz? ...és így tovább.
  • Beszéljétek meg! Mutassátok meg egymásnak, hogy mire jutottatok! Ismerjétek meg jobban egymás igényeit, vágyait, elképzeléseit, vagy sérelmeinek okát. (A többség sajnos jobban ismeri kedvenc sorozatának főszereplőjének
  • Legyél nyitott, előítéletektől mentes, és vizsgálódó.
  • Kompenzáció - mint a párkapcsolatok tendenciája: Keressük a párunkat, de vajon önmagunkat megtaláltuk-e már? Sok csalódásnak az az egyszerű oka, hogy az élet értelmét valaki másban keressük. Ez a hozzáállás kialakítja a függőséget, amely kudarc esetén - és ez a gyakoribb - szenvedést okoz. Idővel kiderülhet, hogy a társról alkotott vágykép nem fedi a valóságot, ráadásul a kontrollálatlan változás is közrejátszik. Óriási különbségek vannak férfiak és nők között. Egy nő sokkal önfeláldozóbb, könnyebben alárendeli magát a férfinak, és ez így is van rendjén, ameddig a férfi szeretően gondoskodik róla. Az örök időkre fogadott szerelem azonban megváltozhat.

A nemiség kérdése, szexualitás

 

A nemiség, a szexualitás mindhárom alapvető komponense:

  1. 1.        a testi nem,
  2. 2.        a nemi szerep és
  3. 3.        a szexuális orientáció

A testi nem (szexus)

A testi nemet mint az egyén nőies vagy férfias jellegét határozhatjuk meg. Ez öt testi kritérium alapján történik: a kromoszomális, a gonadális, a hormonális nem, a belső és a külső nemi szervek. Az egyének olyan mértékben nőiesek vagy férfiasak, amennyiben a nőiesség vagy férfiasság testi kritériumait birtokolják.

A legtöbb ember mind az öt kritérium szerint egyértelműen nőies vagy férfias.

Egy kisebbséget azonban nem lehet egyértelműen besorolni. Testük ugyanis mind nőies, mind férfias jegyekkel rendelkezik. (Interszexualitás)

A nemi szerep (genusz)

A nemi szerepet, mint az egyén nőies vagy férfias jellegét határozzák meg. Ez bizonyos pszichoszociális tulajdonságok alapján jön létre, amelyeket az egyik nemnél fejlesztenek, a másiknál viszont elnyomnak.

Az egyének olyan mértékben femininek vagy maszkulinok, amennyiben a nemi szerepükkel összhangban vannak.

A legtöbben vállalják a testi nemüknek megfelelő nemi szerepet. Egy kisebbség nemi szerepviselkedése azonban részben ellentétes a saját testi nemével (transzvesztizmus), egy még csekélyebb kisebbségnél pedig teljes szerepcsere figyelhető meg (transszexualizmus).

A szexuális orientáció

A szexuális orientációt mint az egyén heteroszexuális vagy homoszexuális beállítottságát határozhatjuk meg, a szexuális partnerválasztás alapján.

Az egyén olyan mértékben heteroszexuális vagy homoszexuális, amennyire erotikusan a másnemű, vagy azonos nemű partnerekhez vonzódik.

A legtöbben kifejezetten előnyben részesítik a másnemű partnereket (heteroszexualitás). Egy kisebbség azonban mindkét nemhez vonzódik (biszexualitás), egy jóval csekélyebb kisebbség viszont főleg (vagy kizárólag) azonos nemű partnerekhez vonzódik (homoszexualitás).

A nemi ismertetőjegyek praktikus felosztása

A köznapi gyakorlat számára, erős leegyszerűsítéssel a nemi ismertetőjegyek három fajtáját különböztethetjük meg:

1. Elsődleges nemi jegyek

Ennek elsődleges jellemzői a külső nemi szervek. Ezek a születéstől kezdve megvannak és általában jól felismerhetőek és megkülönböztethetőek (az interszexuális variánsok ritka kivételével). Az újszülött nemét tehát általában az elsődleges nemi jegyek alapján határozzák meg.

2. A másodlagos nemi jegyek a pubertás során alakulnak ki, s erősítik a férfi és nő közötti testi különbségeket (pl. mellek a nőnél, szakáll a férfinél).

3. Harmadlagos nemi jegyek a pszichoszociális tulajdonságok, amelyeket az egyik nemnél erősítenek, a másiknál pedig elnyomnak (pl. kedvesség a nőnél, harciasság a férfinél). A nemek kulturálisan elvárt különbsége általában a ruházat és hajviselet különbözőségében is megnyilvánul.

Az elsődleges és másodlagos nemi jegyek az egyén női vagy férfi voltát jelölik (vagyis a nemére jellemző testi sajátosságát) jelölik, a harmadlagos jegyek pedig nőiességét vagy férfiasságát (vagyis a nemére jellemző pszichoszociális sajátosságát). Az elsődleges és másodlagos nemi jegyek biológiailag meghatározottak. A harmadlagos jegyeknek is van biológiai alapjuk, de túlnyomórészt kulturálisan meghatározottak.

 

A kromoszómák szerepe

A nő és a férfi szexuális fejlődését messzemenően meghatározzák a kromoszómák és a hormonok.

 

Fogamzásgátló módszerek

 

Szerencsére ma már egyre több módszer létezik, amit alkalmazva megelőzhetjük a felesleges idegeskedést. Ahhoz, hogy megtaláljuk számunkra a legjobbat, ismernünk kell a lehetőségeket, és azt sem szabad elfelejtenünk, hogy közösen kell döntenünk. Hiszen a férfi is ugyan-olyan szereplője a történetnek, mint a nő, a felelősség mindkettőjüké.

Ahogy már említettem a fogamzásgátlás tárháza elég nagy. Létezik természetes és hormonális módszer. A természetes védekezési forma a peteérés időpontjának meghatározásán alapul. Sajnos ebben az esetben nagyon oda kell figyelni, mert sok esetben probléma adódhat.

Természetes fogamzásgátló módszerek:
Naptári módszer: A lényeg, hogy ki kell számolni, melyek a termékeny napok. Ez a lehető-ség elég veszélyes, hiszen csak akkor hatásos, ha szabályos a ciklus, ami a legtöbb nő eseté-ben nem így van.

Hőmérőzés: A testhőmérséklet által meghatározható, hogy mikorra várható a peteérés.

Ovulációs módszer: Ebben az esetben a méhnyak nyák állagát kell megvizsgálni, ha a nyák átlátszó, és hasonlít a tojásfehérjéhez, akkor termékeny időszak van.

Megszakított közösülés: Ez az egyik legrégibb módszer, és egyben a legveszélyesebb is. A lényeg, hogy ne kerüljön spermium a hüvelybe.

Természetes módszerek közé tartozik még a spirál, ami a méhen belül elhelyezkedő fogamzásgátló, valamint a sokak számára ismert óvszer. Az utóbbi nem igazán tartozik a férfiak kedvence közé, de ez a legegyszerűbb módszer. Használata két esetben is megvéd, egyrészt a nem kívánt terhességtől, valamint a nemi úton terjedő betegségektől is.

Hormonális fogamzásgátló módszerek
Ezek közül a legismertebbek a tabletták. Ezt a védekezési formát tartják manapság a legbiztonságosabbnak, bár ez sem nyújt száz százalékos védelmet. A tabletták mellett léteznek injekciók, implantátumok, hüvelygyűrűk.

A tablettáknak több típusa ismert, ezért fontos, hogy a nőgyógyász által előírt típust szedjük. A gyógyszer gátolja a tüszőrepedést és a peteérést, megakadályozza a megtermékenyített pete beágyazódását. Létezik sürgősségi fogamzásgátlás, amihez tényleg csak akkor folyamodjunk, ha vészhelyzet van. Ez szintén tabletta formában található meg, és az együttlét után 72 órán belül nyújt segítséget.

 

A nemi szervek higiéniája:

A személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő, helyes egészségügyi szokások összessége.

 

Nőknél a hüvely felől a végbél felé haladva, hogy a végbél baktériumai ne jussanak be a hüvelybe. Nagy gondot kell fordítani a menstruáció alatti higiénére. Tampon használat esetén, gyakran cseréljük (váladékpangás) és ha lehet, csere esetén mosakodjunk meg.

A hímvesszőnél a makk bőrét (fityma) visszahúzva, mert alatta könnyen meggyűlik a fityma belső lemeze által termelt faggyú, és bomlása gyulladást okozhat.

Közösüléskor a partnereinket ne váltogassuk, használjunk óvszert, mosakodjunk előtte és utána. Az altest legalkalmasabb tisztálkodási berendezése a bidé. Ha bármilyen problémát észlelünk, azonnal keressük fel az orvot, hiszen jobb a megelőzés, de ha baj van, a korai kezelés eredményesebb.

 

 

Sürgősségi fogamzásgátlás

Ma már nem kell tehetetlenül várni napokig vagy 2-3 hétig egy védekezés nélküli szeretkezés után, hogy kiderüljön, létrejött-e nem kívánt terhesség vagy esetleg most az egyszer sikerült megúszni. Ma már ilyen esetekben is nagyrészt elkerülhető a terhesség kialakulása. A megelőzés módja a sürgősségi fogamzásgátlás, melynek széles körben alkalmazott eszköze a sürgősségi tabletta.

A sürgősségi fogamzásgátlás egy lehetőség a szeretkezés utáni néhány napban a nem kívánt terhesség megelőzésére olyan esetekben, amikor védekezés nem történt, vagy nem sikerült megfelelően védekezni (pl. elszakadt az óvszer), illetve nemi erőszak esetén. Ennek a lehetőségnek az élettani alapja az, hogy néhány napot igénybe vesz, míg a petefészekből kilökődött petesejt a méhkürtön átvándorolva eljut a méh üregébe. Ez alatt a néhány nap alatt megakadályozható, hogy kialakuljon a méhben fejlődő terhesség.

A sürgősségi tabletta a "nem védett" szeretkezést követően 72 órán belül nyújt lehetőséget a nem kívánt terhesség megelőzésére.

A sürgősségi tabletta sárgatesthormont tartalmaz, azonban jóval nagyobb adagban, mint a rendszeresen szedett alacsony hormontartalmú fogamzásgátló tablettában található egy napi mennyiség.

Attól függően, hogy a sürgősségi tablettát a menstruációs ciklus során mikor alkalmazzuk, a következőképpen fejti ki hatását: befolyásolja a tüszőrepedést, akadályozza a fogamzást és/vagy a beágyazódást. A beágyazódott megtermékenyített petesejtre, tehát a méhben fejlődő terhességre már nincs hatással. Ennek két szempontból van jelentősége. Egyrészt a sürgősségi tabletta nem hoz létre abortuszt, másrészt későn alkalmazott tabletta esetén nem kell tartani magzati ártalomtól, a terhesség kihordható.

A sürgősségi tabletták receptre válthatók ki a gyógyszertárakban. Célszerű nőgyógyász szakorvost felkeresni, de családorvos is felírhatja.

Az országban több kórház nőgyógyászati osztályán működik sürgősségi fogamzásgátló ambulancia, ahol a nap 24 órájában kérhetnek információt és segítséget "vészhelyzetben" akár személyesen, akár telefonon. Az ambulanciákon a sürgős segítség után, de ettől függetlenül is, tanácsot lehet kérni a rendszeres fogamzásgátló módszerekről, hogy a jövőben ne legyen szükség sürgős segítségre a védekezés elmaradása miatt.

Tinédzser ambulancia

Hazánkban több mint negyven tinédzser ambulancián nyílik lehetőség a felvilágosításra. Mivel gyermekeink az iskolákban viszonylag későn kapnak felvilágosítást a szexualitásról, és a bennük zajló folyamatokról, sokszor rossz élménnyel lépnek a felnőttkorba.

Ezeket az információkat hivatottak átadni a tinédzser ambulanciák, ahol a dolgozók minden lehetséges segítséget megadnak. Ugyanakkor a fiatal kori problémákra már ingyenesen hívható segélyközpontokban és az Interneten is találhatnak megoldást.

 

Szexuális úton terjedő betegségek, és a megelőzés módjai

A szexuális együttlétek - mind hagyományos, mind orális vagy anális formája - során sokféle kórokozó cserélhet gazdát. A nemi úton terjedő betegségek csoportjába azokat soroljuk, melyeknek fő terjedési útvonala a fenti három lehet.
Maguk a testváladékok, valamint a hüvely, a pénisz, a végbél nyálkahártyája teszi lehetővé a kórokozók átadását. Mivel a vér, az anyatej, illetve a bőrön lévő sérülések egészen hasonló helyzetet teremtenek, ezen fertőzések jó része terjedhet sérüléseken, illetve vérrel való kontaktus által, sőt akár terhesség és szoptatás során is.

Életünk folyamán sokféle kórokozóval találkozunk, és mindnyájan elkapunk bizonyos fertőzéseket. Az SZTB, a szexuális úton terjedő betegségek is ezek közé tartoznak, azonban fontos tudni, hogy ezek a betegségek nemcsak a nemi szerveket, hanem a vizeletkiválasztó rendszert, sőt egyesek az egész szervezetet érintik.

Legalább 25 féle nemi úton terjedő betegséget ismerünk. A kórokozók lehetnek baktériumok, vírusok, gombák, állati egysejtűek.

A fertőzés többféle úton átadható:

  • hüvelyi közösüléssel,
  • anális szex során,
  • vér útján (pl.: HÍV-fertőzés, fertőző májgyulladás)

Tünetek lehetnek:

  1. Szokatlan, rendellenes folyás a hüvelyből (színében, szagában, összetételében), viszketés.
  2. Szokatlan váladék szivárgása a péniszből, húgycsőből.
  3. Apró hólyagok megjelenése a hüvely, pénisz, végbélnyílás környékén.
  4. Kiütésszerű bőrelváltozás, gyulladás vagy viszketés a nemiszerveken.
  5. Égő érzés, fájdalom vizeletürítés közben.
  6. Szokásosnál gyakoribb vizelési inger.
  7. Közösülés közben / után fájdalom a nemiszerveken, alhasi tájékon.
  8. Rossz közérzet, hőemelkedés láz.

Sokszor semmiféle tünet nem jelentkezik.

A legfontosabb nemi betegségek

  • Szifilisz (lues, vérbaj)

A szifiliszt spirál formájú baktériumok (Treponema pallidum) okozzák. A betegség lefolyásában négy stádiumot különböztetünk meg: az I. stádium a fertőzést követő első három hét alatt alakul ki, amikor is kemény, fájdalmatlan duzzanat alakul ki azon a helyen, ahol a fertőződés történt (általában a hímtagon, ill. a hüvelyben). Az ehhez legközelebb fekvő nyirokcsomók megduzzadnak. A daganat általában kezelés nélkül is eltűnik. Kezelés nélkül azonban a betegség kb. 6 hét múlva a II. stádiumba jut, amelynek során a baktériumok az egész testben elterjednek és bőrkiütést, lázat és nyirokcsomó-dzzanatot okoznak. Ezek a jelenségek időnként eltűnnek, de az évek során újra és újra előjönnek. Ha ebben a stádiumban sem kerül sor kezelésre, úgy több év elteltével a belső szerveket is megtámadja a betegség, ami különösen az idegrendszert érinti, így a III. stádiumban a gerincvelőt (járászavarok) és a IV. stádiumban a központi idegrendszert (elbutulás.)

A korai stádiumokban való antibiotikumos kezelés (pl. penicillinnel) teljes körű gyógyulást eredményez. A későbbi stádiumokban (III. és IV.) azonban a károk már visszafordíthatatlanok, éspedig még akkor is, ha a baktériumokat a gyógyszerekkel el lehet ölni. Terhesség során a szifilisz jelentős mértékű károsodást okozhat a magzatban.

  • Gonorrhoea (tripper, kankó)

A gonorrhoeát szintén baktérium (Neisseria gonorrhoeae) okozza. A fertőzést követő 2–7 napon belül sárgászöld, gennyes folyás kezdődik a hímvesszőből és a hüvelyből, valamint fájdalomérzés jelentkezik vizelés közben. Nőknél ezek a tünetek hiányozhatnak is. Kezeletlen esetekben a férfiaknál megfertőződhet a prosztata, az ondóvezeték és a mellékhere. Nőknél a méh, a petevezeték és a petefészkek oly mértékben károsodhatnak, hogy ez terméketlenséghez is vezethet. A gonorrhoea késői stádiumában a baktériumok az egész testben elterjednek, különösen az ízületekben és a máj környékén (perihepatitis acuta). A gonorrhoeás fertőzés kimutatása a folyás, illetve a váladék mikroszkopikus vagy tenyésztéses vizsgálata segítségével történik. A gonorrhoea antibiotikumokkal gyógyítható.

  • Chlamydia-fertőzés

A Chlamydia-fertőzés Európában nagyon elterjedt, baktérium (Chlamydia trachomatis) okozza. A betegség kellemetlen húgycsőfertőzést idéz elő, amit erős viszketés és vizeléskor égő érzés kísér. Férfiaknál a prosztata és a mellékherék, nők esetében a hüvely, a méh, a petevezeték és a petefészkek is érintettek lehetnek, ami terméketlenséghez vagy méhen kívüli terhességhez vezethet. A fertőzés gyakran észrevétlen marad, egyébként problémamentesen gyógyítható antibiotikumok segítségével. Az újszülöttek is gyakran megfertőződnek, esetükben kötőhártya- és tüdőgyulladás lép fel.

  • AIDS

Az AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) a HIV-vírussal történő megfertőződés végső stádiumát jelenti. A mai napig kétféle vírustípust [BK1]  (HIV-1, HIV-2) sikerült kimutatni, melyeknek számos alcsoportja van. A megfertőződés és a betegség kitörése között átlagosan 12 év telik el. Ezen időszak alatt a fertőzöttek – anélkül, hogy állapotukkal tisztában lennének – a vírussal másokat is megfertőzhetnek. Az esetlegesen egyidejűleg fennálló „klasszikus” nemi betegségek (szifilisz, ulcus molle) növelik a HIV-vírussal való fertőződésre való hajlamot. A HIV-fertőzés igazolása vérvizsgálattal történik (AIDS-teszt). A betegség egyelőre nem gyógyítható és a legtöbb esetben halállal végződik. A fertőzés idejekorán való felismerése és megfelelő orvosi gondozása lehetővé teszi a betegség kitörésének a kitolását, és az érintettek életminőségének a javítását.

  • Hepatitis (fertőző sárgaság, fertőző májgyulladás)

Különböző hepatitis-vírusokat ismerünk, melyek közül elsősorban a hepatitis B (HBV) és kismértékben a hepatitis C (HCV) terjed szexuális úton. A betegség lefolyása egyénileg igen eltérő lehet: panaszmentesség is elképzelhető, vagy akut, súlyos májgyulladás (hepatitis) léphet fel, amely egyes esetekben halállal végződik. Az esetek nagy részében krónikus májgyulladás alakul ki, amely májcirrózishoz és májrákhoz vezethet.

A hepatitis B és C esetében az a probléma, hogy egyesek egész életükben vírushordozók (anélkül, hogy megbetegednének), és ezáltal másokat is megfertőzhetnek. A hepatitis B és C vírusa a nemi kapcsolaton kívül vérátömlesztéssel, az intravénás drogot használók közös tűhasználatával, sőt időnként a testváladékokkal való közvetlen vagy közvetett kontaktus révén is terjedhet rossz higiéniás viszonyok között.

Európában elsősorban az intravénás drogot használók és az egészségügyi személyzet érintett. A hepatitis B az egyetlen olyan, nemi úton terjedő betegség, amely ellen biztonságos védőoltás áll rendelkezésre.

  • Herpes genitalis

A herpes genitalis elterjedt vírusfertőzés, amely közeli rokona a herpes labialisnak (ajakherpesz). A fertőzést követő 3–7 napon belül a nemi szervek környékén kis, erősen viszkető vagy fájdalmas hólyagocskák lépnek fel, amelyek fertőző váladékot tartalmaznak. Ezen kívül a nyirokcsomók is megduzzadhatnak, és lázzal járó általános tünetek jelentkezhetnek. A vírust vagy közvetlenül lehet kimutatni a hólyagokban található folyadékból avagy közvetetten, vérvizsgálat segítségével. A kórokozó a vírusellenes gyógyszerrel folytatott kezelés ellenére az idegsejtekben túlélhet, és évekkel később is új betegséget idézhet elő, amely azonban enyhébb lefolyású. A fertőzött terhes asszonyok esetében a herpeszvírus a szülés során átterjedhet az újszülöttre, akinél súlyos betegségeket idézhet elő (pl.: agyhártyagyulladás).

  • Condyloma acuminatum (nemi szervek szemölcse)

Körülbelül 4 héttel a fertőzést követően a nemi szervek területén jelentkező szemölcsök gyakran karfiolformában jelentkeznek. A betegséget vírus okozza (humánpapillóma-vírus – HPV) és sebészeti eszközökkel (lézer, folyékony oxigén, elektrokoaguláció vagy szike segítségével) távolíthatóak el. A papillómavírus a szülés során az újszülöttet is megfertőzheti. Egyes vélemények szerint bizonyos fajta papillómavírusok okozzák a nők méhnyakrákját.

  • Trichomoniasis

A Trichomonas elterjedt egysejtű parazita, amely a húgyvezetéket és a hüvelyt érinti. A fertőzés vizes jellegű folyás és viszketés képében mutatkozik meg. A diagnózis felállítása úgy történik, hogy a kórokozót mikroszkóp segítségével mutatják ki. A világszerte fellépő, azonban ártalmatlan fertőző betegséget speciális gyógyszerekkel kezelik.

  • Gombás fertőzés

Az élesztőgomba (Candida albicans) nagyon széles körben elterjedt, és a szexuális úton terjedő gombás fertőzések leggyakoribb kórokozója. Ez az önmagában ártalmatlan fertőzés (a hüvely, ill. a pénisz makkjának a gyulladása) azonban kellemetlen tüneteket okozhat, mint pl. viszketés és égő érzés. Nők esetében ezenkívül hüvelyváladékozás is fellép. A gombás fertőzés speciális gyógyszerek (antimikotikumok) és megfelelő higiéniás intézkedések mellett jól kezelhető.

  • Lapostetű

A lapostetű kis rovar, amely a nemi szőrzetben ássa el magát és a petéi is a szőrszálakra tapadnak. A legfontosabb tünet az erős viszketés. Eme ártalmatlan nemi betegség kezelésére speciális emulziót használnak.

  • Rüh (scabies)

A rühbetegséget atkák terjesztik (Sarcoptes scabiei), melyek a közösülés során – de a családon belül is – terjedhetnek, és járatokat fúrnak a bőrbe (az ujjak közötti terület, valamint a csukló, a hónalj, a nemi területek, a köldök és a mell érintett). Ez erősen viszkető betegséget okoz (elsősorban éjjel), amely makacs ekcémát idézhet elő. Gyakran szabad szemmel is kivehetőek az úgynevezett atkajáratok. Ilyen esetekben minden, a beteggel közös háztartásban élő személyt be kell vonni az egyidejűleg folytatott kezelésbe.

 

Mit kell tenni, ha megfertőződtünk valamilyen nemi betegséggel?

Ha felmerül a lehetősége, hogy megkapta valamelyik nemi betegséget, akkor haladéktalanul menjen el orvoshoz. A háziorvos mellett a bőrgyógyász, a nőgyógyász, az urológus vagy a belgyógyász is segíthet. Problémás dolog a nemi betegség otthoni, saját magunk általi kezelése, sőt még veszélyes is lehet, mert az orvos számára a későbbiek során megnehezíti a diagnózis felállítását, és esetleg észrevétlen marad a fertőzés.

A legtöbb nemi betegség megfelelő orvosi kezelés mellett gyógyítható. Kivételt képeznek a nemi úton terjedő vírusbetegségek, mint például a herpeszfertőzés, a hepatitis B és C és az AIDS. A modern gyógyszerek segítségével azonban még a HIV- fertőzésnél is javíthatóak a beteg életkilátásai és elsősorban életminősége. Ennek az előnyeit azonban csak azok élvezhetik, akik idejekorán megtudják, hogy HIV-vírussal fertőzöttek. Ezért érdemes valamely másik nemi betegség fennállása esetén egyidejűleg mindjárt a HIV-tesztet is elvégeztetni. Beszélje ezt meg orvosával.

Ha Ön valamilyen nemi betegségben szenved, akkor – partnere védelme érdekében - mindaddig le kell mondania a szexuális kapcsolatról, míg a betegség meg nem gyógyul, és így már nem áll fenn annak a veszélye, hogy a partnerét megfertőzi. Orvosa tájékoztatja Önt, hogy mikortól nem kell már számolnia a fertőzés veszélyével. Korábbi és/vagy jelenlegi partnerét tájékoztassa nemi betegségéről. Legalább egyikük valószínűleg ugyanabban a betegségben szenved (különben Ön sem fertőződhetett volna meg), és valószínűleg már Ön is továbbadta a fertőzést másoknak. Ezek a személyek is keressék fel az orvost, és szükség esetén részesüljenek kezelésben.

Sok ember problémásnak érzi azt, hogy a nemi betegségéről beszéljen. A bizalom és nyíltság azonban elengedhetetlen az orvos irányában, aki az orvosi titoktartás betartása mellett szakszerűen és előítéletek nélkül végzi el a szükséges kezeléseket.

Hogyan védekezhetünk a nemi betegségek ellen?

Mivel a nemi betegségek kizárólag közösülés útján terjednek, a védőintézkedéseket is e körben kell alkalmaznunk. Egyes nemi betegségek kívülről láthatóak, sok esetben azonban a partneren nem lehet észrevenni, hogy esetleg valamilyen nemi betegségben szenved.

Kockázatos helyzetek:

  • Általánosságban a korán kezdett nemi élet
  • Új partner, akinek korábbi nemi szokásait nem ismerjük
  • Gyakori partnerváltás
  • Alkalmi partnerekkel folytatott szex
  • Turizmussal kapcsolatos szex
  • Speciális szexuális szokások
  • Csoportos szex
  • Sérülések fokozott lehetősége a szexben

Védekezés:

  • Csökkentsd a szexuális partnereid számát (valószínűség számítás szerint is megalapozott).
  • Ha partnered rejtett, vágyakat ébresztő zugaiban a fent említett rendellenességet észleled, szüneteltessétek a szexet.
  • Használj gumióvszert, megfelelő minőségű óvszert használva a fertőzés kockázata minimálisra csökkenthető.
  • Szeretkezés után mielőbb ürítsd ki a hólyagodat, és mielőbb mosd meg altestedet alaposan, így elkerülhető a húgyhólyag és húgycső gyulladásos betegsége.
  • Hűség
  • Gondos partnerválasztás
  • AIDS-teszt
  • Futó szexuális kapcsolatok kerülése
  • A droghasználat mellőzése
  • Hepatitis B elleni védőoltás

 

 

Címkék: betegségek felvilágosítás modul egészségfejlesztés szóbeli nemi egészségnevelés sexuális Egészségmegőrzés vizsgafeladatai

5.tétel

2013.03.10. 01:44 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Egy 35 éves férfi arról panaszkodik, hogy az utóbbi időben fáradékony, reggel nehezen kel ki az ágyból, térd- és vállízületében fájdalmat érez. Keveset mozog, dolgozni autóval jár. Számítógép előtt, ülő munkát végez. Nincs ideje hét közben sportolni, mivel másik helyen is dolgozik, este későn ér haza, csak a hétvégéje szabad. Szeretné fizikai erőnlétét, állóképességét javítani, hogy helyt tudjon állni mindkét munkahelyén.

Segítsen olyan mozgásprogram összeállításában, amellyel fizikai erőnlétét, állóképességét növelheti! Ajánljon olyan mozgásformákat, amelyeket a munkahelyén is el tud végezni!

A tanácsadás kapcsán az alábbi szempontokra térjen ki:

- a mozgás szerepe az egyén életében

- a rendszeres testedzés hatásai a légző-, a mozgás- és a szív- és keringési rendszerekre

- a mozgás hatása a fizikai állóképességre és a pszichés állapotra

- az állóképességet befolyásoló tényezők, állóképesség felmérése

- a mozgás lehetséges módjai: szabadidős sportok, testedzési módok, mozgásformák kiválasztása

 

A szellemi munka egészségtana

A szellemi munka lényege az információ feldolgozás. Kétféle szellemi munkaterhelés típust különböztetünk meg, az ún. információfeldolgozási munkaterhelést (működési terhelés), és az ún. viselkedési munkaterhelést (konfliktusterhelés), - összeütközés önmagával, másokkal, a térbeli vagy időbeli környezettel.

Élettani kísérőjelenségei:

  • Szívritmus változások (lassabb)
  • Haemodinamikai változások az agyban
  • Változások az EEG-ben (kiváltott potenciálok amplitúdója lassabb)
  • Katekolaminok kiválasztásának változása a vizeletben (stressz helyzetre fokozottabb).

A szellemi munka mentális, pszichofiziológiai összetevőin túl, rendelkezik még egyéb munkaegészségügyi, ergonómiai vonatkozásokkal is, pl. mozgásszegény életmód, tartási rendellenességek, érzékszervek károsodása (halló-és látószerveink).

 

Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.

Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a

tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:

-          Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.

-          Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz,     hogy szerveink vérellátása jó legyen.  A szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés, agytrombosis.

-          Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani, kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

-          Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

-          Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges automatizmusai.  Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.

-          Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan, fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és ez az inger segít beépíteni a kalciumot.

 

A helyes testtartás

A helyes testtartás egyik fontos feltétele, hogy a gerinc élettani görbületei legyenek megtartottak (nyaki homorú, háti domború, kereszt-és farkcsonti domború), megfelelő ívűek, a gerincoszlop a test középvonalában haladjon, oldalirányú görbülete ne legyen, a fejtető középpontja és az utolsó farkcsigolya csúcsa között húzott egyenes függőleges legyen, és zárjon be derékszöget a vízszintes alátámasztási felülettel.

A hátizomzat legyen kellően fejlett, pihenő helyzetben is képes legyen megtartani a görbületek ívét. Járás közben a test harmonikusan, kóros kilengések nélkül mozogjon. Üléskor az ágyéki lordosis (homorú görbület) ne simuljon el, a gerinc ne vegyen fel C alakot. Fekvéskor a lordosis ne alakuljon át kyphosissá (domború görbület), pl. a magas párna miatt, ill. a medencelesüllyedése se változtassa az ágyéki homorú ívet domborúvá (pl.túl puha fekhely).

Helytelen testtartás kialakulásának okai:

-          Veleszületett vagy szerzett betegség – pl. csípőficam, dongaláb, gerincferdülés, lúdtalp)

-          Hanyag tartás – egyoldalú terhelés, serdülőlányok szeméremérzete fejlődő emlőik miatt, társaktól átvett lezser tartás, hátizomzat gyengesége, edzettlenség, általános testi gyengeség miatt.

-          Célszerűtlen bútorok – kényszertartást eredményeznek, az izomzat kifárad, elernyed vagy túlzottan megfeszül, fájdalmakat végül mozgásszervi panaszokat okoz, főként a gerincen.

 

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

 

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A rendszeres sportolás előnyei:

  • Izomtömeg és izomerő fenntartása
  • Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,
  • A csonttömeg csökkenésének lassítása.
  • A sportolás javítja az immunrendszer működését,
  • Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.
  • Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.
  • Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,
  • Javítja a tüdő kapacitását.
  • ·         A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,
  • Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
  • Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében,
  • Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.

 

Az állóképesség hatásosságát a következő értékek határozzák meg:

  • testtömeg
  • alacsony pulzusszám (percenkénti szívverések száma)
  • magas verőtérfogat (az egy összehúzódásra átpumpált vér mennyisége)
  • magas perctérfogat (percenként átpumpált vér mennyisége)
  • hatékony ejekciós frakció (a bal kamrából kipumpált vér %-os aránya)
  • hatásos oxigénmegkötési képesség (mennyi oxigént használ fel az izom a sportmozgás alatt)
  • az anyagcsere során képződött melléktermékek kiürülésének hatékonysága, gázcsere.
    (örökletes jellemző)

 

Legelterjedtebb testedzési módok:

-          Szauna – kiválóan javítja a vérkeringést, fokozza az ellenálló képességet.

-          Testépítés – fő célja, az erős, arányos izomzat kifejlesztése. Csak ésszerű mértékben, és anabolitikus szerek nélkül!

-          Jóga – indiai eredetű, az egész világon elterjedt mozgáskultúra, amely egyszerre fejleszti a testet és a lelket, a személyiséget.

-          Tánc, balett, néptánc – testépítő hatása mellett a mozgásunk harmóniáját is javítják, kulturális értékű.

-          Fittness – a kondíció megtartására szolgáló egyéni gyakorlatok összessége.

 

Testmozgás és az egészséges munkahely

Egyre ismertebb a munkáltatók számára, hogy a dolgozó jó egészségi állapota nekik is érdekük, hiszen eredményesebben dolgoznak. Vannak olyan munkáltatók(sajnos kevés Magyarországon), amelyek uszodajegy, fittnessz belépő árát támogatják, mások munkahelyi gyógytornát vagy jógát szerveznek. Pl. a japán munkáltatók naponta többször tartanak rövid tornaszünetet.

4. tétel bal oldala lebénult

2013.03.10. 01:42 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

 

Péternek (46éves) két éve agyvérzés miatt a bal oldala béna. Az agyvérzést megelőzően nagyon aktív életet élt, verseket írt, zenélt. Intelligens, jó humorú, igazi társasági ember volt. Betegsége miatt felesége elvált tőle, 70éves édesanyja vette magához, aki egy kis településen él. Péter bottal, nehezen közlekedik, a bal kezét nem tudja használni. Ingerlékeny, mogorva, semmi nem jó neki. Bántó megjegyzéseivel mindenkit, de leginkább az édesanyját bántja. Ellátásában segítséget kért édesanyja, mert belefáradt, hogy akármit csinál, fiának semmi sem tetszik.

Beszélgessen el az édesanyjával! A beszélgetés során az alábbi témakörökre térjen ki:

-           önmagunkról kialakított kép, képességeink, korlátaink

-           megfelelő  önismeret

-           akaraterő

-           érzelmi stabilitás

-           kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása

-           veszteség, agresszió, hangulatváltozások

-           segítő beszélgetés

 

Ahhoz, hogy segíteni tudjunk az agyvérzésen átesett férfin és az őt gondozó Édesanyán, előbb meg kell értenünk pár dolgot. S ha megértettük, akkor át tudjuk azt adni az idős Édesanyának, aki akkor már tudatos segítséget jelenthet a fiának.

Meg kell, ismerjük fogyatékosság utáni lelki terhek mibenlétét, azok feldolgozását, és jelentőségét.

 

Nézzünk először egy kis áttekintést:

     Az emberi életet érő károsodásokkal, fogyatékosságokkal a különböző korok emberei sokat küszködtek. Az emberi élet ilyen eltéréseire nagyon különbözőképpen és időről időre szélsőségesen reagáltak. “A fogyatékos emberek talányt jelentenek a társadalom szemében. Puszta létük is számtalan megválaszolatlannak tűnő kérdést vet fel. Nehéz meglátni életük értelmét. Életük gyakran meddőnek és haszontalannak tűnik. Jól szervezett, bonyolult szerkezetű társadalmunk csupán gazdasági tehernek tekinti őket. A károsodott, fogyatékos ember csupán létével előidézhetett segítséget, támogatást, de kizárást, elutasítást, leértékelést is, egészen az elpusztításig.

    Amint az ember a betegség által félelemmel járó válsághelyzetbe kerül, amelyből, önerőből képtelen kitörni, úgy a károsodott ember helyzete, sőt környezetének helyzete is válsághelyzet, melynek feloldására nem ritkán külső segítségre van szüksége.

    Az agyvérzést követően a beteg helyzete a környező szociális mezőben egyértelműen hátrányosan változik. A rokkantság ténye, a mozgásteljesítmény romlása, az esetleges aphasia okozta kommunikációs zavar, a kísérő szomatikus komplikációk sora egyaránt negatív hatást gyakorolnak.

   A csökkent mozgásképesség, majd ennek a következménye, a mássá levés tudata, a kiszolgáltatottság érzése megváltoztathatja a sérült személyiségét. Azaz romlanak a szellemi képességek, érzelmi instabilitás alakul ki, a szociális és morális elvek leépülhetnek és emlékezetzavarok is felléphetnek.

   Nyomasztóan másnak érzi magát, mint környezetének tagjai., megváltozik a testsémája is; a bénult végtag test idegenné válik, szinte leválik a testvázlatról. A béna részt feleslegesnek, zavarónak érzi, ami sikertelenségének szimbólumává válik.

   Kétségtelen, hogy súlyos lelki nehézségekkel megküzdeniük, amikor defektusukkal identifikálódniuk kell, illetve a feltűnően megváltozott testükkel alkalmazkodniuk kell a környezetükhöz. Az eközben ért kudarcokra sok esetben olyan reakciókkal válaszolnak, amelyek csak látszólagos megoldásokat jelentenek. Ez lehet a depresszió, vagy agresszív cselekedetek.

   Ez az agresszió lehet önmaguk ellen irányuló, de több esetben a külvilág felé irányuló. Ez utóbbi szinte minden esetben azok ellen irányul, akik teljesen vétlenek. Az alacsonnyá vált kudarc tűrőképesség miatt a támadások céljává a közvetlen környezetben élők, a különben szeretett, tisztelt és nagyra becsült családtagok állnak. Jelen esetben az idős édesanya.

   A beteg szociális veszteségek sorát szenvedi el. Korábbi - családi, munkahelyi, társasági - szerepeinek képtelen megfelelni, frusztrálódik. Érzelmi megrázkódtatások sora éri. A mi betegünket is a felesége elhagyta. Érzelmileg instabil, nem talál értelmet az életében, üresnek kiraboltnak érzi létét.  

Általánosan elfogadott felismerés, hogy az irreverzibilis testi sérülések rehabilitációja, mely a társadalomba való kreatív jellegű újra beilleszkedésre irányul, csak abban az esetben lehet eredményes, ha a rokkant egész személyét készítjük fel a minden tekintetben új életre. Az a szemléletváltozás, mely szerint nem a betegséget, hanem a beteg és/vagy sérült embert szükséges gyógyítani és a társadalomba visszavezetni, egyúttal a pszichológiai ténykedések jelentőségét is kihangsúlyozza.

   Tapasztalat, hogy a sérülést követően a beteg érdeklődés középpontjába kizárólagos jelleggel a károsodott testrész, vagy /és a károsodott funkció áll. Az érdeklődés beszűkülése, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, melyet egyénenként különböző ideig tartó depressziós, állapot előz meg. A sérült mentális vezetése létfontosságú kérdés, hiszen a súlyos trauma és annak a következményei gyökeres személyiségváltozást vonnak maguk után.

   Természetesen az érzelmi ingadozások semlegesítése, az állapot racionális tudomásulvétele új érték- és célrendszerek kialakítása az agyvérzésen átesettek számára roppant nagy, olykor megoldhatatlan feladatot jelent. Az átmeneti indítékszegénység feloldásával olyan rehabilitációs motiváltságot kell kialakítani, mely biztosítja majd a hosszú hónapokig, akár több évig is elhúzódó kezelési eljárások során az agyvérzésen átesett emberek spontán aktivitását és egyúttal lehetővé teszi a közösen kitűzött rehabilitációs cél elérését.

 

A traumaélmény feldolgozása a gyász feldolgozásának a lépéseit követi. Ennek a folyamatnak megvannak azok a jól elkülöníthető szakaszai, amelyeket sajnos végig kell szenvednünk a gyógyuláshoz. Ugyanúgy, mint egy csonttörésnél, ezt a folyamatot sem tudjuk felgyorsítani azzal, hogy "nem foglalkozunk vele állandóan". A csontot is helyére kell tenni, rögzíteni kell és várni kell, amíg meggyógyul. Csodálatos módon testünk nem csak a csont "összeforrasztására" képes, hanem szellemi, lelki sérüléseink

 

 

1. A sokk, az elutasítás szakasza. (Ez nem lehet igaz! Ez velem nem fordulhat elő!)

2. Kontrollált szakasz. (Mintha mással történne mindez, a valóság ködös, álomszerű. Mire felébredek, 

     minden rendben lesz.)

3. Bűntudat szakasza (Az okok, a "hibás" személy keresése, önvád. "Ha — volna" típusú gondolatok:  

    "Ha előbb észreveszem, hogy ...",

4. Gyászreakció szakasza (Intenzív érzelmek, mellkasi szorítás, szédülés, sírás, zokogás, álmatlanság )

5. A düh (Lehet tárgy nélküli, általános, a létezés dühe. A düh tárgya lehet a kezelőorvos, az elveszített

    személy, az alkohol, a történtek "igazságtalansága", Isten. Bárki)

6. Belenyugvás/elfogadás (A küzdelem érzésének enyhülése, csökkenése, elmúlása jellemzi. A

     gyászoló lassan elkezd érdeklődni a külvilág iránt.)

 

 

A gyászt akkor tekinthetjük feldolgozottnak, ha az adaptációra jellemző jegyek együttesen fennállnak, tehát, ha a gyászoló az elhunyt emlékével (jelen esetben betegségével) együtt képessé válik az élet adaptív folytatására.

 

   A sérültet a mozgásgyakorlatok és a mindennapi élet ráébresztik arra, hogy képességei megváltoztak, teljesítőkészsége jelentősen csökkent, mozgása nehézkes, és rádöbben arra, hogy a sérülése előtt könnyedén végzett feladatokat képtelen elvégezni.

   A valóság feladja a leckét: át kell értékelnie önmagáról kialakított véleményét, énképét és identifikálódnia kell rokkant állapotával. Amennyiben mindehhez nem kap, kellő támogatást, könnyen előfordulhat, hogy az átélt frusztrációk hatására személyiségátalakulása megreked, vagy az állapottal való azonosulása nem kellő szintű lesz.

   Nemzetközi kimutatások adatai szerint a rehabilitációs intézet elhagyása után a családi közösségbe visszatért harántsérültek csaknem mindegyike úgynevezett hazatérési traumákat szenvedett, mely annak következménye volt, hogy a közvetlen környezet nem volt kellőképpen felkészítve a rokkant fogadására.

 

A fogyatékossági bélyeget hordozó ember jelenléte ugyanis szorongást kelthet az ép emberekben. E szorongás forrásai:

  • alaklélektani ok: feszültséget kelt bennünk a bénult test, megváltozott mozgás látványa
  • sérült ember iránti szociális magatartás bizonytalansága: pl. az ép ember nem tudja, hogy észrevegye-e a másik testi hibáját vagy sem, stb.
  • megrendül az az érzése, hogy biztonságban van: szembesül azzal a ténnyel az ép egyén, hogy ő is lehetett volna, illetve bármikor lehet egy ilyen csapás áldozata
  • sérült családtagjainak szorongást keltő lehet, hogy a családtagjuk állapotáért ők is felelősek

Ezért döntő jelentőségűek azok a családterápiák, melyek során a sérült családtag megváltozott teljesítőképességéről, az új állapot potenciális lehetőségeiről kapnak információkat a hozzátartozók.

   Az a tény, hogy hazánkban a hazatértek 52%-a nem végez otthon testedzést, és a hemiplégiások több mint 62%-a rosszul értelmezett szégyenérzet miatt nem jár társaságba, azt a gyanút valószínűsíti, hogy a családba való visszatérés vagy nem volt kellőképpen előkészítve, vagy a felkészítés ellenére valamelyik fél hibájából zavarok támadtak.

   A családi közösségbe való visszatérésnek azért kell nagy jelentőséget tulajdonítani, mert az elvárások és feladatok egyensúlyán alapuló családi reintegráció fontos előszakaszt, képez a tágabb értelemben vett társadalmi újra beilleszkedéshez. Az ép családtagok ugyanis bizonyos értelemben olyan csoportot képviselnek, mely véleményével, beállítottságával módosíthatja a sérült magatartásformáit. Értékítéleteik jelentős hatással vannak a rokkant énképének formálására és verbális vagy metakommunikatív megnyilvánulásaik irányt szabhatnak a tágabb szociális struktúrákkal való kapcsolatok kialakulásában.

    A hemiplégek megváltozott testképpel, bizonytalanul beállított önértékeléssel gyakorta ambivalencia konfliktust átélve, szorongással közelednek az ép emberek társadalma felé, így náluk a feldolgozatlan frusztrációk lehetősége jelentősen megnövekszik.

Fontos az önbecsülés megőrzése. Vegyen részt saját ellátásában, használjuk ki az épen maradt funkciókat. Ne tegyünk meg a beteg helyett semmit, amit ő is meg tud tenni. Fontos, hogy önállósodási törekvéseiben ne hagyjuk egyedül a beteget, érezze, hogy értékeljük és elismerjük igyekezetét.

 

A mozgásfogyatékosok személyiségének alakulásának fontos szempontjai:

  1. hogyan viszonyul a beteg megváltozott testsémájához, miként tud identifikálódni rokkant állapotával.
  2. a környezet hogyan viszonyul a megváltozott szituációhoz a normális életben.
  3. és e kettőnek a kombinációja; hogyan dolgozza fel a beteg környezete véleményét. Mi a hatása környezetének értékítélete a rokkantra

 

Az emberi test a legfontosabb „énközeli” objektuma az embernek. Ennek a deformitása, bénulása, mozgásának korlátozása súlyos traumatikus élmény. Ez a más lét a környezet reagálásaiban is tükröződik. Cél az, hogy a rokkant ember belsőleg függetleníteni tudja a magát a környezete negatív véleményétől.

 

Az emberi pszichikum nem csupán elszenvedi a fogyatékos állapotot, hanem egyensúlyteremtő és önszabályozó képességénél fogva képes olyan egyensúlyi helyzetet teremteni, hogy szubjektív elégedettség, harmonikus énkép jöjjön létre.

A fogyatékos tehát nemcsak azért ember, mert pszichikus funkcióinak egyensúlyteremtő képességében egy általános emberi vonás nyilvánul meg, hanem azért is, mert ezzel a képességével létre tudja hozni belső harmóniáját, külvilághoz való alkalmazkodását.

 

Az agyvérzésen átesett emberek sok mindent elveszthetnek, ami az életben szép, értékes és fontos, de mindent elveszthetnek az aktivitás, az önállósulási szándék, kompetenciaigény hiányában.

süti beállítások módosítása