Ismeretségi köréből egy 30 éves édesanya keresi fel Önt tanácsot kérni. 4 éves kisfia 3 hónap alatt 5 kg-ot gyarapodott. Ő és férje is súlyfelesleggel küzd, s nem szeretnék, ha gyermekük is hasonló sorsra jutna. Adjon életmódbeli tanácsot a szülőknek a gyermekük életmódjával kapcsolatosan!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
- a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában
- a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában
- a megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében
- a rendszeres sportolás előnyei
- a mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban
- Az egészséges táplálkozás összetevői kisgyermekkorban
- - a túlzott tápanyagfelvétel következményei
Egészségi szokás
A szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül végzünk.
Kialakításának a feltételei:
- gyermek – család (viselkedési minták)
- következetesség (mindig ugyanolyan formában)
- utánzás
- ne legyen kényszer
- megszilárdítás, továbbfejlesztés
- iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)
- a kortársak befolyásoló hatása
- tömegtájékoztatás
A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági, társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.
A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában
A család fő funkciói:
- gazdasági
- fogyasztói
- reprodukciós
- szocializáló-nevelő
- regeneráló-ápoló
Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak! Erősítheti vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).
Erősítő kapcsolatok:
- helyes életvezetési minták követése
- családi hagyományok őrzése, ápolása
- a családi kapcsolat a szeretetre épül
- pozitív szülői minta
- a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén
- pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget
- Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.
- Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.
A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,
alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az önállóság megszerzésére irányul.
A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk beszűkül, tétlenné válnak.
A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában
A nevelés tágabb értelmezése
- Nevelés valamennyi hatás, amely a gyermeket a társas együttélés folyamán éri
- Kölcsönös, állandó
- Az emberi együttélés alapfunkciója Þ mindenki mindig mindenkit nevel
- A nevelés folyamat
Egy optimális nevelési folyamat koncepció
- A nevelés egy összetett, komplex folyamat
- A nevelés elmélete és gyakorlata egyaránt azt célozza, hogy az egyén képes legyen teljesíteni a vele szemben támasztott egyéni és közösségi elvárásokat
- A nevelési folyamat célja az egyén és a közösség szempontjából is értékes magatartás- és tevékenységformák kialakítása
- A nevelés mindig külsőleg irányított folyamat
- A célkitűzések megvalósítására törekszik
- A célt tevékenységek rendszerében igyekszik elérni
- Legfontosabb tevékenységtípusok:
- Tanulás
- Önkormányzati tevékenység
- Fizikai tevékenység
- Szabadidős tevékenység
- Fontos a szabályozás is (életkor adekvát)
- A motivációs bázis kiépítése, fenntartása
- Tevékenységkínálat biztosítása
- Közvetett és közvetlen nevelési módszerek és a szokásformáló, példakép – eszménykép nyújtó, meggyőződésformáló eljárások biztosítják a nevelő hatások optimális, hatékony és szakszerű megvalósítását.
- A nevelési folyamat során végbe megy:
- A személyiség fejlesztése
- A magatartásformák és tevékenységrendszerek kialakítása
- A személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai szokásainak megerősítése
Fegyelmezés:
Más a fegyelem és más a kényszer: kényszeríteni valóban személyiségromboló, fegyelemre nevelni személyiségépítő, hisz a fegyelem segíti a személyiségfejlődést. A fegyelem ugyanis nem szabadságkorlátozó, hanem szabadságszabályozó tényező. A fegyelem a dolgok olyan rendszere, mely elősegíti valamilyen cselekvés biztonságos, sikeres végrehajtását, legyen az ismeretszerzés, érzelmi vagy erkölcsi fejlettség megszerzése, valamilyen munkafolyamat elvégzésé, egy manőver végrehajtása vagy maga a gyermeknevelés. A fegyelem biztosítja a szabad és biztonságos cselekvést. A gyermeknek szüksége van a felnőtté válásban a felnőttek határozott segítő irányítására. A gyermeknek nem jó, ha a szülők, a felnőttek feladják tekintélyüket, a rendre, fegyelemre nevelést.
Szigor vagy engedékenység:
A nevelésben az inga szigor és engedékenység közt mozog szüntelen.
A fegyelemre nevelés tehát nem azt jelenti, hogy az engedékenységtől a szigor felé akarjuk lökni az ingát, hanem, a kilengések helyett egészséges mértéken akarjuk tartania nevelést. A gyermeknek biztosítjuk a kellő melegséget, amire kötődése miatt szüksége van, egyben biztosítjuk azt a szabad mozgásteret is, amire függetlenségigénye kielégítésére szüksége van.
Három alapvető szülői nevelési típus:
az autoritatív (határozott)
az autokrata (ellentmondást nem tűrő)
és a permisszív (engedékeny )
A szülőnek és nevelőnek követelményekkel és elvárásokkal kell a gyermek elé állnia, ha nevelni akar. Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen határozottan körvonalazott értékrendszere, mely követelmények és normák formájában kijelöli a gyermek aktivitásának, fejlődésének, viselkedésének útját és egyben szabad terét.
A megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében
A fegyelmezett személyiség kialakításának nélkülözhetetlen eszköze a jutalom és a büntetés.
A legmagasabb rendű szabályozás a morális szabályozás. Ez pedig megerősítések útján és azok segítségével alakul ki az emberben.
Pozitív és negatív megerősítést ismer a pedagógia. A jutalom a pozitív megerősítés körébe, a büntetés pedig a negatív megerősítés körébe tartozik. Ezek nélkül nem képzelhető el az emberi karakter fejlesztése, vagyis a nevelés.
Semmiféle erőszak nem alkalmazható megtorló büntetésként a gyermeknevelésben, de a büntetés mint negatív megerősítés feltétlenül szükséges. Ez utóbbi büntetés a gyermek negatív erkölcsi magatartása feletti ítélet külső hangsúlyozása a szülő és nevelő részéről, hogy a gyermekben rögzüljön a jó és rossz, a helyes és helytelen belső erkölcsi ítélet. A büntetésnek tehát olyannak kell lennie, amely megerősíti a gyermeket abban, hogy most rosszat tett, helytelenül viselkedett, de megerősíti a gyermeket abban is, hogy őt „bűne” ellenére is szeretik. Megjegyzendő, hogy a jutalmazás nem „örömnyújtás”, a büntetés pedig nem „bántás”, hanem a jutalmazás és a büntetés is olyan önszabályozást kialakító tényező, amely megerősíti a gyermekben a jót, és alkalmassá teszi az önálló, erkölcsileg helyes magatartásra.
A test és a lélek harmóniája, a mozgás
A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.
A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.
A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.
A rendszeres sportolás előnyei:
- Izomtömeg és izomerő fenntartása
- Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,
- A csonttömeg csökkenésének lassítása.
- A sportolás javítja az immunrendszer működését,
- Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.
- Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.
- Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,
- Javítja a tüdő kapacitását.
- · A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,
- Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
- Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében,
- Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.
Mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban
A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti. A mozgás cselekvésen játékon kersztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot. A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd. Ezért, ha a mozgásfejlődés késik, vagy zavart szenved, akkor ez a grafomotorium és a beszéd késői szerveződését vonja maga után.
A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.
Az óvodáskorú gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési foglalkozások tartalmát megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a gyermek számára élményt adóvá. A testnevelés legértékesebb anyagai a játékok.
A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek, csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel során a gyermek megismeri saját képességeit. A közösség minden tagja egyénileg maximális teljesítményre törekszik.
A gyermek megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni. A játék közben saját magát is megismeri. Megtanulja a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is elviselni.
A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás ismérvei:
- Kellő keringési és légzőszervi terhelés.
- Helyes testtartás kialakítása.
- Lúdtalp megelőzése célzott tornagyakorlatokkal.
- Sok játékot tartalmaz.
A nem mozgásos programokban is helyes, ha a gyermeket engedik felkelni a székükről, engedik fészkelődve ülni vagy térdelni. Ezekkel a testhelyzet-változtatásokkal a gyermekek ösztönösen védik a gerincüket.
Az egészséges táplálkozás összetevői kisgyermekkorban
Csecsemőkorban, a szoptatás befejezése után a gyermek táplálkozási szokásait a családja alakítja. A szülőknek, családtagoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy milyen minőségű, összetételű és mennyi étel kerül a gyermek tányérjára. A későbbiekben pedig mindez kiegészül az óvodai és iskolai étkeztetéssel (a hétköznapi tápanyagszükségletük 55-65 százalékának fedezése a közétkeztetésben történik). A felnőttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggő betegségek megelőzését már gyermekkorban el kell kezdeni.
Erre a korosztályra a gyors ütemű fejlődés jellemző, ezért gondoskodnunk kell az energiát adó és energiát nem szolgáltató tápanyagok optimális napi arányáról.
A testépítő folyamatokhoz, az izom- és csontfejlődéshez sok állati eredetű (teljes értékű) fehérjére van szükségük. A szénhidrátok a mozgásukhoz szükséges energiát fedezik. A vitaminok és ásványi anyagok pedig a szervezet anyagcseréjének enzimjeit, folyamatait működtetik. Tudnunk kell, hogy az optimálisnál kevesebb fogyasztás, fejlődési rendellenességeket okozhat és legyengülhet az immunrendszer is, ezért a gyermekekek fogékonyabbak lesznek a fertőző betegségekre.
Állítsuk össze gondosan a napi ételsort:
Az étrend minden nap tartalmazzon zsírszegény húst, húskészítményeket, tejet, tejterméket, gabonaipari termékeket, zöldség és főzelékféléket, gyümölcsöket. A burgonyával, pékáruval, zöldségekkel, főzelékfélékkel és gyümölcsökkel biztosítjuk a szénhidrátbevitelt. A zöldségek, gyümölcsök egy részét évszaktól függetlenül nyersen adjuk a gyerekeknek, ez segíti a jó emésztést. Készítsünk változatos ételeket zöldségekből rakott, töltött vagy, párolt formában, a főzelékeket pedig habarással, tojással, sajttal, tejtermékekkel dúsítsuk. A főtt ételeket lehetőleg margarinnal, étolajjal készítsük, kerüljük a csípős fűszereket.
Cukrot csak ízesítésre használjunk, és ne szoktassuk rá a gyerekeket a torták, sütemények, fagylaltok gyakori fogyasztására. Jutalmazásra, büntetésre keressünk más eszközt, de a teljes tiltástól óvakodnunk kell. Hetente egyszer-kétszer elegendő édességet enni - ugyanez vonatkozik a gyorséttermi ételekre is (pl. hamburger).
A konyhában részesítsük előnyben a párolást, grill- vagy mikrohullámú sütőben sütést, és csak ritkán süssünk bő olajban (pl. sült burgonya). Ha lehet, használjunk sütőzacskót, alufóliát, teflonedényeket. Ne feledkezzünk el a megfelelő folyadékbevitelről.
A fenti általános tudnivalók mellett vegyük figyelembe, hogy befolyásolja a napi tápanyagszükségletet a kisgyerek kora, neme, tápláltsági állapota, szellemi és fizikai aktivitása, illetve az igénybevétele is.
1-3 éves gyermek energiaszükséglete: 1000-1300 kcal/nap (4820-5460 kJ) között.
Túlzott tápanyagfelvétel következményei:
- Szívbetegség
- Magas-vérnyomás
- Anyagcsere-betegségek
- Érelmeszesedés
- Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák
- Májbetegségek
- Mozgásszervi betegségek.
