Egészségügyi tételek

Egyedül élő, kissé túlsúlyos, ülő munkát végző nő, munkaidejének nagy részét számítógép előtt tölti, ügyfelek problémáival foglalkozik. Estére teljesen elfárad testileg és szellemileg is, nincs kedve egyedül sportolni, ha hazaér, TV-nézéssel tölti el a szabadidejét. Már többször elkezdett a közelében lévő edzőterembe járni, esténként futni, de mivel egyedül volt, hamar feladta. Tanácsot kér Öntől. Ajánljon testedzési programot, amivel a fizikai erőnlétét fokozni, fáradtságát csökkenteni tudná!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a rendszeres testedzés fontossága, a jó testi és pszichés kondíció fenntartása érdekében

- egészségi állapot megítélése, felmérése

- egészséges életvezetés

- mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

- egészséges lelki egyensúly fenntartása

- stressztűrő képesség, akaraterő fokozása

- stressz oldó gyakorlatok jelentősége

A szellemi munka egészségtana

A szellemi munka lényege az információ feldolgozás. Kétféle szellemi munkaterhelés típust különböztetünk meg, az ún. információfeldolgozási munkaterhelést (működési terhelés), és az ún. viselkedési munkaterhelést (konfliktusterhelés), - összeütközés önmagával, másokkal, a térbeli vagy időbeli környezettel.

Élettani kísérőjelenségei:

• Szívritmus változások (lassabb)
• Haemodinamikai változások az agyban
• Változások az EEG-ben (kiváltott potenciálok amplitúdója lassabb)
• Katekolaminok kiválasztásának változása a vizeletben (stressz helyzetre fokozottabb).

A szellemi munka mentális, pszichofiziológiai összetevőin túl, rendelkezik még egyéb munkaegészségügyi, ergonómiai vonatkozásokkal is, pl. mozgásszegény életmód, tartási rendellenességek, érzékszervek károsodása (halló-és látószerveink).

Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.

Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a

tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:

-          Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.

-          Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz,     hogy szerveink vérellátása jó legyen.  A szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés, agytrombosis.

-          Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani, kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

-          Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

-          Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges automatizmusai.  Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.

-          Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan, fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és ez az inger segít beépíteni a kalciumot.

A helyes testtartás

A helyes testtartás egyik fontos feltétele, hogy a gerinc élettani görbületei legyenek megtartottak (nyaki homorú, háti domború, kereszt-és farkcsonti domború), megfelelő ívűek, a gerincoszlop a test középvonalában haladjon, oldalirányú görbülete ne legyen, a fejtető középpontja és az utolsó farkcsigolya csúcsa között húzott egyenes függőleges legyen, és zárjon be derékszöget a vízszintes alátámasztási felülettel.

A hátizomzat legyen kellően fejlett, pihenő helyzetben is képes legyen megtartani a görbületek ívét. Járás közben a test harmonikusan, kóros kilengések nélkül mozogjon. Üléskor az ágyéki lordosis (homorú görbület) ne simuljon el, a gerinc ne vegyen fel C alakot. Fekvéskor a lordosis ne alakuljon át kyphosissá (domború görbület), pl. a magas párna miatt, ill. a medencelesüllyedése se változtassa az ágyéki homorú ívet domborúvá (pl.túl puha fekhely).

Helytelen testtartás kialakulásának okai:

-          Veleszületett vagy szerzett betegség – pl. csípőficam, dongaláb, gerincferdülés, lúdtalp)

-          Hanyag tartás – egyoldalú terhelés, serdülőlányok szeméremérzete fejlődő emlőik miatt, társaktól átvett lezser tartás, hátizomzat gyengesége, edzettlenség, általános testi gyengeség miatt.

-          Célszerűtlen bútorok – kényszertartást eredményeznek, az izomzat kifárad, elernyed vagy túlzottan megfeszül, fájdalmakat végül mozgásszervi panaszokat okoz, főként a gerincen.

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik, de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A rendszeres sportolás előnyei:

• Izomtömeg és izomerő fenntartása
• Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,
• A csonttömeg csökkenésének lassítása.
• A sportolás javítja az immunrendszer működését,
• Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.
• Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.
• Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,
• Javítja a tüdő kapacitását.
• ·         A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,
• Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
• Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében,
• Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.

Az állóképesség hatásosságát a következő értékek határozzák meg:

• testtömeg
• alacsony pulzusszám (percenkénti szívverések száma)
• magas verőtérfogat (az egy összehúzódásra átpumpált vér mennyisége)
• magas perctérfogat (percenként átpumpált vér mennyisége)
• hatékony ejekciós frakció (a bal kamrából kipumpált vér %-os aránya)
• hatásos oxigénmegkötési képesség (mennyi oxigént használ fel az izom a sportmozgás alatt)
• az anyagcsere során képződött melléktermékek kiürülésének hatékonysága, gázcsere.
  (örökletes jellemző)

Legelterjedtebb testedzési módok:

-          Szauna – kiválóan javítja a vérkeringést, fokozza az ellenálló képességet.

-          Testépítés – fő célja, az erős, arányos izomzat kifejlesztése. Csak ésszerű mértékben, és anabolitikus szerek nélkül!

-          Jóga – indiai eredetű, az egész világon elterjedt mozgáskultúra, amely egyszerre fejleszti a testet és a lelket, a személyiséget.

-          Tánc, balett, néptánc – testépítő hatása mellett a mozgásunk harmóniáját is javítják, kulturális értékű.

-          Fittness – a kondíció megtartására szolgáló egyéni gyakorlatok összessége.

Testmozgás és az egészséges munkahely

Egyre ismertebb a munkáltatók számára, hogy a dolgozó jó egészségi állapota nekik is érdekük, hiszen eredményesebben dolgoznak. Vannak olyan munkáltatók(sajnos kevés Magyarországon), amelyek uszodajegy, fittnessz belépő árát támogatják, mások munkahelyi gyógytornát vagy jógát szerveznek. Pl. a japán munkáltatók naponta többször tartanak rövid tornaszünetet.

Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

A mobilitás megőrzése kulcskérdés az emberek számára, ezért a korosztályi és egyéni sajátosságokhoz igazodó mozgásprogramok nélkülözhetetlenek minden életkorban. A nemek szerinti speciális igényeknek megfelelő programtervezés külön figyelmet igényel.

Egy túlsúlyos, egyedül élő ember ajánlott  szabadidős testedzése:

• séta, naponta legalább fél óra, szabadlevegőn
• kirándulás, túrázás
• úszás

• jóga – testi és szellemi megújulás
• háziállat tartása – kutyasétáltatás
• szaunázás
• kerékpározás

Egészségi állapot megítélése, felmérése

• Szubjektív megítélés
• Betegség táppénz gyakorisága
• Szűrővizsgálatokon való részvétel
• Testsúly, testtömeg index (Az ideális testsúly, ami a jó közérzetet biztosítja, nem terheli meg a szervezetet. Ezt az értéket legkönnyebb a Broca-képlettel kiszámítani. Férfiaknál: testhossz cm-ben, mínusz 100=normál testsúlykilogramm.Nőknél: testhossz cm-ben, mínusz 100, mínusz 10%=normál testsúlykilogramm.Akik normál testsúlyukat 20%-al túllépik, azokat elhízottnak tekintjük. Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.)
• Mozgás
• Szabadidős tevékenységek
• Káros szenvedélyek
• Gyógyszerfogyasztás
• Stressztűrés, stresszkezelés
• Táplálkozás
• Foglalkozás, munkahelyi környezet
• Anyagi helyzet szubjektív megítélése
• Személyi higiéne

Egészséges életvezetés

Az életmód fogalma

Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.

Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége (stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.

Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.

Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott társadalomban.

A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza, egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.

Egészséges életmód főbb követelményei :

-          Személyi higiéné

-          Egészséges táplálkozás

-          Több mozgás

-          Stressz tűrés, stressz kezelés

-          Megfelelő időbeosztás

-          Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kultúrálódjunk.

-          Baleset megelőzés

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

-          Nemdohányzás

-          Kevesebb alkoholfogyasztás

-          Időben orvoshoz fordulás

-          Egészségüggyel való együttműködés

-          Környezet tisztelete és védelme.

Egészséges lelki egyensúly fenntartása

Az embernek lelki egyensúlya fenntartásához szüksége van örömet, sikert és megélhetést biztosító munkára, valamint olyan párkapcsolatra, illetve családra, amelyben szeret és szeretik. Ha munkájában nem talál örömöt, szakítson idõt valamilyen örömöt adó tevékenységre. Ez lehet bármilyen hobbi, kertészkedés, sport, szabadidõs tevékenység. Ha párkapcsolata boldogtalan, akár párterapeuta segítségével is megpróbálhatja rendbe hozni. Ha nem megy, ne féljen a változtatástól.
Tanuljon meg örülni az apró sikereknek. Írjon esténként listát azokról a dolgokról, amelyek aznap pozitívak voltak.
A pozitív gondolkodás az agyban ugyanolyan biokémiai folyamatokat indít el, mint egy szorongásoldó vagy nyugtató pirula.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé, nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás. A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga, a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

Az állandó stressz, a szorongás, a sikertelenség, örömre való képtelenség megbetegít.
A stressz, a szorongás leküzdésére sajátítson el valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé, nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás.

Hosszú távú stresszlevezetés

 A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga, a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

Szomszédjában idős nő lakik, akinek látása gyenge, vérnyomása ingadozik. Orvoshoz menet elcsúszott a jeges úton és eltörte a bokáját, fekvő gipszet kapott. Egyedül él, eddig ellátta magát, és eljárt a nyugdíjas klubba is. Lánya hetente látogatja, és segítséget kér Öntől, hogy átmenetileg hogyan tudná megoldani édesanyja ellátását?

Adjon tanácsot az ellátás megszervezéséhez!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- szükségletek hierarchiája

- idős emberek szükséglete

- együttműködés közösségekkel

- együttműködés a kezelőorvossal

- gyors felépülés elősegítése

- mozgásformák kiválasztása

Szükségletek hierarchiája

Motiváció: ami cselekvésre késztet, ösztönöz, „mozgat”. Tulajdonképpen a nem tudatos szükségleti állapot tudatos megélése (pl. a táplálékhiányos állapot = éhség). A cselekvés, amelyre a motívum késztet (ösztönöz) bennünket, rendszerint valamilyen szükséglet (vagy ezzel valamilyen, sokszor igen távoli, áttételes kapcsolatban levő igény) kielégítése (pl. jutalom, elismerés, előléptetés, kitüntetés, stb.). A motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket. Tudatosan megválaszthatjuk, hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már tudatalatti szinten is kifejtik  hatásukat (reklámok „rejtett meggyőző ” hatása). A motiváció forrásai: belső késztetések és külső ösztönzők. A külső ösztönző tényezők a motivált viselkedés célpontjai és ezért jutalom-értékek (pl. étel, víz, szex-partner, stb.)

A szükségletek és igények hierarchikus rendben határozzák meg cselekedeteinket (lsd. Maslow-féle piramis modell).

Szükséglet : a szervezet valamilyen hiányállapota, ki nem elégítése feszültséget, fájdalmat okoz.

• Biológiai eredet elsődleges szükségletek (pl. táplálék, a víz, a levegő, a szex, biztonság, a fájdalom elkerülése)
• Társadalmi eredet másodlagos szükségletek (a társadalmi fejlődés során alakulnak ki, pl. erkölcsi, esztétikai, társas, érvényesülési, stb igények)

Minél erősebb a szükséglet, annál intenzívebb a viselkedés. A szükségleteknek irányító szerepük van. Azt határozzák meg, hogy sok lehetséges cselekvés közül adott pillanatban melyik fog megjelenni. Pl. ha szomjasak vagyunk, akkor a vízkeresés a beindult cselekvés.

Maslow, Abraham: Szükséglet-hierarchia elmélet („Piramis-modell”)

Az elmélet szerint a különféle szükségletek hierarchikusan (rangsorban) egymásra épülnek, vagyis csak akkor válnak hatékonnyá, ha az alattuk levő már (legalább jórészt) kielégült. Ha bármelyik szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció, a személy megreked azon a szinten, ahol még kielégületlenek szükségletei. Így a fejlődés elmarad, nem jut fel az önmegvalósítás csúcsára.

A Maslow piramis szintjei:

1. Élettani szükségletek
2. Biztonsági
3. Szociális (szeretet)
4. Megbecsülés
5. Önmegvalósítás

Kielégítetlen szükséglet: belső feszültség, hajtóerő, kereső magatartás

Kielégített szükséglet: belső feszültség csökkenése

Az egyes szükségleti szintekhez kapcsolható munkahelyi ösztönzők:

1. Élettani: fizetés, munkafeltételek (fűtés, világítás, stb.)
2. Biztonsági: biztos és biztonságos munkahely, nyugdíjpénztár, orvosi ellátás, stb.
3. Szociális (szeretet) : jó munkahelyi légkör, barátok, jó vezető -beosztott kapcsolat, stb.
4. Megbecsültség (elismertség): előmenetel lehetősége, teljesítmény-prémium, szolgálati lakás, autó, stb.
5. Önmegvalósítás: személyes továbbképzés lehetősége, önállóság, döntési felelősség, vezetői munkakör, stb.

Idős emberek szükséglete

Táplálkozás

• A testi aktivitás csökkenése miatt, a kalória igény kisebb.
• Megnő a magas tápértékű élelmiszerek iránti igény: fehérje, vitaminok, ásványi anyagok, le nem bomló rostok, friss gyümölcsök, tej, tojás, főzelékfélék, friss hús és bő folyadékfogyasztás.

Biztonság

Testi biztonság:

• Élet vagy lakáskörülmények megváltoztatása (pl. rokonokhoz, vagy öregek otthonába való költözés).
• A biológiai változások balesetre hajlamosabbá teszik az idős embert (csont-és izomrendszer változása, rossz egyensúlyozási készség, hallás-és látásromlás).

Pszichoszociális igények

• A társas kapcsolatok , saját szeretetre és önmegbecsülésre irányuló igényeinket is kielégíthetővé teszik.
• Szeretet és a valakihez való tartozás érzése.

Önértékelés

• Új célok megvalósítása.
• Megfelelő szabadidős tevékenység biztosítása.

A legnagyobb probléma az idősek körében az, hogy amikor valaki nyugdíjba megy, nem találja a helyét, hiszen gyermekei felnőttek, élik a saját életüket, munkája, kereső foglalkozása nincs, talán még párja is előbb eltávozik az élők sorából, tehát magányos marad. Az egészségvédelem feladata a kiegyensúlyozott öregség biztosítása, részben a felkészítéssel, részben az idős emberek számára különböző lehetőségek megszervezésével. A szociális ellátásnak is olyannak kell lennie,, hogy az a nyugodt, kiegyensúlyozott életet biztosítsa azoknak, akik megérik az öregkort. A család gondoskodására is fokozottan szükségük van, de ha ez nem megoldható, legalább egymás társaságát igénylik – öregek klubja.

Együttműködés a közösségekkel

Szociális szolgálatok

• Öregek bevásárló központba való szállítása.
• Naponta egyszer, meleg étel biztosítása a lakásához kötött idős ember számára.
• Gondozó intézetek
• Öregek otthona    
• Otthonápolási szolgálat – ápolás, gyógytorna, fizikoterápia stb.
• Civil szervezetek segítségnyújtása.                                                               

Nyugdíjasok klubja

Társas kapcsolatok

Szabadidős tevékenységek – kirándulás, zene, tánc, stb.

Együttműködés a kezelőorvossal

Az idős ember és családtagjai együttesen.

Az öregedéssel kapcsolatban kialakuló élettani elváltozások fokozzák a betegségekre és balesetekre való hajlamot. Rendszeres orvosi ellenőrzés kiemelkedően fontos ebben a korban. Fontos, hogy az idős ember és családtagjainak rendszeres konzultációja a háziorvossal, a betegségek megelőzés,  már kialakult betegségek megfelelő szinten tartása illetve javítása, életmódbeli tanácsadás érdekében.

Segítséget nyújthat az orvos, az otthoni életkörülmények javításában – pl. segédeszközök felírása.

Az öregedés élettani hatásai:

• Bőrelváltozások (csökken a bőr rugalmassága, nedvességtartalma – fekélyek, felfekvések kialakulásának veszélye!).
• Emésztőrendszeri elváltozások (Bél perisztaltika csökken – székrekedés, bélgázok felszaporodása; étvágycsökkenés; műfogsor megnehezíti a rágást stb.).
• Szív-és érrendszeri elváltozások (arteriosclerosis, magas vérnyomás, agyi oxigén ellátás csökkenés stb.)
• Változások a csontrendszerben (Csökken a csontok mésztartalma – osteoporosis, törések; a hát hajlottá válik, járás fájdalmassá válik stb.).
• Vizeletürítési zavarok (Hólyag és a húgycső izomtónusa következtében – vizeletcsurgás, vizeletcsepegés, húgyúti fertőzések.)
• Idegrendszer változásai (Az agysejtek oxigén ellátottságának a  következménye –  rossz memória, zavart tudatállapot.)
• A nemi szervekben és a belső elválasztású mirigyekben bekövetkező változások (Csökken a hormonok elválasztása, emlők-ovariumok-az uterus sorvad, a hüvely szárazzá válik – vaginitis, férfiaknál kialakulhat a prosztata hypertonia, csökken az ondó mennyisége.)
• Légzőrendszeri változások (A mellkas alakjában és a tüdőszövetben bekövetkező változások csökkentik a légcsere hatékonyságát, gyakoribb a légúti fertőzés – a váladék felszaporodása miatt.).
• Érzékszervi változások (Csökken a látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, a hideg-, meleg-, nyomás és fájdalomérzés.)

Gyors felépülés elősegítése és a mozgásformák kiválasztása

• Lelki támogatás – társaság, szeretet, megértés, éreztetni kell hogy hasznos ember.
• Helyes táplálkozás, táplálás biztosítása.
• Bő folyadékbevitel.
• Mozgást, járást, mindennapi tevékenységet megkönnyítő segédeszközök biztosítása és annak helyes használatának megtanítása.  (mankó, járókeret, bot, kapaszkodók felszerelése, csúszásgátlók, akadálymentesítés).
• Helyes tornagyakorlatok megtanítása, elvégeztetése, ellenőrzése.
• Légzőtorna fontossága.
• Függőségi viszony elkerülése – önellátás!

28 éves, 70 kg testsúlyú várandós nőnek a vércukorvizsgálat emelkedett vércukor értéket mutat, emiatt életmód változtatásra van szüksége.

Segítsen a megfelelő életmód kialakításában az alábbi szempontok szerint!

- a diétás gyógykezelés fogalma, célja

- az energiaszükségletet befolyásoló tényezők

- az alkalmazott diéta jelentősége

- az étrend ajánlott összetétele, a helyes táplálkozási szokások

Cukorbetegség fogalma, kialakulása

A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.

A cukorbetegség egy olyan állapot, amelyben vagy a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a sejtek inzulin iránti érzékenysége csökkent, és így a sejtek nem képesek a cukor (glukóz) felvételére.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a reggeli (koplalás utáni) vércukor szint magasabb, mint 6,7 mmol/l több, mint egy alkalommal. Ha 75g glukóz elfogyasztása után két órával a vércukor szint 11mmol/l felett van, az is diagnosztikus értékű. Ezt a cukorterheléses vizsgálatot akkor szokták végezni, ha egyéb tünetek utalnak a betegségre, de az éholmi vércukorszint normális.

Cukor útja a szervezetben:

Étkezést követően az emésztett tápanyagok a májba kerülnek, ahol további feldolgozásuk történik, majd elszállítódnak a különböző sejtekhez. A folyamat során (már a felszívódást követően is) megemelkedik a vércukor szintje. Ennek hatására a hasnyálmirigy egy sejtcsoportja inzulint kezd termelni. Az inzulin feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot (glukózt), hogy ott energia keletkezhessen belőle. A sejt felszínén receptorok (érzékelők) vannak, ezekhez kapcsolódik az inzulin, és ők nyitják meg az utat a glukóz beáramlásához.Mind az inzulin termelésében, mind az inzulin sejtekhez történő kötődésében zavar támadhat, és ez vezethet később a betegséghez.

Terhességi cukorbajnak hívják a terhesség alatt felfedezett diabetest.

• a vércukorszint kontrollja a magzati károsodás megelőzése érdekében sokkal szigorúbb,
• a kezelés vagy diéta, vagy inzulin, a tabletta nem jöhet szóba,
• a betegség a szülés után elmúlhat, a kismamákat a 24-28. hét között szűrni kell, a terhességi cukorbetegek követése a szülés után is fontos.

A diétás gyógykezelés fogalma, célja

A szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen bizonyos tápanyagok megfelelő mennyiségű és minőségű bejuttatása.

Legfontosabb táplálékaink: a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok, az ásványi anyagok és a vitaminok.  

A diéta gyógyélelmezést jelent. A köztudatban valaminek a tiltását is jelenti, holott ez nem igaz.

Az egészség megőrzése érdekében nemcsak az a fontos, hogy miből együnk keveset, hanem az is, hogy miből többet.

Cukorbeteg szervezetének alapproblémája egyrészt az, hogy az étkezések során a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása késve indul meg, másrészt a hasnyálmirigyük béta-sejtjeiben termelődő inzulin - az inzulinrezisztencia miatt - nem képes hatását teljes értékűen kifejteni.

A diétás kezeléssel ehhez kell alkalmazkodni, amennyiben:

• lehetőleg kerülni kell a gyors vércukor-emelkedést okozó ételeket;
• naponta többször, egy-egy alkalommal pedig étkezésenként és személyenként meghatározott szénhidráttartalmú ételt kívánatos fogyasztani.

Diéta főbb szempontjai

Az étrend energiatartalma.

Ez azt jelenti, hogy a diétának testre szabottnak kell lennie. Azaz; a normális testsúlyú cukorbetegnek összességében naponta annyi energiához kell juttatnia a szervezetét, amennyit az - az életkor, testmagasság, az anyagcsere jellemzői, a végzett fizikai tevékenység függvényében - megkíván.

Egy súlyfelesleggel rendelkező diabéteszes diétájának kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint amennyit szervezete a testsúlyállandóság érdekében megkívánna, mivel számára a lefogyás lenne a legfontosabb elérendő cél.

Az étrend összetétele.

Ma világszerte a zsírban és fehérjében szegény, és szénhidrátokban dús diétát tartják optimálisnak a cukorbetegek számára. A napi energia-bevitel 50 %-ának kell szénhidrátokból származnia. A korszerű diabéteszes étrend összetétele tehát: 50 % szénhidrát, 20 % fehérje és 30 % zsír.

 Az étkezések gyakorisága.

 A gyakori - naponta 5-6-szori - étkezéssel egyrészt mérsékelhető az étkezések utáni vércukor-emelkedés mértéke, másrészt a táplálék több kisebb részre osztása csökkenhet a testsúlygyarapodás esélyét.

A vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, étel, ital fogyasztásának kerülése.

A betegség okai több tényezősek, de a kialakuláshoz fontosak az életmódbeli rossz szokások. Fontos, hogy reggel bőséges, fehérjedús reggelit fogyasszunk, melynek része lehet a sok zöldség is a maguk megfelelő mennyiségű rostanyagával. Fontos, hogy valamilyen rostdús, vagy sokmagos barnakenyeret együnk és ne pl: zsömlét. Így az emésztés lassabb mértéke miatt a vércukor szint lassan emelkedik, ami nem okoz olyan magas inzulincsúcsot (hirtelen inzulinszint emelkedést), és így nem jön létre a „hullámvasút”. Ennek kiküszöbölésére a másik alapvető fontosságú dolog a rendszeres, gyakori de kis mennyiségű étkezés. De ez ne nasi és édesség legyen, ezeket kerüljük.

Érdekes, hogy a hagyományos orvostudomány a cukorbetegeknek zsömlét ajánl, mert azzal könnyen számolható a szénhidrátbevitel. Közben pedig pont a fent említett ingadozást erősíti vele.

Gondoljuk végig mit eszünk nap, mint nap. Hús, fehérkenyér, édesség, kóla, sör stb., melyek mind erősen savasítanak, nem is beszélve a színezőanyagokról és a tartósítószerekről. Ez mind mind kedvez azoknak a mikroorganizmusoknak, amiket fentebb említettünk. Ezen szervezetek saját anyagcseréjének végtermékei számunkra testidegen anyagok, melyek károsíthatják az emberi szöveteket (így pl.: a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit), nem is beszélve az ellenük fellépő immunreakciókról, melyek autoimmun betegségeket is produkálhatnak. Épp ezért különösen fontos a napi 4-5-szöri zöldségfogyasztás a cukorbetegek számára, illetve a zsemle helyett inkább a sokmagvas barnakenyerek.

A szervezet energiaszükséglete

A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.

A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.

A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.

Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.

Tápanyagokról

Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban, míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.

Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak

( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az okai.

Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.

Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.

A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.

A testsúlycsökkenést elősegítő diéta

Az ideális testsúly, ami a jó közérzetet biztosítja, nem terheli meg a szervezetet.

Ezt az értéket legkönnyebb a Broca-képlettel kiszámítani.

Férfiaknál: testhossz cm-ben, mínusz 100=normál testsúlykilogramm.

Nőknél: testhossz cm-ben, mínusz 100, mínusz 10%=normál testsúlykilogramm

Akik normál testsúlyukat 20%-al túllépik, azokat elhízottnak tekintjük. Ennek leggyakoribb oka, a helytelen minőségi és mennyiségi táplálkozás.

Fogyókúra esetén energiaszegény ételeket kell fogyasztani, jó hatásúak a főzelékek, a nyers zöldségek, gyümölcsök. A szervezet működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat, fehérjében dús ételekkel kell biztosítani, pl. tej, túró, hal, csirkehús. Az egyoldalú táplálkozás, hiánybetegségekhez vezethet.

Mozgásszegény életmód, kockázati tényező az anyagcsere megbetegedések kialakulásában is.

A rendszeres testedzés minden életkorban igen fontos, természetesen az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Sportoljunk rendszeresen, legalább napi fél órát, lehetőleg szabad

levegőn, vagy nyitott ablaknál.